Az egészségpénztártagok csaknem 40 százalékának romlott az életszínvonala az elmúlt egy évben – ez derül ki a Prémium Egészségpénztár kutatásából, amit több mint tízezer pénztártag töltött ki. A válaszadók 33 százalékának kellett növelnie családja egészségügyi kiadásait, majdnem felének (45 százaléknak) pedig ugyanolyan maradt az anyagi helyzete.
A legtöbben megpróbáltak spórolni. Visszafogták a táplálékkiegészítőkre (37 százalék), magánorvosra (34 százalék) költött kiadásaikat. Sőt, több ezren az egészséges táplálkozásról is lemondtak, minden harmadik válaszadó ezen a területen is csökkentette a korábban erre szánt kiadásait.
Kiszámíthatatlan egészségkárosodás
Háromból ketten azt mondták volt olyan szolgáltatás, amit – bár szükség lett volna rá – nem vehették igénybe. A legtöbben (32 százalék) a fogászati kezeléseket halasztották el, de kimaradtak a magánorvosi vizitek, a diagnosztikai eljárások és a gyógytorna is.
Csupán a válaszadók 7 százaléka nem jár magánorvoshoz. Minden harmadik válaszadó szerint a magánegészségügyi szolgáltatások egyre drágábbak, ezért inkább az állami rendszerbe próbálnak bejutni. Minden második ember pedig azért jár egyre többet magánorvoshoz, mert a hosszú várólisták és várakozási idő miatt nem fér hozzá az állami ellátáshoz.
A felmérésből egyértelműnek látszik, hogy a betegek az állami ellátás hozzáférhetőségét egyre negatívabban ítélik meg – mondta Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadója.
A vásárlóerő folyamatos csökkenése pedig korlátozza, hogy a magánellátást igénybe tudják venni, ez a kettősség pedig növelheti az egészségkárosodás lehetőségét, tette hozzá a szakember.
Azt is elmondta: idén jelentősen nőtt az egészségpénztárak vonzereje, a Prémium Egészségpénztárhoz közel kétszer annyian csatlakoztak, mint tavaly ilyenkor. A tagok befizetései pedig közel 25 százalékkal nőttek.
A pénztártagok változást sürgetnek
A válaszadók döntő többsége (80 százaléka) úgy gondolja, hogy egészsége megőrzéséhez az egészségpénztári tagsággal járó évi akár 150 ezer forint szja-visszatérítés is hozzájárul, sőt 40 százalékuknak legalább egy olyan egészségügyi kiadása is volt, amit azért engedhetett meg magának, mert azt az egészségszámlájáról finanszírozni tudta.
A fentiek mellett a kutatásból az is kiderült, hogy a kitöltők nagy része szerint jó lenne, ha a pénztári szolgáltatások után igényelhető állami adókedvezmény éves 150 ezer forintos összeghatárát megemelnék, ahogy sokan örülnének annak is, ha a munkáltató kedvezményesen az egészségszámlájukra is fizetne hozzájárulást.
Hiába a magánegészségügy jelentős térnyerése, van gond a magánklinikákon is
Munkaerőhiány nem csak az állami, de a magánegészségügyben is gondot okoz. A betegek öndiagnosztizálása egyre nő az okoseszközök használata miatt, viszont egyre nagyobb szerep jut a telemedicinának is, de ennek is vannak hátulütői. Bővebben --->