Reprezentatív, belső kutatásban vizsgálta a MOK az orvosok helyzetét a jogállási törvény bevezetését, a hálapénz tiltását, és a béremelést követően. Az állami egészségügyben (is) dolgozó 279 szakorvos megkérdezésével készült felmérés eredményeit a MOK elnökségi tagjai és az "1001 orvos hálapénz nélkül" kezdeményezés alapítói részvételével tartott háttérbeszélgetésen ismertették. 

Az állami rendszert működtető orvosokról a felmérésből kiderült, közel minden harmadik (30 százalék) megkérdezett vállalkozóként (is) bedolgozik állami egészségügyi intézménybe. Öt orvosból egy a magánegészségügyben is gyógyít. Minden negyedik orvos egynél több formában is vállal munkát. Ötből három orvos (61 százalék) megyei vagy városi intézményeknél dolgozik, közel harmaduknak van saját magánpraxisa vagy állása magáncégnél. Az orvosok döntő többsége (85 százalék) valamilyen formában dolgozik járóbeteg-ellátásban, közel kétharmaduk pedig a fekvőbeteg-ellátásban.

Kapcsolódó

A béremelés után a felmérés szerint 44 százalékuk anyagi helyzete javult, 21 százalékuké jelentősen javult. Bő negyedük változatlan anyagi helyzetről számolt be, további 9 százalék viszont romlásról tudósított.

Az alapbér emelésével öt állami egészségügyben dolgozó orvos közül négy elégedett a felmérés eredménye szerint.

Az ügyeleti ellátáson spórolták meg a béremelést?

Mérsékeltebb az ügyeleti díjakkal való elégedettség. Az alapbéremelést az esetek kétharmadában nem követte az ügyeleti díj emelése, az ügyeleti díjazás és alapbér aránya helyet cserélt. A megkérdezettek nettó 9 ezer, hétvégén 12 ezer forintos ügyeleti órabért tartanának elfogadhatónak.

Továbbá az orvosok közel háromnegyede támogatja, hogy az ügyeleti díjazást 3-4 életkori kategóriába sorolják. Ennél is többen  (82 százalék) állnak ki amellett, hogy progresszivitási szint szerint, illetve 81 százalék szerint szakterületenként különböző  legyen az ügyeleti díj. Általános vélemény, hogy a béremelés „árát” jelentős mértékben az ügyeleti ellátáson spórolja meg a költségvetés. Ezen a téren az orvosok lépéseket várnak a kamarától.

Nem a hálapénzre, de a próbavásárlásokra

Míg a hálapénz büntethetőségével az orvosok háromnegyede egyetértett, 18 százalékuk viszont elutasítja ezt a megoldást.

A hálapénz korrupcióvá minősítését csak  a válaszolók 55 százaléka fogadja el, a próbavásárlásokat viszont már az orvosok több mint fele (51 százalék) elutasítja.

Figyelemreméltó a hálapénz elfogadásával kapcsolatos változásokat mutató kép. Csaknem minden harmadik (31 százalék) válaszoló a hálapénz adás/kapás erős, 12 százalékuk valamelyest mérséklődéséről adott számot, 4 százalék szerint egyáltalán nem mérséklődött a jelenség. A válaszoló orvosok 16 százaléka a saját környezetében gyűjtött tapasztalatok alapján úgy látja, megszűnt a hálapénz, 37 százaléknak nincs rálátása erre.

Nincs érdemi korlátozás

A felmérés szerint a magán és az állami egészségügy szétválasztása még nem tökéletes. A jelenség, mely szerint ugyanaz az orvos kezeli a beteget a magán és állami rendelésen is, mindössze 35 százalék szerint mérséklődött kisebb-nagyobb mértékben, illetve szűnt meg. A válaszolók 18 százaléka szerint megszűnt ez jelenség, az orvosok közel felének (47 százalék) pedig a kutatás szerint nincs rálátása erre a folyamatra.

A jogállási törvény passzusai közül nagy felzúdulást keltett és az ellátás veszélyeztetését vizionálta az a pragrafus, amelyben engedélyhez kötötték az állami egészségügyben dolgozó orvosok másodállását, illetve magánrendelését. A felmérés szerint azonban a gyakorlatban ez nem korlátozza számottevően a másodállások, magánrendelések vállalását. A válaszolók háromnegyede érdemben legalábbis nem tapasztalt korlátozást.

Tabuból közbeszéd, majd törvényi tiltás

Hat évvel ezelőtt, 2015-ben még tabu volt a hálapénz, sem a sajtóban, sem az orvosok között nem volt téma. Innen sikerült eljutni először oda, hogy a tabuból nyílt közbeszéd kerekedett, majd ettől az évtől kezdve, már törvényileg is tiltott a hálapénzt adni és elfogadni is. A folyamatot elindító orvosok az "1001 orvos hálapénz nélkül" Facebook-csoport alapítói, akik ma zömmel a Magyar Orvosi Kamara (MOK) tisztségviselő. A Facebook-csoportból szerveződött az Újratervezés 2019 elején a MOK megújítását is megcélozta, a 2019. novemberi kamarai választáson pedig elsöprő győzelmet arattak, a testület elnökének jelöltjüket, Kincses Gyula korábbi egészségügyi államtitkárt választották.

A törvénybe foglalt jelentős orvosi alapbérrendezéssel és a hálapénztilalommal az "1001 orvos hálapénz" nélkül elérte célját, ezért bezárja kapuit mint közösségi csoport - jelentette be Lovas András, a csoport egyik alapítója.

Plakátkampány indul a szemléletváltásért

Lénárd Rita, MOK alelnök úgy fogalmazott, maga sem hitte volna, hogy sikerül elérni a változást, a hálapénz megszüntetését. A hálapénz azonban 70 év alatt annyira beépült a közgondolkodásba, hogy úgy gondolták, a tiltás nem elegendő. Ezért tájékoztató kampányt indítottak, melyben bemutatják, mennyivel jobb az az egészségügy, amelyben nincs hálapénz.

Az Országos Kórházi Főigazgatósággal egyeztetve az ország 167 egészségügyi intézményében helyeznek ki 4 ezer plakátot, az elsők a fővárosi Uzsoki utcai kórház falain kaptak helyet.

A plakátokon nemcsak arra figyelmeztetnek, hogy "hálapénzt adni és elfogadni egyaránt bűncselekmény", hanem 7 pontba sorolva bemutatják a hálapénzmentes egészségügy előnyeit.

Változni kell a lakossági attitűdnek

Kincses Gyula, a MOK elnöke kiemelte, kiderült, hogy jogosan  mondták: a hálapénz megszüntetésének két alapfeltétele a béremelés és a hálapénz adásának és elfogadásának bűncselekménnyé nyilvánítása.  Szavai szerint ez tényleg történelmi tett, ám megjegyezte: sok dolog van, ami tilos, mégis van. A paraszolvencia tényleges megszűnéséhez meg kell változni a lakossági attitűdnek, meg kell értetni a beteggel, hogy a hálapénz csak hamis biztonságérzetet ad és elérni, hogy szájhagyomány útján terjedő sztárorvosok helyett magában az ellátórendszerben bízzon  - hangsúlyozta Kincses. Transzparenciára és valós,a  teljesítményt és a minőséget mérő indikátorokra van szükség - tette hozzá. Kincses a szakdolgozókra is kitért, kiemelve, hogy a gyógyítás csapatmunka.

Kincses megemlítette az etikai rendszer megújításának szükségességét is. Ezzel kapcsolatban elhangzott, sok bejelentés érkezik a kamara etikai bizottságához, a vizsgálatokról, azonban a jelenlegi törvények hatálya alatt csak az érintettek nyilatkozhatnak, ha akarnak. Így minden további nélkül megeshet, hogy elmarasztalás esetén az illető orvos egy másik intézményben anélkül folytathatja a tevékenységét, hogy az etikai vétségéről bárki tudomást szerezne.

Elképzelhető, hogy egy racionális struktúrára a jelenlegi létszám is elég lehet

Arra az újságírói kérdésre, hogy mekkora jelenleg az orvoshiány Svéd Tamás, a MOK titkára azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi, nem fenntartható struktúrából sokan hiányoznak, ami az ügyeleti rendszerek összeomlásának jelei is mutatnak. Az ellátások elosztásának racionalizálásával azonban elképzelhető, hogy a mostani orvoslétszám is el tudná látni a betegeket.

Máté-Horváth Nóra, MOK elnökségi tag, a kamara etikai bizottságának vezetője, az "Újratervezés csoport" társalapítója irracionális párhuzamosságokat, Álmos Péter Zoltá alelnök az adatok hiányát emelte ki. Az orvos elvándorlás kapcsán Máté-Horváth Nóra az egészségügyi szakdolgozók elvándorlását az orvoselvándorlásnál is nagyobb problémának tartotta, s felhívta a figyelmet arra, hogy az orvosi és szakdolgozói bér között "nyílik az olló". A szakdolgozóknak nincs hálapénz és nem nő annyira a bér, de mint mondta, bízik abban, hogy az ő bérüket is hamarosan rendezik.

Hegedűs Zsolt, elnökségi tag kulcsfontosságúnak nevezte az adatok hiányát, így az egyes kollektívák sem tudnak tanulni egymástól. 

 Álmos Péter Zoltán azt is elmondta: a felmérés eredményei alapján az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó orvosok többsége nyomásgyakorlási eszközként - a MOK koordinált szervezésében - munkaszerződésének felmondását is kilátásba helyezné.

Szóba került a koronavírus-járvány várható negyedik hulláma, az erre való felkészülésről Svéd Tamás úgy vélekedett, hogy nem eléggé készül rá a magyar egészségügy.