Túl hamar lesznek betegek a magyarok, ezért az új egészségügyi vezetés stratégiájának középpontjában az egészségben töltött életévek növelése áll - fejtegette az Egészségügy 5 dimenzióban című szakmai konferencián tartott előadásában Nagy Anikó, egészségügyért felelős államtitkár. Mint kiderült, az ágazatvezetés új struktúráját is részben ennek a célnak, valamint a kórházi gazdálkodás rendbetételének alárendelve állították fel.

A nagyobb nyilvánosság elé először álló államtitkár az elmúlt három hónapban folytatott munkáról elmondta, az országos intézetek vezetőinek közreműködésével elkészült az 5 nagy nemzeti egészségügyi program - onkológiai, szív- és érrendszeri, mozgásszervi, mentális zavarokkal foglalkozó és gyermekegészségügyi), amelyekben a hatékony beavatkozás érdekében a betegségek korai felismerését szeretnék megtanítani a lakosságnak. Mindegyik programhoz cselekvési és akciótervek készülnek, amelyeket a szakmák széles körében egyeztetnek. Mint fogalmazott, mindent meg kell tenni, hogy már a terhesség is problémamentes legyen, és a gyerekek is egészségesen szülessenek meg. Példaként a finnországi népegészségügyi programot említette, amelynek során 8 év alatt komoly eredményeket értek a lakosság egészségi állapotának javításában.

Rendkívüli feladatként említette a kórházi adósságállomány kérdését, a már folyamatban lévő vizsgálatok mellett továbbiak is indulnak a működés hatékonyságának, a gazdálkodás szabályosságának felmérése érdekében. Kórházanként vizsgálják az intézmény kapcsolatrendszerét a térség más intézményeivel, hogy kiderüljön, mivel erősíthetik egymást a kórházak, hol vannak fölösleges, hol pedig hiányzó funkciók, illetve a jó működés ellenére finanszírozási hátrány, amit rendezni kell. A beavatkozási pontok meghatározását 1,5-2 év múlva ígérte az államtitkár.

Az ágazatot feszítő humán erőforrás krízis kapcsán a szakdolgozók megbecsülésének növeléséről, a munkahelyi közérzet javításáról beszélt. A Honvédkórház orvosainak akciójáról szóló kérdésre (a Népszava szerint megtagadták a túlmunkát a kifizetetlen díjak miatt) az államtitkár úgy reagált, vizsgálják, honnan áramlanak a betegek az intézménybe, ám szerinte ebben az esetben nem szerkezeti problémáról van szó, itt menedzsment és az orvosok közti megegyezésre van szükség.

Szavaiból kiderült, egyelőre nem hozzák nyilvánosságra a kórházi fertőzések adatait. Az Emmi jogászai szerint ugyanis ezek jelen állapotukban alkalmasak a betegek beazonosításra, ezért az Emmi a Kúriához fordult jogorvoslatért.

Pénz kellene, nem ellenőrök

A rendezvény előadóinak többsége az ágazat súlyos forráshiányát hangsúlyozta. Orosz Éva, az MTA doktora, egyetemi tanár kiemelte, nincs még egy olyan ország az EU-ban Magyarországon kívül, amelyikben az egészségügyi ellátásokra fordított GDP-arányos közkiadás ma alacsonyabb lenne, mint 1992-ben. Magyarország 1992-ben a GDP 6 százalékát költötte a magyarok  egészségére, most pedig 4,9 százalékát. Számításai szerint 2006-2016 között több 2000 milliárd forintos forráskivonásra került sor, s a 2006-os szintet reálértékben még 2017-ben sem értük el. Hogy lehetne így arról beszélni, hogy eleget költünk az egészségre - tette fel a költői kérdést a professzor asszony.

Tessék mondani, itt tényleg mindenki hülye? - hangzott Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnök előadásának címe. Éger kifejtette, a valódi egészségügyi ellátásra fordított összeg jóval kevesebb az állandóan hangoztatottnál, magára a gyógyító megelőző ellátásra GDP-arányosan 2017-ben 2,97 százalékot költöttünk a költségvetésből. A ráfordítások súlyosan alultervezettek, s pénz helyett perzekutorokat küldeni az intézményekre nemcsak értelmetlen de kegyetlen is - fogalmazott a MOK elnök.

Szerinte, ha elvárható a bizonyítékokon alapuló gyógyítás, akkor miért nem várható el ugyanígy a bizonyítékokon alapuló büdzsé és miért nem az evidenciák alapján finanszírozzák az ágazatot.

Rácz Jenő, volt egészségügyi miniszter pedig arról beszélt, hogy az egészségügyet végigkísérő forráshiány generálta konfliktusokat a mindenkori kormányzat plusz forrás helyett az egészségügy vezetőjének lecserélésével akarta megoldani, ezért nem történt soha valódi változás. Mint fogalmazott, az államtitkárok fél-kérész életűek voltak, mivel a kérészekkel ellentétben, rájuk nem vonatkozott a vadászati tilalom.

Fotó: AFP Photo/Anne-Christine Poujoulat.