A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 2030-ig szóló stratégiájában is szerepel, hogy Magyarország kiemelt turisztikai terméke az egészségturizmus, ezen belül két szegmens van a gyógy- és medical turizmus, ami az egészség helyreállítást, a wellnessturizmus pedig a prevenciót, a rekreációt és élményszerzést szolgálja.

A Magyarországra irányuló külföldi egészségturisztikai kereslet jelenleg leginkább a gyógyfürdőzésre irányul, belföldi viszonylatban pedig a wellness jellegű szolgáltatások dominálnak.

Kép: Napi.hu

A piaci költést tekintetében Lengyelország, Csehország és Magyarország hasonló mérettel rendelkezik, ami egyaránt 500 millió eurós becsült egészségturisztikai piacot jelent a nemzetközi adatsorok szerint. 

Az egészségturizmus a hazai turizmuson belül 11 százalékos részesedéssel bír.

A 2015- 2019-es időszakban az egészségturisztikai piac mérete Magyarországon évi 10 százalék feletti ütemben nőtt, az összes költés 2019-re elérte a 174 milliárd forintot, multiplikátor-hatásokat figyelembe véve pedig a 273 milliárd forintot is – olvasható a Turizmus 2.0 stratégiában.

Magyarországon a teljes egészségturizmusban 25 százalék körüli a külföldi vendégek aránya, míg az EU28 országában 5-10 százalékra tehető.

Magyarországon négy különböző típusú, egészségturisztikai céllal felhasználható természetes gyógytényező van:

  • a gyógyvíz,
  • a gyógyiszap,
  • a klimatikus gyógyhely és gyógybarlang,
  • és a mofetta.

Tíz éve képzik a szakembereket

Több mint tíz évvel ezelőtt indult el a Semmelweis Egyetemen (SE) az egészségturizmus-szervező képzés, amit százan már el is végeztek - mondta a Napi.hu-nak Sipos Ivett, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Társadalomtudományi Tanszék oktatója.

A cél az volt, hogy olyan hallgatóknak nyújtsanak vonzó alternatívát, akik nemcsak az egészségügy, hanem az egészségügy és az egészségturizmus üzleti, valamint turisztikai kapcsolódásai iránt is érdeklődnek, innovatívak és gyakorlatorientáltak.

A szakon végzetteknek az egészségturizmus területén rendkívül sok lehetőségük van, különösen a növekvő nemzetközi és határmenti betegmobilitás révén – mondta az oktató.

A hallgatók egyfajta összekötő kapcsot jelenthetnek a két ágazat között, ezáltal még hatékonyabbá tehetik az egészségügyi és a turisztikai területek együttműködését.

A SE oktatója szerint a képzés célja olyan egészségügyi szervező szakemberek képzése, akik képesek felismerni az egészségturisztikai piacban rejlő lehetőségeket, továbbá képesekké válnak komplex egészségturisztikai projektek átgondolására, kivitelezésére. A megszerzett tudást szerződött partnereknél, de nemzetközi környezetben is kamatoztathatják.

A képzés egyébként 2022 őszétől a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán angol nyelven is elérhet, így már nemcsak magyar, hanem külföldi hallgatókat is várnak BSc programra.

A szakember szerint a Magyar Turisztikai Ügynökség Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2.0 szakmai dokumentuma is arra hívja fel a figyelmet, hogy cél az egészségturizmus kultúrájának belföldi újraélesztése és külföldön történő újra pozicionálása, a szolgáltatási színvonalban és ügyfélélményben való szintugrás elősegítése és gyorsítása.

A stratégia a magyar egészségturizmus átfogó helyzetelemzése alapján vezeti le a kitűzött missziót és víziót, valamint az ezek megvalósításához szükséges stratégiai irányvonalakat, amelyek a fejlesztéseket konkrét intézkedések formájában részletezik.

A gyógyfürdők gazdasági jelentőségét erősíti, hogy országosan közel 20 ezer fő dolgozik a fürdőkben, illetve még egyszer ekkora volument jelent azon munkavállalók létszáma, akik szintén a fürdőkben és kapcsolódó szolgáltatások ellátásával foglalkoznak.

Az orvosegyetem jelenthet mentőövet

A hazai egészségturizmus „felpörgetése” azt jelenti, hogy szakmailag kompetens szereplők kellenek a piacra, akik a jelenleg zajló, avagy már átadásra került egészségturizmusban érdekelt komplexumok aktív dolgozói állományát képezik vagy fogják képezni – mondta Sipos Ivett. Hangsúlyozta, hogy már a koronavírus-járvány előtt is a turizmusban markáns problémát jelentett szakemberhiány. Ez idén sem változott, éppen ezért a munkaerőhiány kezelésére mindenképpen egy olyan ágazati stratégiát kell kidolgozni, amivel garantálható nem csak a szálláshelyek, hanem a vendéglátóegységek, sőt az egészségturisztikai szolgáltatók minőségi szinten tartása.

Az orvosegyetem a képzésével szeretne azoknak a piaci szereplőknek mentőövet dobni, akik jelenleg egészségturisztikai létesítményt üzemeltetnek és mindennapi problémát jelent a meglévő munkaerő szakmai továbbképzése.

Az MTÜ is stratégiája rámutat arra, hogy az egészségturizmusban a belföldi kereslet erodálódik, a hazai gyógyfürdő kultúra folyamatosan eltűnik. A fürdőbe járó hazai szenior célközönség szűkül, nem jelent megfelelő méretű fizetőképes keresletet, így turisztikailag sem lehet rá közép- és hosszú távon építeni.

A fiatalok számára a fürdőkultúrához kapcsolódó klasszikus gyógyfürdő szolgáltatások és gyógykezelések többsége nem vonzó. A fizetőképes belföldi látogatók - a külföldiekhez hasonlóan - is a komplex, holisztikus szolgáltatási megoldásokat és rekreációs élményt keresik a kezelések helyett, amelyet sok esetben külföldön találnak meg. 

Magyarországon egyébként 473 fürdőlétesítmény van a statisztikai hivatal adatai szerint. Ezek között 198-nak van élményfürdő, 157-nek termálfürdő és 102-nek gyógyfürdő besorolása. Ezen belül 40 fürdő biztosít egész évben tartalmas turisztikai szolgáltatást.