Az Eurostat nyilvánosságra hozta az EU-28 tagállam kormányainak gazdaság és társadalompolitikáját tükröző állami kiadások funkcionális bontását. Mivel a statisztikusok nem kapkodnak, most még csak a 2015-ös adatok feldolgozásával végeztek, amelyekből kiderül, hogy a régióban a magyar állam vonja el a legtöbb forrást a gazdaságból, hisz az akkor megtermelt GDP 50 százalékát osztotta újra, vagyis költötte el.
Ugyanez az arány három másik visegrádi tagállamnál számottevően alacsonyabb, ebből szempontból Lengyelország van a legkedvezőbb helyzetben, ott "csak" a GDP 41,5 százalékát osztották újra. A magyar 50 százalékos aránnyal szemben az EU átlaga 47,2 százalék volt, de még a fejeltebb eurózónában is csak 48,5 százalékra jött ki az állami újraelosztás mértéke a GDP arányában.
Még mindig drágán működik a magyar állam
A magas újraelosztás már önmagában a versenyképesség hiányára utal, hisz csak azt pénzt tudja az állam újraosztani, elkölteni, amelyet előbb adók és járulékok formájában beszed a gazdaság szereplőitől és a polgáraitól. Ha a funkcionális kiadásokat nézzük akkor is több meglepetés ér minket: kiugróan magasak a magyar állam működési kiadásai, erre a célra Magyarországon a GDP 8,9 százaléka ment el szemben az EU 6,2 százalékos átlagával szemben. Eredményével a magyar gazdaság a negyedik helyet szerezte meg, Ciprus (10,2 százalék), Görögország (9,9 százalék) és Horvátország (9,1 százalék) után.
Ráadásul ez csak a szigorú értelemben vett államigazgatási kiadásokat - tehát a törvényhozás, a végrehajtó szervezet és a bíróságok működését - takarja, az olyan tipikusan állami feladatok mint közrend és a honvédelem, külön soron szerepel. A magas magyar adat annyiban nem meglepetés, hogy az állam itt mindig is szeretett magára költeni: ugyanez az arány 2010-ben 9,4 százalék volt - vagyis a 2015-ös szám már minimális csökkenést jelez.
Egyre több pénz megy a közbiztonságra
Közbiztonságra a magyar állam az EU-átlagon felül teljesítenek, ami tavaly tovább nőtt, hisz megemelt határőrizeti jelenlét százmilliárd forintos nagyságrendben emelte a kiadásokat, vagyis akár a GDP 0,5 százalékkal is nőhetett a rendőrség kiadása. A honvédelmi kiadások Magyarországon történelmi mélyponton voltak még 2015-ben, az Eurostat számai szerint alig a GDP 0,5 százalékát költötte, ami messze elmarad a régiós az uniós átlagtól, nem beszélve a NATO kétszázalékos elvárásától - igaz, az utóbbi értékét csupán néhány tagállam teljesíti jelenleg.
A közigazgatási kiadások mellett a magyar állam az EU-átlaghoz képest számottevően többet költ gazdasági támogatásokra: a GDP 8,6 százalékára rúg, szemben az EU 4,3 százalékával, ráadásul lényegesen meghaladja a régiós átlagot. A magas kiadások ellenére a magyar gazdaság növekedése semmivel sem izmosabb a többi visegrádi állam növekedésénél - ami arra utal, hogy ezek a támogatások nem megfelelően hasznosulnak. Az elmúlt években az állam gazdasági szerepvállalása nőtt, hisz a teljes lakossági energiaellátást, számos közüzemi szolgáltatást államosítottak, ezzel párhuzamosan a rezsicsökkentés jegyében befagyasztották, valamint csökkentették a lakossági díjakat - részint az itt keletkező veszteségek "betömködésre" mennek el az állami gazdasági kiadásai.
Oktatásunk már európai szintű is lehetne - nem úgy az egészségügy
Az uniós statisztikai hivatal adatai szerint 2015-ben a GDP 5,2 százalékát költötte a magyar állam a köz- és az állami felsőoktatás finanszírozásra, ami némileg meghaladja 4,9 százalékos uniós átlagot. Az oktatási kiadásokban így már újra elérjük az EU átlagát - ugyanakkor a oktatás és a diákok teljesítménye ettől még jelentősen elmarad.
Nem ilyen rózsás a helyzet az egészségüggyel: a magyar állam a GDP 5,3 százalékát költi erre, ami nem meglepő módon számottevően elmarad az unió 7,2 százalékos arányánál, de a régióban is a gyengébb teljesítményt jelent - igaz a lengyel állam még ennél is kevesebbet - a GDP 4,7 százalékát - költötte egészségügyre 2015-ben.
| Megnevezés | EU | Csehország | Magyarország | Lengyelország | Szlovákia |
| Teljes kiadás | 47,2 | 42,0 | 50,0 | 41,5 | 45,6 |
| Közigazgatás | 6,2 | 4,3 | 8,9 | 4,9 | 6,5 |
| Honvédelem | 1,4 | 0,9 | 0,5 | 1,6 | 1,1 |
| Közbiztonság | 1,8 | 1,8 | 2,1 | 2,2 | 2,4 |
| Gazdasági támogatások | 4,3 | 6,6 | 8,6 | 4,6 | 6,3 |
| Környezetvédelem | 0,8 | 1,1 | 1,2 | 0,6 | 1,0 |
| Lakhatás | 0,6 | 0,7 | 1,1 | 0,7 | 0,8 |
| Egészségügy | 7,2 | 7,6 | 5,3 | 4,7 | 7,2 |
| Kultúra, szórakozás (sport) | 1,0 | 1,3 | 2,1 | 1,1 | 1,0 |
| Oktatás | 4,9 | 4,9 | 5,2 | 5,2 | 4,2 |
| Társadalombiztosítás | 19,2 | 12,7 | 15,0 | 15,9 | 15,0 |
| - ebből nyugdíj | 10,3 | 7,7 | 7,2 | 9,1 | 7,9 |
| Forrás: Eurostat | |||||
Mennyi jut a kultúrára és a sportra?
A magyar állam az uniós átlagnál, és a környező országokhoz képest is dupla annyit költ kulturális, rekreációs kiadásokra; míg erre az EU-tagállamok átlagosan a GDP-jük egy százalékát fordítják, ugyanez 2015-ben Magyarországon 2,1 százalék volt. A kiadási többletet jelentős részben magyarázza, hogy a rekreációs kiadások közé tartoznak a sporttámogatások. A magyar költségvetés ugyanis a sportegyesületeket, stadionberuházásokat direkt is jelentős - százmilliárdos összegekkel támogatja - de indirekt módon évente 70 milliárd forint társasági adó is sportegyesületeknél landol támogatásként.
Az uniós országokban a legtöbb pénz a társadalombiztosításra (tb) költik, az uniós átlag 19,2 százalék - szemben a magyar 15 százalékkal. A tb-kiadások legnagyobb részét mindenütt az öregkori ellátások teszik ki - itt is kifejezetten jól áll Magyarország: az Eurostat adatai szerint 2015-ben a GDP 7,2 százaléka ment el a nyugdíjkiadásokra.