Számos betegség felismerése csak későn történik meg, amikor már nincs segítség. A halálozási statisztikák megváltoztatásához a MÁESZ szerint a lakosság tudatos felkészítésére és tájékoztatására lenne szükség.

A közlemény emlékeztet, hogy a magyarok átlagéletkora elmarad az Európai Uniós átlagtól. Minden második ember szív-, és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedésben hal meg, legalább három millió embernek magas a vérnyomása és a koleszterinszintje, egymillióan cukorbetegek, e mellett a lakosság 50 százaléka túlsúlyos. Az uniós átlaghoz képest a magyarok jóval többet dohányoznak és fogyasztanak alkoholt, kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, ugyanakkor mozgásszegény életmódot folytatnak.

Kapcsolódó

A 2010-2018 között felvett és feldolgozott adatok egyértelműen rámutatnak, hogy a magyaroknak van még hová fejlődniük az egészségmegőrzés terén. Egyértelműen kijelenthető, hogy a vizsgálatokon résztvevők közel fele a kiemelt kockázatú csoportba tartozik, és ha nem kezeltetik magukat, akkor néhány év múlva szívinfarktus, stroke fenyegetheti őket, nem beszélve a daganatos megbetegedésekről.

A program 2010-2018 között több mint 1600 helyszínen közel 7 millió vizsgálat elvégzésével térképezte fel több mint 500 ezer ember egészségi állapotát. A résztvevők átlagos életkora nőknél 42 év, férfiaknál 40 év. Életkori megoszlás szerint a résztvevők 28 százaléka 26-35 év, 26 százaléka 36 és 45 év közötti. A legaktívabbak Budapesten és Pest megyében voltak az emberek. A kérdőíves válaszok száma kilenc év alatt elérte a 17 milliót.

Megdöbbentő

A családban előforduló betegségekre vonatkozó válaszokban a magas vérnyomás nőknél 62 százalékban, férfiakban 56 százalékban, a szívinfarktus 27 százalékban és 22 százalékban, a stroke 19 és 14 százalékban volt ismert. Daganatos betegség a családban 47, illetve 37 százalékban fordult elő, anyagcsere-betegség 42, illetve 34 százalékban. Megdöbbentő adat, hogy a megkérdezettek 23 -35 százaléka még sosem vett részt sem laboratóriumi, sem szakorvosi vizsgálaton - derül ki a közleményből.

A résztvevők többségének napi életritmusában a sportnak egyáltalán nincs szerepe. A nők 46, a férfiak 55 százaléka szakít időt naponta a mozgásra, noha jól tudják, hogy a rendszeres testmozgás nagyon fontos mind a kardiovaszkuláris, mind a daganatos betegségek prevenciójában.

A rizikófaktorok csökkentésének valamint az egészséges életmód egyik fontos feltétele a gyümölcsökben és zöldségfélékben gazdag, sószegény táplálkozás. A kérdőíves felmérésnek köszönhetően fény derült arra is, hogy a résztvevők 62 százaléka naponta, míg 33 százalékuk hetente fogyaszt zöldség és gyümölcsféléket. Ugyanakkor a válaszadók 84,7 százaléka gondolja úgy, hogy a túlzott só fogyasztás árt az egészségnek. A statisztikai adatok feldolgozása során ugyanakkor kiderült, hogy a vérnyomásértékeket tekintve a nők esetén 20, férfiaknál 17 százalékban normális, 18, illetve 22 százalékban emelkedett értéket mértek.

Az átlagos vérnyomás a nőknél 125/81 Hgmm, míg a férfiaknál 134/85 Hgmm volt. A vércukorszint vizsgálata a nők 6,3, férfiak 6,9 százalékban mutatott kóros értékeket. A résztvevők átlagos vércukorértéke 5,1 és 5,9 mmol/l között változott.

Tudják, de nem tesznek ellene

Az emberek többsége tisztában van a magas koleszterin romboló hatásával, tudják, hogy komoly kockázati tényezőt jelent, mégsem tesznek semmilyen konkrét lépést a megelőzés érdekében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a mért koleszterinérték nőknél 24,5, férfiaknál 28 százalékban tért el a normál értéktől. A húgysavszint a látogatók 8,16 százalékánál, mintegy 10 766 egyénnél mutatott eltérést.

A szív és érrendszeri vizsgálat értékelésekor nőknél 9,65, férfiaknál 11,5 százalékban tapasztaltak eltérést. Közöttük nőknél 7, férfiaknál 15 százalékban ez pitvarfibrillációt jelentett, ami köztudott, hogy ötszörösére emeli a stroke kialakulásának veszélyét. A vénás doppler vizsgálat értékelése során nőknél 25, férfiaknál 17 százalékban volt kóros az eredmény. Az érfali rugalmasság vizsgálatakor nőknél 14, férfiaknál 22 százalékban volt a normálistól eltérő a kapott eredmény.

Neuropathia-vizsgálat esetén a nők 8, míg a férfiak 5,3 százaléka, azaz 6844 fő volt a rizikót jelző kategóriában.

Szemnyomás vizsgálat esetén a látogatók 5 százalékánál, míg komputeres látásvizsgálat esetén a látogatók 56 százalékánál találtak valamilyen eltérést. Spirometria vizsgálat esetén a nők 12, míg a férfiak 13 százalékánál, összesen 16 746 főnél mutattak ki eltérést, míg COPD a látogatók 5,7 százalékánál jelzett komoly eltérést.

A vastagbéldaganat, irritábilis bél szindróma teszt elemzése is megtörtént. A nyelőcsőreflux-rizikóteszt nők esetében 21, míg férfiak esetében 15 százalékban észlelhető, ami igen gyakori felnőttkori panaszt okozó elváltozás.

A visszérbetegség-kockázat a nők 25 százalékánál, férfiak esetében 14 százalékban mutatott eltérést , ami 20 675 egyént jelent.

Laktózintolerancia-rizikófelmérés keretében a látogatók 8,15%-a, 10 408 fő került a rizikóba sorolható kategóriába.

A résztvevők átlagos testsúlya az elmúlt 9 évben alig változott, a nők átlagos testsúlya 69-71 kg, a férfiaké 85-88 kg között mozog, ugyanez vonatkozik az átlagos haskörfogat értékekre is. A nők átlagos haskörfogata 87-89 cm, a férfiaké 96-98 cm. A testzsírszázalék mérése során nőknél 61-65 százalékban, férfiaknál 59-63 százalékban találtak a normálistól való eltérést.

Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja (MÁESZ) hazánk legnagyobb humanitárius átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja, ami 74 szakmai szervezet összefogásával zajlik immár 10. éve. A MÁESZ szerint 2030-ig évente közel 200 helyszínen teszik lehetővé az ilyen szűrőprogramokon való részvételt.

A gyerekeket is bevonják

A MÁESZ közleményében felhívta a figyelmet, hogy a 2018/2019. tanévtől a Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja kibővült a gyermek prevenciós programmal is "Utazás az egészség birodalmába" címmel, amely a gyermekek prevenciós gondolkodásának, a betegségek megelőzésének tudatosítását tűzte ki a program. A teljes körű intézményi egészségfejlesztés (TIE) keretén belül az egészséges táplálkozás, a testnevelés, a gyermekek lelki egészségének javítása és az egészségismeretek elősegítése, elsajátítása szerepel a programban.

A résztvevők az általános iskola első osztályától az egyetemekig és főiskoláig látványos anatómiabemutatókon, háromdimenziós virtuális "látványsátorban" ismerkedhetnek 15 perces filmekben az emberi test működésével. Évente 75 ezer gyermek ingyenes részvételének lehetőségével járul hozzá a program az egészségismeretek bővítéséhez.