Orbán Viktor szombaton, az orvoskamarával való tárgyalás után bejelentette, soha nem látott mértékű béremelést kapnak az orvosok. Szombaton délután a Magyar Orvosi Kamara vezetői is közölték a nyilvánossággal, hogy most a bérekről és a hálapénz megszüntetéséről született megállapodás, a struktúra átalakítása ezután fog következni, s a munkában a MOK is részt vesz. A kamara szerint az elfogadott bértábla lehetővé teszi, hogy a mostani, önkizsákmányolásra épülő rendszert egy betegbiztonságot garantáló, fenntartható, átlátható egészségügy váltsa fel, és ez eredményezheti a hálapénz felszámolását is.
A Gulyás Gergely és Kásler Miklós által hétfőn beterjesztett jogszabálytervezettel azonban a jelek szerint az egészségügy átalakítása is megkezdődött. A MOK által javasolt új bértábla, és a hálapénz büntetése mellett ugyanis az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló T/13174. számú törvényjavaslat számos, alapvető fontosságú ponton nyúl a rendszerbe és szüntet meg eddigi gyakorlatokat, ami a struktúraátalakítást megalapozó lépés lehet.
Első olvasatra ugyan még sok a homályos pont az előterjesztésben, annyi azonban már így is látszik, hogy annak világnak, amelyben a kórházak önálló hr-politikát folytattak, az orvosok pedig szintén saját hatáskörben döntöttek arról, hogy szabadidejükben milyen megbízásokat vállalnak el, vége lesz a jogszabály elfogadásával. De nézzük, sorban:
Közalkalmazotti törvény helyett Munka törvénykönyve
Az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatottakra a javaslat bevezeti az egészségügyi szolgálati jogviszony fogalmát, azzal a kitétellel, hogy az említett intézményekben csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi szolgáltatást végezni. Az egészségügyi szolgálati jogviszony egészségügyi szolgálati munkaszerződéssel jön létre. A javaslat a személyes közreműködők kivételével a közreműködő szolgáltatókat nem zárja ki ebből a körből.
Az egészségügyi szolgáltatói jogviszonyban dolgozók a Kjt. helyett a továbbiakban a Munka törvénykönyve hatálya alá tartoznak, a közalkalmazotti jogviszonyuk egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul.
Különmunka csak engedéllyel
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvos más keresőfoglalkoztatást - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével - kizárólag a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet. Ha az engedélykérést elmulasztja, a jogviszonya azonnal hatállyal felbontható.
Az egészségügyi szolgálati jogviszony keretében az orvos nem láthat el olyan beteget, akit ugyanazzal a betegséggel más jogviszony keretében kezelt, vagyis a magánbetegek nem vihetők át a közfinanszírozott ellátásba, néhány kivételtől eltekintve, amelyek között az előterjesztés egyedül a szülészet-nőgyógyászatot említi.
Vezénylés akár 2 évre
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy határozott időre, maximum egy évre, amely további egy évvel meghosszabbítható, kirendelhető egy másik egészségügyi szolgáltatóhoz. A kirendelésről 10 nappal annak kezdete előtt kell tájékoztatni a munkavállalót.
Minősítéstől függően az alapbér +/-20 százalékkal változhat
A javaslat szerint évente legalább egyszer kötelező írásban minősíteni az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt, akinek az illetménye ettől függően plusz/mínusz 20 százalékkal módosítható. Azaz, miután az alapbér nem módosítható, a majdani minősítést megelőlegezve a bértáblában szereplő összeg 80 százalékával érdemes induláskor számolni az érintetteknek.
Hálapénzért börtön
Az egészségügyi jogállásról szóló törvényjavaslat része a Btk. módosítása, mely szerint aki egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben egészségügyi dolgozónak, egészségügyben dolgozónak vagy ezekre tekintettel másnak az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint jogtalan előnyt ad vagy ígér, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Alább a bértáblák lépcsőzetes változása