Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) adatai szerint a kórházak adóssága október végén elérte a 120 milliárd forintot, erről Rásky László, a kórházi eszköz beszállítókat képviselő szövetség főtitkára beszélt lapunknak. Hozzátette, nem tudja, hogy miből adódhat az a 2,4 milliárd forintos különbség, amiről Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója (NEAK) beszélt a Medicina Fórumon, a Magyar Kórházszövetség múlt heti konferenciáján. Az állami egészségbiztosító ugyanis 117,6 milliárd forint adósságról tud. 

A napokban jelent meg a Magyar Államkincstár (MÁK) oldalán a friss adósságadat, ebben nem szerepelnek az alapítványi fenntartású orvosegyetemek és az egyházi intézmények sem. A MÁK adatai szerint a kórházak és háttérintézményeik 90,5 milliárd forint tartozást halmoztak fel. 

Pofon pofon hátán

Először a múlt héten lepődtek meg a kórházi beszállítók, amikor Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Medicina Fórumon azt mondta, idén már csak 42,7 milliárd forintot kapnak a kórházak.

Kapcsolódó

Bár 2024-ben eddig már két adósságrendezés is volt, összesen 104,5 milliárd forintot már megkaptak az intézmények, de ismét 120 milliárdnyi kifizetetlen számla áll a kórházak gazdasági igazgatóinak asztalán. Korábban 100 milliárd forintot meghaladó adósságrendezést ígértek az ágazat vezetői, ezért már Takács Péter múlt heti bejelentése után nagyon csalódottak voltak mondta Rásky László.

De hétfőn éjjel érkezett az újabb pofon a Magyar Közlönyben. Az OSZ főtitkára azt mondta, nem értik, hogyan lett az október közepi 100 milliárd forintból nem egészen 40 milliárd forint, mindössze másfél hónap alatt, hiszen a Magyar Közlönyben már csak 39,4 milliárdos adósságrendezés jelent meg. Rásky László szerint a különbség abból adódhat, hogy egyes intézmények arra kaptak plusz forrást, hogy a béreket és bérjellegű költségeiket fedezzék. 

A 39,4 milliárd forint kevesebb, mint az egyharmada a jelenleg fennálló - 120 milliárd forint - lejárt tartozás állománynak, és még csak komolyan vehető kormányzati ígéret sincs a fennmaradó összeg rendezésére

– tette hozzá a főtitkár.

Mindeközben az adósság az intézményekben folyamatosan termelődik, mert a kórházak dolgoznak, sőt, több területen elvárás, hogy nőjön a teljesítményük.

Több forrásra van szükség

Ki kell mondani, hogy a magyar egészségügyi rendszer és a kórházi rendszer alulfinanszírozott, erről Velkey György János, a Magyar Kórházszövetség elnöke beszélt a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) keddi konferenciáján. Az egészségügyre szánt GDP arányos költés csökken, a bérekre nagyon sok pénz elmegy, ebből is adódik a folyamatosan emelkedő kórházi adósság.

Kiss Zsolt is arról beszélt a Medicina Konferencián, hogy 2024-ben 1100 milliárd forintot fizetnek ki bértámogatásként az egészségügyi dolgozók számára. Havi szinten jellemzően 74-75 milliárd forintot utaltak, de ez az összeg decemberre 77 milliárd forint felett lesz a kimutatások szerint, itt a mozgóbérek aránya emeli meg a költségeket. Ezt a fajta finanszírozást a biztosító szempontjából nem tartják megfelelő folyamatnak, az egyetlen cél, hogy ez egyszer valamikor beépüljön a teljesítményelvű finanszírozási rendszerbe. 

Komoly gondokkal küzdenek a kórházak, a finanszírozás bázisszerű, kicsi a teljesítményhez kötött mozgástér, ebből is adódik, hogy még mindig nem érték el a Covid előtti tevékenységeket. Erről egyébként Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója is beszélt korábban.

Az egészségbiztosító adatai szerint havi szinten 200 ezer betegellátási esemény nem történik meg a hazai egészségügyben.

Velkey György János szerint hiányoznak a motivációs elemek az egészségügyi rendszerből, ugyanakkor érvényesek a kapacitás korlátok. Nincs elég forrás a fejlesztésekre, az alapdíjak emelésére lenne szükség valamint intézményi összehasonlító adatokra is. Úgy fogalmazott a Magyar Kórházszövetség elnöke, sok gonddal küzdenek a kórházak, de aktív párbeszéd van a kormányzattal, de a legfontosabb üzenete mégis az, hogy az egészségügyi ellátórendszerbe pénzt kell tenni.