Soha még ilyen keveset nem költött GDP-arányosan Magyarország egészségügyre, mint tavaly (6,6 százalék) és hasonlóan elképesztően kevés (4,6 százalék) a GDP-arányos közkiadások aránya is - idézte az Európai Bizottság legfrissebb egészségügyi országprofiljában múlt héten megjelent adatokat az IME konferenciáján Sinkó Eszter, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság alelnöke.
A magyar mutatókat uniós adatokkal összehasonlítva Sinkó kiemelte, az uniós átlagtól való durván 3 százalékos lemaradás értéke forintban 1200-1300 milliárdot, a jelenlegi gyógyító-megelőző kassza kétszeresét tenné ki, amivel már jelentős változást lehetne elérni az egészségügyi ellátásban.
A legfrissebb mutatók szerinte olyan rosszak, hogy érdemben lehetne velük érvelni a több forrásért a Pénzügyminisztériumnál.
Unalmas állandóan a forráshiányról beszélni, de muszáj, hiszen napi szinten, meghatározóan jelen van
- fogalmazott Sinkó Eszter. A lemaradásunk egyértelmű, miként az is, hogy lakosság számára nagyon megterhelő, hogy a kiadások mintegy 30 százalékát zsebből finanszírozzák - tette hozzá.
Ami feltűnő és jelzi, hogy az egészségügy finanszírozását új alapokra kell helyezni, hogy mekkora összegekkel térnek el a költségvetési előirányzatok a tényleges költéstől. Amikor a költségvetést tavasszal elfogadják el, még bizonytalan, hogyan alakul az év, ezért mindig alultervezik, ami elég botrányosan hat többek között a kórházak gazdálkodására is. Így nem tudnak kiszámíthatóan gazdálkodni, mert a finanszírozási keretek ismeretlenek - magyarázta a szakember. 2016-ban 157 milliárddal, 2017-ben 185 milliárddal, 2018-ban 126 milliárddal volt nagyobb a tényleges költés, mint a tervezett. Már most látható, hogy az idei évi tervezet is mínuszos lenne a 2018-as záráshoz képest.
Ugyanakkor ismert, hogy többletforrásokhoz jut az ágazat - mondta Sinkó utalva struktúraátalakításhoz rendelt 40 milliárdra, ami nélkül szerinte nagy baj lesz. Mindazonáltal nagy kérdésnek nevezte, hogy ezt az összeget milyen logika szerint fogják szétosztani. További kellemetlenségként említette, hogy közben a kórházi adósság már most 64 milliárdra duzzadt, aminek az említett 40 milliárd csak a kétharmad, ráadásul biztosan nem az egész összeg megy majd konszoliációra. Vagyis a jövő évet jelentős mínusszal indítják az intézmények. A plusz források között megemlítette még a Gulyás Gergely által bejelentett 34 milliárdos kasszaemelést.
Hiába születnek megállapítások, javaslatok, semmi sem történik
A költségek nem követik a technológiai váltást, és az ellátásokat nem valós költségen finanszírozzák - ezt már az ÁSZ is megállapította, továbblépés, költségalapú figyelés még sincs. Időnként egy-egy szakmai csoport összeáll és elkezd, mint legutóbb a traumatológusok, vagy a fogorvosok, aminek a hatására történik valami - emlékeztetett Sinkó Eszter, megjegyezve, csakhogy így normatív alapok helyett zsarolási pozícióból fakad az eredmény.
Sinkó az ÁSZ elnök megállapításai mellett az MNB és PM tanulmányait is felidézte, amelyek szerinte érdemi javaslatokat tartalmaztak, csakúgy mint az elmúlt évek töménytelenül sok szakpolitikai javaslata, amelyek egyikében sem történt továbblépés. Kilenc éve hever az asztalfiókban például az a javaslat, hogy a beteg "vigye magával" a tvk-t, vagyis ott fizessék ki az ellátását ahol arra sor kerül, de ebben sem sikerült előre mozdulni.
Csapda
Csapdában vergődik az egészségügy, kormányzati beavatkozásokra vár, de a kormányzat a politikai kockázatok miatt nem nyúl a struktúrához, miközben azt kommunikálja, hogy struktúraváltás nélkül nem ad többletforrást. Márpedig újabb négy év nem telhet el beavatkozásmentesen - véli Sinkó Eszter, aki abban bízik, hogy az önkormányzati választások lezárultával következő két nyugodt évbe lehet
előrelépést kódolni a rendszerbe.