Pénzügyi szempontból kaotikus állapotokat talált az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az egészségügyi intézményeknél, a kórházakban és a szakrendelőkben - mondta Domokos László ÁSZ elnök a Magyar Időknek. Kórházi leltárak hiányával, közbeszerzés nélküli, jogszabályellenes beszerzésekkel, átláthatatlan elszámolásokkal, a korrupció elleni védelem teljes hiányával találkoztak az ÁSZ ellenőrei az intézményekben. Ahol nagyjából rendben mentek a dolgok, ott nem kell leváltani a vezetőket, máshol azonban be kell avatkozni - mondta Domokos.

Következtetése jogos is lenne a 2012 előtti időkben, amikor az önkormányzati tulajdonban lévő kórházak vezetőinek sokkal nagyobb volt az önállósága, mint a 2012-től, azaz az államosítást követően. 2012 májusától ugyanis az állam egy személyben lett tulajdonos, intézményfenntartó, finanszírozó, ellátásszervező, szabályozó, és a minőséget ellenőrző entitás, amely ezeket a feladatait először a GYEMSZI-n (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet), majd az abból, 2015 februárjában kialakított ÁEEK-en (Állami Egészségügyi Ellátó Központ) keresztül gyakorolta, gyakorolja.

Kapcsolódó

Az ÁSZ elnök által elmondott sokszínű hibalistával a kórházigazgatók mellett a fenntartót (jelenleg az ÁEEK), vagyis az államot is szembesíteni kellene, jelenleg ugyanis ez az intézmény a kórházak, kórházigazgatók formális főnöke, s mint ilyen, a feladatok kiosztója, szabályozója, ellenőrzője és a vétségek szankcionálója. Az ÁSZ által jelzett hibák azonban nem csupán irányítási - ellenőrzési problémák miatt alakultak ki az elmúlt hat évben.

Egy 2013-as, 20 kórház 2009-2012 közötti működésére kiterjedő ÁSZ ellenőrzés például azt állapította meg, hogy az E-alapból származó bevételek növekedése a gazdálkodást nem tudta pozitívan befolyásolni a finanszírozás reálértéken való csökkenése miatt. Az összes OEP folyósította támogatás 2011-ben a 20 megfigyelt kórházból 17 esetében nem nyújtott fedezetet a gyógyító tevékenység közvetlen költségeire és a gazdasági, műszaki ellátás költségeire.

Ugyanakkor a kórházak államosítása után az elmaradt egységesítő szervezési intézkedések, az időnként szinte érthetetlen helyi anomáliák fennmaradása, az ellenőrzés és a szankcionálás teljes hiánya nem csak a kórházigazgatók személyes felelősségét veti fel, hanem az ÁEEK alapszintű működésképtelenségére utal, erről azonban nem olvashatunk az interjúban.

A hatékony és szabályos működést reális, világosan megfogalmazott finanszírozási és szakmai szabályok keretein belül lehet elvárni, ezek megteremtése pedig egyértelműen az állam hatáskörébe tartozik. Kiemelten fontos az is, hogy a 2012-ben államosított kórházak egymástól jelentősen eltérő, örökölt ellátási portfólióval működnek. Ott, ahol az ellátási portfólió nem jövedelmező, vagy veszteséges, a kórházak mindenképpen kénytelenek trükközni. És a közbeszerzés sem mindig csodaszer. Jópár csúcstechnológiájú eszköz került már be a formailag legszabályosabb közbeszerzés által kórházakba úgy, hogy az eszköz nem illeszkedik az adott intézmény portfóliójához, nem használható ki, azaz végeredményben pénzkidobásnak minősíthető.

Domokos szavaira a Magyar Kórházszövetség a Medicalonline egészségügyi szakportálnak úgy reagált, jövő heti elnökségi ülésükre meghívják az ÁSZ elnökét, hogy megtudják, konkrétan mely kórházakra vonatkoznak a megállapítások, amelyekre egyébként később kívánnak reflektálni.

Fotó: Shutterstock