Augusztus végére közel 42 milliárd forintnyi lejárt fizetési határidejű számlát halmoztak fel az év elején 15 milliárdos adóssággal induló magyar kórházak. Egy hónap alatt az adósságállomány 3,6 milliárd forinttal gyarapodott, az első nyolc hónap során az átlagos növekedés 3,2 milliárd forintot tett ki.

Az adósságállomány szerkezetéből úgy tűnik, a kórházak már a konszolidációra várnak és tartalékolnak, a tartozás csaknem felét (45 százalék) ugyanis a két hónapnál régebben lejárt fizetési határidejű számlák teszik ki a MÁK adatai szerint. Míg a tavalyi konszolidációt követően, 2018 január végén alig több mint 4 milliárd forintnyi tartozás kifizetésére vártak több mint két hónapja a beszállítók, mostanra csaknem 19 milliárdra duzzadt ez az összeg. A lejárati időt 30-60 nappal meghaladó fizetetlen számlák értéke több mint 9 milliárd forint.

Kapcsolódó

Listavezetők

A legnagyobb adósok listáját a Péterfy Sándor utcai kórház vezeti 2,6 milliárd forinttal, amelyből több mint 1,7 milliárd forint két hónapnál régebben lejárt fizetési határidejű tartozás. Az egy havi növekedésben a Honvédkórház a listavezető, itt 635 millió forint az augusztusi gyarapodás, ezzel a március végi lényegében nulla tartozáshoz képest augusztus végére 1,7 milliárd fölé nőtt az intézmény adóssága. Egymilliárdot meghaladó tartozást 13 kórház halmozott fel, a már említett Péterfy és a Honvédkórház mellett a Debreceni Egyetem (1,6 milliárd), a Pécsi Tudományegyetem (1,8 milliárd) és a Szegedi Tudományegyetem (1,6 milliárd), több nagy, megyei kórház, a budapestiek közül pedig a Dél-pesti Centrumkórház (korábbi Egyesített Szent István Szent László), a Szent János kórház és a Bajcsy-Zsilinszky kórház.

A 40 milliárdot meghaladó tartozás, különösen annak szerkezete, azaz a két hónapon túl lejáratú számlák kifizetésének halogatása már fáj a beszállítóknak - kommentálta lapunknak a friss adatokat Rásky László, a beszállítókat képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Állítása szerint az orvostechnikai termékek számláinál általános a 120 napon túli követelés, ezek egy része behajthatatlannak tűnik, miután a jelek szerint a kórházak már a konszolidációra várnak.

Nem kellene várni a decemberi őrületre

Az érdekvédelmi-szakmai szervezet javaslata szerint érdemes lenne már szeptemberben felmérni, hogy a költségvetési tartalékból mennyit szánnak konszolidációra. Megnyugtató megoldást jelentene a beszállítóknak, ha első ütemben a szeptember 30-án fennálló, 30 napon túli tartozásokat  október végéig kifizetnék, s egy következő lépésben, november végéig megkaphatnák az október végén fennálló, 30 napon túl lejárt követeléseiket.

Ellenkező esetben, a jelenlegi növekedési ütemet feltételezve november közepére meghaladja az 50 milliárdot a tartozás, ami jóval nagyobb, egy összegű konszolidáció szükségességét veti fel decemberben, ráadásul fokozott terhet jelent a két ünnep közötti időszakban az egyeztetéseket,  elszámolásokat és utalásokat végző munkatársaknak - jegyezte meg az OSZ főtitkára.

Amennyi ténylegesen hiányzik

Az év végi menetrendszerű adósságrendezéstől függetlenül azonban az igazi kérdés, hogy 2019-ben mennyivel emelkedik ténylegesen az egészségügyi kassza, amelyik jelenleg az év második felére lényegében fizetésképtelenné válik. Tulajdonképpen évek óta könyörögni kell azért, hogy a leszállított és elhasznált termékekre plusz forrást találjanak, s hogy találnak-e, az a kormány, illetve a pénzügyminisztérium kegyeire van bízva - fogalmazott Rásky László.

Az adósságállomány ütemes növekedése pontosan jelzi, hogy mennyi hiányzik a rendszerből ahhoz, hogy az a jelenlegi szinten működjön. A színvonaljavítást célzó erőfeszítések, fejlesztések további plusz ráfordításokat igényelnek. Napi szinten hallhatóak becslések arról, hogy mekkora plusz forrást igényelne az egészségügy, a főtitkár azokat a becsléseket tartja helytállónak, amelyek egyhavi finanszírozásra szükséges összeggel, ez nagyjából 100 milliárd forint, kalkulálnak.

Fotó: Shutterstock