Komoly változásra van szükség az egészségügyben, a várólisták, a kórházi adósságok és a finanszírozási rendszer átalakítása is még komoly kihívásokat tartogat, ezt állapították meg a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján az egészségügy idei évét összegezve. 

Idén már országos szinten minden vármegye átállt az új ügyeleti rendszerre, nagyobb bombarobbanás nélkül történt meg az átmenet. A rendelőintézetek államosítása szerencsére elmaradt, nyáron ez deklaráltan lekerült a programról, de a térségi vármegyei integráció minden más módon folytatódik, mondta Őri Károly, az Ilex Vezetési Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Kórházi osztályok szűnnek meg a komoly szakemberhiány miatt, a centrum kórházakba terelik át a betegeket. Lekerült a nemzeti laborhálózat létrehozása a napirendről, ugyanakkor az ápolási ágyak átszervezése a szociális szektorba, már a második körben is megvalósult. A CT és MRI gépek államosítása pénzügyi okokból csúszik, talán jövőre megvalósul, tette hozzá Őri Károly, és kiemelte, az intézeti gyógyszertárak piacra vitele is csúszik, ennek is egyelőre se híre, se hamva, így biztos nem indul el 2025. januárjában.

Az egészségügyben bár volt komoly bérrendezés mind az orvosok, mind a szakdolgozók esetében, de az infláció megeszi a béreket, így azért, hogy a humánerőforrás helyzete ne romoljon tovább a bérrendezés a kulcs. Az egészségügyi beruházásokkal kapcsolatban Őri Károly kiemelte, kifutottak az uniós programok, a fővárosi centrumkórházak fejlesztése a tervezés fázisában leállt.

Valami bejött....

Már 138 intézmény csatlakozott a Járóbeteg Irányítási Rendszerhez (JIR) hatezer felett van azoknak a szakrendeléseknek a száma, ahova időpontot lehet kérni, és már 19,5 millió publikált időpont van, mondta a friss adatokat ismertetve Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese.
Az év siker területe a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) bevezetése.

A kórházi informatikai rendszerek egységesítése pedig 2025-ben valósulhat majd meg. Ez egy kétmilliárd forintos piac, amibe belenyúlnak, mondta korábban Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Az átállással 400-500 ember megélhetése kerül veszélybe. Ráadásul egy kórház informatikai rendszerét 3-6 hónap megfeszített munkával lehet lecserélni, egyik pillanatról másikra biztosan nem megy.

A finanszírozás elégtelen

A kórházi finanszírozás rendszere elégtelen osztályzatot kapott. Évközben több adósságkonszolidációra is szükség volt, az adósságok összértéke 2024-ben elérték a 210 milliárd forintot is. Ez egy rossz gyakorlat, ami már több mint egy évtizede benne van a rendszerben. A decemberi intézményi adósságkonszolidáció 40 milliárd forint körüli lesz, de így is 100 milliárd forint feletti lejárt adóssággal kezdődik a 2025-ös év. Nincsen nullszaldós, adósság nélküli kórház, emelte ki Őri Károly.

Az adósságot halmozó intézmények kategóriák szerint (darab):

  • Városi intézmény 41;
  • Fővárosi intézmény 8;
  • Megyei intézmény 15;
  • Országos intézmény 11;
  • Szakkórház 5;
  • és a Honvédkórház;

A jövő évi tervek között szerepel, hogy az egészségügy plusz 150 milliárd forintot kap, valamint a kórházi élelmezést is kiszervezik, sorolta Őri Károly.

NEAK: gyorsabban és nagyobbat akartunk lépni....

Az, hogy az egészségügyi dolgozók bértömege benne van a kórházak finanszírozási rendszerében, ennek a beteg látja kárát, mondta Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója. 2024-ben 880,2 milliárd forintot biztosítottak az egészségügyi dolgozók bértámogatására, 2023-ban 694 milliárd forint jutott erre.

Sokkal gyorsabban és nagyobb léptékekkel szerettek volna javítani az intézmények finanszírozásán. 

A főigazgató megerősítette, hogy havonta 200 ezer ellátási esemény ragad benn az ellátórendszerben, aminek nem csak közvetlen hatása van, de olyan is, ami majd később jelenik csak meg.

A működő kórházi ágyak tekintetében történelmi mélyponton vagyunk, összességében 50 százalékos az ágyak kihasználtsága, ezért komoly strukturális átalakításra van szükség. És kiemelte: nem működik még jól a járóbeteg-szakellátás sem, ami 91,9 százalékon áll 2019-ben ellátott esetszámokhoz képest. Itt viszont majd a JIR hozhat változást, emelte ki az egészségbiztosító főigazgatója.

A főigazgató elárulta, 2025 január végéig kerülhet sor a kórházi adósságok teljes rendezésére jelenleg 117 milliárd forint a lejárt kötelezettség állomány, ebből 39,5 milliárd forintot még idén kifizetik az intézmények számára.

A jövő évvel kapcsolatban elmondta 150 milliárd forint növekmény szerepel a költségvetés tervezetében, ami havonta plusz 12,5 milliárd forintot jelent a kórházak számára. Kiss Zsolt szerint az utólagos konszolidáció nem eredményes. 

Idén kétmilliárd forintért műtétek ragadtak benn

A várólisták csökkentéséhez a pénzbeli segítség nem elég, úgy fogalmazott Kiss Zsolt, hogy tragédia a rendszerben, hogy a várólista csökkentésre rendelkezésre álló ötmilliárd forint forrásból kétmilliárd forint idén is bennragadt az ellátórendszerben.

Kiss Zsolt felvetésére reagálva Ivády Vilmos egészségügyi közgazdász azt mondta, hogy a  kórházi adósságokat nem csak kifizetni kell, hanem meg kell nézni, hogy miért keletkeztek. Egy úgynevezett tolerálható adósságra épülő adósságrendezésre van szükség az intézményekben, ha ez megjelenne, akkor közelebb kerülnénk ahhoz, mit lehet az intézményeken számon kérni.