A gyógyszerek árazásánál fontos figyelembe venni, hogy az új, innovatív terápiák esetében a közvetlen előállítási és az értékesítéshez kapcsolódó költségek gyakran eltörpülnek a piaci bevezetést kötelezően megelőző kutatások költségeihez képest. Ezekre a kutatásokra azért van szükség, hogy a betegek jó minőségű, bizonyítottan hatásos és biztonságos terápiákhoz juthassanak - kezdi a magyarázatot az alapoktól a META.

A gyógyszerek szabadalma a jellemző esetekben a molekulákkal való kutatás kezdetétől számítva 20 évig tart. Ezen időszakból akár tíz-tizenkét évet is kitehetnek a vizsgálatok és az engedélyeztetési folyamat, így a gyártóknak gyakran mindössze nyolc-tíz év áll rendelkezésre, hogy a korábban befektetett összegek megtérüljenek, ami a stabil működéshez szükséges. A szabadalmi idő lejárta után más gyógyszergyártók (a hasonlóságot bizonyító vizsgálatok után) is előállíthatják ugyanazt a hatóanyagot, ami jellemzően árcsökkentést eredményez.

Kapcsolódó

Mennyit ér egy terápia?

Egy beteg és a hozzátartozói szempontjából a gyógyulás reménye természetesen minden pénzt megér. El kell azonban fogadnunk, hogy az egészségügy finanszírozására, csakúgy mint más területek esetében, végesek a keretek a világ mindenhol. Előbb vagy utóbb minden egészségügyi rendszer eljutott arra a pontra, hogy mérlegelnie kellett, mely egészségügyi technológiákat (azaz gyógyszereket, eszközöket, eljárásokat) tud támogatni. Egy-egy ilyen döntés ugyanis azzal a következménnyel jár, hogy az elköltött pénzt nem valamilyen másik terápia finanszírozására, más betegségben szenvedők gyógyítására fordítjuk.

Általánosan elfogadhatónak tűnik az az elvárás, hogy

amennyiben választásra kerül a sor, azon terápiák esetében fizessünk magasabb árat, ahol a várható hatás (egészségnyereség) is nagyobb mértékű, ahol kisebb a bizonytalanság, vagyis ahol biztosabban tudjuk, hogy a várt gyógyulás bekövetkezik, illetve amelyiknek kevesebb a mellékhatása, vagy egyszerűbb a használata.

Ezek a tulajdonságok adják összességükben a terápia értékét.

Az érték meghatározása során több aspektusból (orvosi, közgazdaságtani, etikai, társadalmi stb.) is megvizsgálják az egészségügyi technológiákat. Ezt nevezzük egészségügyi technológiaértékelésnek (Health Technology Assessment, HTA), amely segíthet megállapítani, hogy egy gyógyszer esetében az ár arányban van-e a terápia jelentette előnyökkel.

Ez a folyamat igen sok, az adott országra jellemző tényezőt vesz figyelembe, így a máshol elvégzett egészségügyi technológiaértékelés eredményei egy-az-egyben nem alkalmasak a hazai döntések megalapozására - hangsúlyozza magyarázatában a META.

Megfizethetőség

Kelet-közép Európában gyakori, hogy egy új terápia listaára magasabb, mint a helyi viszonylatban meghatározott értéke. Sőt, egyes terápiáknál már a legfejlettebb országok sem képesek finanszírozni a készítményeket az eredeti áron.

A helyzet megoldására a finanszírozók (Magyarországon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, NEAK) és a gyógyszergyártók igen gyakran objektív szempontokon alapuló kompromisszumot kötnek, ami a jogszabályok által biztosított kereteknek megfelel, és aminek bizonyos részleteit üzleti titokként kezelik. A listaár helyett a finanszírozó egy - az egészségügyi technológiaértékelésen alapuló - megállapodás keretében alacsonyabb áron juthat az innovatív gyógyszerekhez, így biztosítva a hozzáférést a betegeknek a terápiához.

Ezért drágák a ritka betegségek terápiái

Mindez még hangsúlyozottabban jelentkezik a ritka, néhány száz vagy akár még ennél is kevesebb embert érintő betegségek esetében.

A gyógyszerek ára - mivel a gyártók működéséhez szükséges bevétel kevés beteg között oszlik meg - jellemzően itt a legmagasabb. További nehézség, hogy gyakran alacsony esetszámú és rövid (legfeljebb néhány éves) utánkövetésű klinikai vizsgálati eredményekre alapozva indul meg az ebbe a kategóriába eső gyógyszerek társadalombiztosítási támogatási befogadási kérelme, melyek alapján a hosszú távú hatás bizonytalan.

E korlátok ellenére annak érdekében, hogy a társadalom számára legnagyobb hasznosságot lehessen elérni, fontos egy keretrendszer kialakítása, melynek alkalmazásával biztosítható, hogy a lehetőségekhez mérten értékalapú legyen az árazás és az eredményességre vonatkozó bizonytalanságok is kezelhetők legyenek - hívja fel a figyelmet a META.

Olyan egyensúlyi helyzetet kell keresni az egészségügy valamennyi területén, ahol a betegek minél szélesebb köre részesül a különböző terápiákból úgy, hogy a finanszírozás fenntartható és a gyógyszergyártó vállalatok továbbra is motiváltak a további fejlesztések irányában. Mindezt egy olyan döntéshozatali rendszerben, ami az elérhető tudományos bizonyítékok alapján, a megfelelő képzettségű szakemberek által objektív módon működik - írják állásfoglalásukban.

Az egészségügyi technológiaértékelés alkalmazása hozzájárul a terápiák valós értékének megítéléséhez, ezért a META támogatja a további elterjedését, s a ritka betegségek gyógyszerei esetében is a tartós megoldást nyújtó, a lehetőségek szerint, szakmailag megalapozott és értékalapú döntéshozatali mechanizmusok kialakítása mellett érvel.