A szív- és érrendszeri betegségek az első számú halálokok között szerepelnek Magyarországon, évente több mint 60 ezer halálesetet okoznak, a kardiovaszkuláris betegségek az összes egészségügyi ráfordítás csaknem 20 százalékát teszi ki, mondta Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) igazgatója, az AIPM által szervezett kardiometabolikus konferencián. 

Kellő odafigyelés mellett nem kellene, hogy majd minden második magyarnak kardiovaszkuláris betegség okozza a halálát. Európában és Magyarországon is vezető haláloknak számítanak a szív- és érrendszeri betegségek, évente emiatt a kontinensen élők 37 százaléka, a magyaroknak pedig a 49 százaléka veszti életét.

A szív-és érrendszeri betegségek évente 300 milliárd eurós költséget jelentenek az unió tagállamaiban.

Kapcsolódó

A szív- és érrendszeri megbetegedések kéz a kézben járnak az obezitással vagyis az elhízással és a diabétesszel is, a cukorbetegség több mint egymillió embert érint Magyarországon is, emelte ki az AIPM igazgatója. 

A diabétesz az előszobája a kardiovaszkuláris megbetegedéseknek, ráadásul ma a cukorbetegek egyharmada nem is tud a betegségéről, emelte ki Szalóki Katalin.

Történelmi siker a cselekvési terv elfogadása

A kardiovaszkuláris megbetegedések a világon is vezető halálok között szerepel, az EU 27 országai között 1,8 millió ember haláláért felel évente, emellett pedig 210 milliárd euró gazdasági kárt is okoz, ez pedig még annál is nagyobb költség, mint amekkora az EU éves büdzséje – mondta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora és a Magyar Kardiológusok Társaságának tiszteletbeli elnöke.

Magyarország számára az  Európai Unió (EU) soros elnökség során az egészségügy kiemelt prioritása a kardiovaszkuláris betegségek elleni fellépés és egy közös, uniós cselekvési terv kialakítása. Merkely Béla sikertörténetként beszélt arról, hogy a napokban fogadták el a kardiovaszkuláris egészségtervet. 

Vannak sikerek a kardiovaszkuláris mortalitási ráta csökkentésében, például csökken a stroke-betegek száma, kevesebb az infarktus, ugyanakkor a szívelégtelenségből eredő halál ma riasztó adatokat mutat. Egy szívelégtelenségben szenvedő beteg kórházi hospitalizációjából adódó többletköltségek pedig nagyon magasak, akár 5 és 24 ezer eurói közötti is terjedhet. Merkely Béla úgy fogalmazott, a szívelégtelenség a szív rákos megbetegedése, progresszív betegség, magas halálozással jár, sokba is kerül és rossz életminőséget jelent a betegek számára. A betegek fele két éven belül életét is veszti.

Az 50 év felett a lakosság jelentős része a magas kardiovaszkuláris rizikó csoporthoz tartozik. A professzor a kockázatok között említette a dohányzást, az alkoholfogyasztást, valamint a túlsúlyt is.

Az obezitás pandémia lett

Az obezitás egyre nő, ez már egy pandémia, emelte ki az SE rektora. Ugyanezt hangsúlyozta Vokó Zoltán is, az SE egészségügyi technológiaértékelő és elemzési központ igazgatója. Egy világjárvány lett az elhízás lehet, hogy most már platóznak a számok, de különösen aggasztó, hogy a gyermekek és serdülők között is sokan túlsúlyosak, példaként említette a magyar fiatal fiúk 30 százaléka már túlsúlyos.

Az EU-ban a máltaiak a leginkább túlsúlyos nemzet, Magyarország a második helyen áll az Eurostat rangsorában, a magas BMI tekintetében. Merkely Béla szerint minden öttel történő BMI emelkedés 30 százalékkal növeli a kardiovaszkuláris halálozást, ami egy komoly és riasztó adat.

Beszélt az előadásában arról is, hogy az SE kezdeményezésére elindult egy egyeztetés a Belügyminisztérium és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) között, hogy bizonyos esetben a baritária műtéteket támogassa az egészségbiztosító is.

Merkely Béla kiemelte, hogy ez az a beavatkozás, ami nem többletköltséggel, hanem költségmegtakarítással jár. 

Egészséggazdasági elemzések szerint 18-21 millió forint veszteséget jelent a társadalomnak, minden egyes el nem végzett bariátriai műtét elhalasztása – mondta Szijjártó Attila, a Semmelweis Egyetem (SE) Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának igazgatója, erről itt írtunk korábban.

Vokó Zoltán a modern táplálkozási irányelvekkel kapcsolatban elmondta, növelni kell a növényi alapú táplálkozást és az állati eredetűt pedig csökkenteni. Napi fél kilogramm zöldséget kellene ennünk, az energiabevitel legnagyobb részét teljes kiőrlésű gabonából, gumósokból, keményítő tartalmú élelmiszerekből kellene beszerezni. A húsfogyasztást pedig kevesebb, mint napi 50 grammra kellene csökkenteni, főleg szárnyast vagy halat kellene ennünk. Kínában például az 1960-as évek óta évi öt kilogramm húsfogyasztásról már eljutottak az évi 60 kilogrammos húsfogyasztásig, ezt a trendet kellene visszafordítani.

Több egészségügyi terület is prioritás az uniós elnökség során

Magyarország fő célkitűzése az Európai Unió soros elnöksége során többek között az volt, hogy a versenyképesség növekedjen, az EU-ban és Magyarországon is, mondta az AIPM konferenciáján Bidló Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára.

Több kiemelt tematikus terület volt az egészségügyben, a transzplantáció, a ritka betegségek és a kardiovaszkuláris betegségek területe. Utóbbi leginkább azért, mert Magyarországon is a szív-és érrendszeri betegségek a vezető halálokok között vannak.

A kardiovaszkuláris cselekvési terv az első olyan téma, ami egy elnökségen belül a téma felvetése után eljutott a tanácsi következtetésig. Ez pedig azt is jelenti, hogy a költségek tekintetében az kardiovaszkuláris betegségek előnyt élveznek majd jövőben

– emelte ki a helyettes államtitkár.

Paradigmaváltásra van szükség az egészségipar területén, erről Malina Müller, a WIFOR Institute munkatársa beszélt. A kardiovaszkuláris betegségek társadalmi költségeivel kapcsolatban elmondta, hogy a múltban a költségoldalról közelítették meg az egészségügyet, de fontos, hogy ne csak költségként, hanem a jövőbe való befektetésként tekintsünk ezekre a költségekre. Az egészség az élet minden területére hatással van, mérőszámokat kell meghatározni és ezeknek az alkalmazhatóságát pedig tesztelni kell. Csak az egészséges ember tud hozzájárulni a munkaerőpiacon a termelékenységhez.

Úgy fogalmazott az országok GDP-je akár 2 százalékkal is javítható lenne, ha a csökkenteni lehetne a kardiovaszkuláris megbetegedéseket.

Elemzéseik szerint a szív- és érrendszeri betegségek miatt az uniós polgárok átlagosan 7,6 napot töltöttek kórházban, és több mint 25 napot rehabilitáción.

Bizonyos diagnózisok esetében 17 százalékos volt a felnőtt mortalitás, 160 ezer halálesetet vizsgálva 1,6 millió életév veszett el kardiovaszkuláris betegség miatt. Egy-egy ember esetében ez közel tíz évvel kevesebb életévet jelent. A hospitalizáció és a rehabilitáció 1,1 milliárd euró plusz költséget jelentett.