Márciusban csaknem 6 milliárddal 29 milliárd forintra nőtt a költségvetési intézményként működő kórházak lejárt adóssága, azaz az év végéhez képest három hónap alatt megduplázódott a tartozásállomány. A lejárt határidejű számlák értéke átlagosan havi 4,6 milliárddal gyarapodott, ez 1 milliárddal több, mint az előző év azonos időszakában. Az adósságállomány közel 30 százalékának (8,2 milliárd forint) fizetési határideje több mint két hónapja, 25 százalékának több mint egy hónapja járt le.

A legnagyobb adósok listáján fej fej mellett a Péterfy Sándor utcai kórház és a Honvédkórház 2,477 és 2,467 milliárdos lejárt tartozással. A Péterfyben a részleges konszolidáció után az év eleji 1,8 milliárdról nőtt három hónap alatt közel 700 millióval a lejárt adósság, a Honvédkórházban pedig az év eleji 1,4 milliárdról gyarapodott több mint egymilliárddal három hónap alatt. Ráadásul január végére még csökkent is Honvédkórház tartozása, így a január végi 1,1 milliárdhoz képest két hónap alatt két és félszeres a növekedés.

Kapcsolódó

Az egyetemek közül az évet 600 millió forintnyi lejárt számlával indító Debreceni Egyetem március végére túllépte az egymilliárdot, és egymilliárd forint feletti (1,5 milliárd forint) lejárt fizetési határidejű számlát görget maga előtt a Békés megyei központi kórház, valamint a Szent János kórház (1,2 milliárd forint) is.

Az Országos Mentőszolgálat mintegy 1,1 milliárd forintnyi lejárt számlát halmozott fel március végére, ebből csak a március 759 millió forinttal duzzasztotta az állományt. A kórházakat fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) március végére 202 millió forint értékű lejárt számlát tolt maga előtt - ebből 81 millió forintnyi a harmadik hónapban keletkezett.

Nem találják az okot

Az adósságnövekedés ténye a jelek szerint kifog az ezt vizsgáló szakértőkön. Az okokat és a finanszírozás emelésén túlmutató megoldási lehetőségeket fél évig vizsgáló munkacsoport egyelőre nem jutott eredményre - ismerte be a Kórházszövetség legutóbbi, egri kongresszusán a Magyar Államkincstár szakértője. A 20 kórházra kiterjedő vizsgálat során megállapították, hogy egy-egy tényezővel nem írható le az adósság oka, illetve nincs különleges oka, ha valamelyik intézmény képes az adósságmentes működésre. A munkacsoport szerint a tartozásállomány nagysága nem függ össze az egy főre jutó személyi költségekkel, amely viszont fontos paramétere az ellátás minőségének. Nem találtak összefüggést a rezsikiadások és az eladósodás között, s nem derült fény az ellátás minősége és a tartozások alakulása közötti kapcsolatra sem. Az elemzés sok tekintetben nem érte el a célját valid, összehasonlítható gazdálkodási, szakmai adatok híján - fogalmazott a MÁK szakértője.

Az adósság egyre masszívabb növekedése kórházi információk szerint a brutálisan elszálló bérek következménye, emiatt dologi kiadásokra alig jut már az intézményekben, sőt, van ahol már a bérre sem elég a finanszírozás. Noha világosan látszik az adósság egyre masszívabb növekedése - a márciusi összegző adat már a Kórházszövetség április 10-i kongresszusán ismert volt - a múlt heti kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt mondta, júniusban tűzi napirendre a kormány a kórházak működési költségeinek rendezését, s várhatóan a 2020. évi költségvetés előkészítő munkálataikor kerül majd szóba, hogy a következő években mennyivel biztosítanak több forrást.

Nincs idő a halogatásra

Márpedig az adósságrendezés megtárgyalása az adósság jelenlegi növekedési üteme mellett nem várhat ilyen sokat, nincs idő a halogatásra, különben újra 50-60 milliárdos konszolidációra lesz szükség - mondta a Napi.hu-nak a  kórházi beszállítók jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára, Rásky László. A működési támogatásra és hatékonyság ösztönzésre felosztott részkonszolidációs technikát 2016-ban vezették be, azóta egyértelműen kiderült, hogy nem jelent megoldást az adósságban úszó intézményeknek.

Évről évre ugyanazt a fűrészfogmintát írja le az adósságállomány alakulása, a konszolidációt követő zuhanásból újra megindul az emelkedés, a "jók" ösztönzése és a "rosszak" büntetése ebben a keretrendszerben sehova nem vezet, nincsenek rejtett hatékonysági tartalékok. Véleménye szerint az egészségügy vezetésének végre neki kellene állni a jelenlegi hbcs-k (homogén-betegségcsoport, azaz az egyes ellátásokért járó pénz) és a tvk (teljesítmény-volumen korlát) rendszer átdolgozásának, és belátni, hogy a kórházi üzem a jelenlegi feltételek, mellett, ezen a színvonalon az előirányzottnál alsó hangon 50 milliárd forinttal többért működik, amit mindenképpen előre bele kellene kalkulálni a finanszírozásba.