Az Állami Egészségügyi Ellátó Központban (ÁEEK) már stócban állnak a Magyar Államkincstár (MÁK) által stornózott számlák, miután a MÁK augusztusban már nem engedte utalni azokat a követeléseket, amelyekre nem volt fedezete az adott költséghelyen az intézménynek - értesült a Népszava. A lap szerint az üzemanyag és a közüzemi számlák ragadtak be, a visszatartás a bérfizetést nem érinti, ám a következő lépés a gyógyításhoz szükséges anyagok, gyógyszerek fizetése lehet.

Nem árt tudni, hogy a kórházak költségeinek legalább 60 százalékát a bérek, 6-7 százalékát a gyógyításhoz szükséges orvostechnikai eszközök teszik ki. Utóbbiakkal pedig már amúgy is jócskán adósok az intézmények, összességében július végére  38,2 milliárdra nőtt az adósságállomány, amiben a legnagyobb részt a beszállítók felé fennálló tartozás teszi ki - írtuk meg korábban. Július végére 71 kórház görgetett maga előtt valamekkora tartozást, közülük 12-ben egymilliárd forint fölötti volt a lejárt határidejű, kifizetetlen számlák értéke, s alig több, mint 20 intézmény mutatott ki nulla adósságot.

A most beragadt számlákat a Népszava szerint akkor lehetne kiegyenlíteni, ha módosítanák a költségkereteket, de erre csak akkor van lehetőség, ha a kórház saját extra bevételhez jutna, ám erre nagyon keveseknek van esélyük.

Alig tesznek többet a rendszerbe

Mindemellett az utóbbi időben egyre hangsúlyosabbá kormányzati megnyilvánulások egyértelműen azt sugallják, nincs szándék arra, hogy több állami pénz kerüljön az egészségügybe. A legutóbbi kormányülésről kiszivárgott álláspont szerint például "a magyar egészségügyi ellátórendszer nincs alulfinanszírozva". Gyulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint "a kórházak finanszírozásában most jobb a helyzet, mint korábban". Domokos László ÁSZ elnök kifakadása szerint  "botrány és anarchia jellemzi a kórházi gazdálkodást". Varga Mihály pedig bejelentette, jövőre  a 2018-asnál 101 milliárddal több jut az egészségügynek, sőt a pestisrácok.hu 191 milliárd forintos pluszról ír 2019/2018 viszonylatában, igaz ebben 40 milliárdos infrastruktúra fejlesztés szerepel.

Ám mielőtt ez az óriási plusz túl nagy reményeket keltene arra nézve, hogy már csak ezt az évet kell kibírni az intézményeknek - amelyek gazdálkodását egyébként épp most világítják át (sokadszorra), hogy kiderüljön, hol folyik el az a temérdek pénz (ami a legutóbbi OECD jelentés szerint éppen, hogy nem temérdek), érdemes kicsit a számok mögé nézni, hogy kiderüljön, az idei és a jövő évi elkölthető összeg közötti különbség inkább csak az inflációt követi.

Az egészségbiztosítások  kiadásai a 2018-as és a 2019-es költségvetési törvényt összehasonlítva 5,7 százalékkal (132 milliárddal), a 2019. évi költségvetési törvény-2018. évi módosított előirányzat viszonylatában pedig 4 százalékkal  (94 milliárddal) növekednek. Azaz összességében nagyjából az inflációval nőnek a kiadások, elég nagyvonalúság ezt többletforrásként beállítani.

A pénzbeli ellátások mindössze 20 milliárddal lesznek magasabbak, ami 3 százalékos bővülés (nagyjából az infláció). Mintegy 10 milliárddal nőnek a táppénzkiadások, leginkább a bérszínvonal-növekedés miatt. A gyes kiadásai 16,5 százalékkal emelkednek.Több mint 7 százalékkal csökken viszont a rokkantsági, rehabilitációs ellátásokra szánt összeg.

Így néz ki az ellátórendszernek szánt plusz

Az egészségügyi ellátórendszer finanszírozása szempontjából a természetbeni ellátások finanszírozásának változása az érdekes. Ha a 2018-as és a 2019-es költségvetési törvényt vetjük össze, 7 százalékos, a törvény és a módosított előirányzat viszonylatában azonban már csak 4,55 százalékos a többlet. Csakhogy a gyógyító-megelőző ellátások törvényi-törvényi összehasonlításban csak 77,7 milliárddal nőnek, amiből az összevont szakellátásnál felfedezhető a 101 milliárdos plusz. Amely számok viszont az idei módosított előirányzat növekedése miatt már csak 39,455, illetve 23,1 milliárdot tesznek ki.

Ha feltételezzük, hogy a célelőirányzatokat egy az egyben az összevont szakellátásra költik el, akkor a 2018-as és a 2019-es költségvetési törvény viszonylatában a növekedés 63 milliárd forint (891-ről 954 milliárdra), a 2019-es költségvetést a 2018-as módosított  előirányzathoz, vagyis az idei tényleges költéshez viszonyítva viszont csak 27 milliárd forint a plusz (927-ről 954 milliárd forintra). Ami vélhetően a béremelés fedezete, az ellátás fejlesztésére tehát már nem jut.

Kétségtelen tény a gyógyszerkassza 25 milliárdos növekedése (igaz, ebből 17-et a gyógyszeripar finanszíroz), a gyógyászati segédeszköz támogatásra pedig 6,7 milliárd forinttal jut több, ám ezek csak az igények természetes növekedéséből adódó többletek, amelyeket nem igazán lehetne megspórolni.

Fotó: Shutterstock