Ősztől elindul az az uniós és hazai finanszírozású vastag- és végbélszűrési program, amelyen az egészségügyi kormányzat várakozásai szerint a következő két évben mintegy 2,4 millió - 50 és 70 év közötti - férfi és nő vesz majd részt - tudósított az MTI Kásler Miklós, emberi erőforrás miniszter és Kovács Attila országos tisztifőorvos csütörtöki bejelentéséről.

A háziorvosok bevonásával induló önkéntes szűrőprogram két lépcsőből áll majd. Az első szűrésnél székletmintát kell küldeni a vizsgálatot végző laboratóriumba. Ezt követően már csak azokat hívják be a végbéltükrözéses (kolonoszkópiás) vizsgálatra, akiknél a minta alapján gyanú merül fel arra, hogy polipjuk vagy daganatuk van. A szűrést kétévente megismétlik, a vizsgálandók első csoportja várhatóan szeptemberben kapja meg a meghívólevelet. A cél most az, hogy a meghívottak 70 százaléka vegyen részt a szűrésen.

A rendszert úgy kell kialakítani, hogy ne legyenek várólisták, ehhez egyebek mellett megfelelő számú és felszereltségű kolonoszkópiás laboratóriumra van szükség. Jelenleg 50 ilyen laboratórium vesz részt a programban, ezeket a legmodernebb, világszínvonalú műszerekkel szerelik fel - közölte Kovács Attila.

Mit jelent ez valójában?

A szűréssel megcélzott 2,4 millió lakos az elérni kívánt 70 százalékos megjelenés mellett 1 millió 680 ezer lakos vizsgálatát jelenti. A szűrés kétévente ismétlődik, vagyis a szűrendő lakosok számát praktikus okokból két évre is eloszthatjuk, mert így folyamatos az ellátórendszer terhelése. Ekkor az éves szűrésre jelentkezők száma ideális esetben 840 ezer.

Az országos szűrés várható hatékonyságát, illetve az ellátórendszertől igényelt erőforrások nagyságát a 2013-2014-es Győr-Moson-Sopron megyei pilot szűrőprogram adataiból lehet becsülni. A kistérségi pilot programban a nem negatív esetek aránya 7,42 százalék volt. Az ilyen esetek 81 százaléka vállalta az endoszkópos (vastagbéltükrözés) vizsgálatot. A tükrözés 54 százalékban igazolta a betegség előállapotát jelentő polipot, betegenként átlagosan hármat, daganatos folyamatot 4,4 százalékban észleltek.

Ha a szűrendő lakosságot két részre osztjuk, és az országos program során a pilot-arányokkal számolunk, évente 62 328 nem negatív esetet ismerhetnek fel a szűrésnél, amelyek közül elméletben 50 485 endoszkópos vizsgálat válik szükségessé a szűrővizsgálat részeként. E vizsgálatok során évente 27 262 polip eltávolításával (ugyanennyi szövettani vizsgálattal) és évente várhatóan 2221 kiszűrt daganatos esettel lehet kalkulálni. Ugyanakkor az ÁNTSZ optimistán a Győr-Moson-Sopron megyei pilot programhoz képest fele annyi polip eltávolításának a szükségességével számol.

Nagyot ugrik a kapacitásigény

Az elvileg kiszűrhető korai daganatos esetek száma így a negyede az egy évben diagnosztizált 8000 új hazai vastagbél-daganatnak (ugyanakkor csak a lakosság felét szűrik). A vastagbélszűrés során azonban még horogra akadhatnak a szigma-bél, a végbél és a végbél-nyílás daganatai is. A 2010-2014. évi Rákregiszter adatait átlagolva az éves új betegek száma nem 8000 (ez csak a tiszta vastagbél tumorok száma), miként az a médiában gyakorta megjelenik, hanem csaknem 13 ezer. A győri pilot során észlelt, igen magas éves kiszűrt daganatarány arra is utalhat, hogy az eddigi pilot szűrővizsgálatokon nem csak a korai eseteket derítik fel, hanem a lappangó, már kialakult daganatok felismerésére is némileg hamarabb került sor. Hasonló effektus várható néhány éven át az országos szűrés során is.

2017-ben a NEAK adatbázisa szerint 95 142 ambuláns kolonoszkópiát finanszíroztak (16410 OENO kód) Magyarországon. Azaz, ha a tervezett szűrővizsgálat esetében a meghívottak 70 százaléka ténylegesen megjelenik, akkor a szűréshez kapcsolt új kolonoszkópiák száma 50 százalékkal növeli a jelenleg egy év alatt végzett összes vastagbéltükrözés számát. Természetesen az átfedések miatt (ha például a vizsgálatot amúgy is elvégezték volna) az emelkedés ettől elmaradhat, de 30-40 százalékos növekedés mindenképpen reális.

Ha azonban az országos szűrést nem két évre, hanem egy évre elosztva hajtják végre, úgy a vastagbéltükrözések iránti igény megduplázódása sem lehetetlen. Alacsonyabb szűrési részvétel mellett viszont természetesen csökken a kolonoszkópiás vizsgálatok növekedési aránya.

Megkerülhetetlen kérdések

A számok fontos kérdések sorát vetik fel. Vajon az állami kolonoszkópiás egységek hogyan birkóznak meg a potenciálisan akár 50-100 százalékkal is növekvő, egységenként azonban teljesen eltérő arányú és előre kalkulálhatatlan vizsgálatszámmal? Mennyire rugalmasan tudják fogadni a szűrővizsgálatról érkező lakosokat? Mindez mennyire nyújtja meg az egyéb tükrözések várólistáját? Sor kerül-e arra, hogy a szűrővizsgálatok lebonyolításához magán kolonoszkópiás állomásokkal szerződjenek?

A kiszűrt betegek ellátásának kórházi feltételeiről sem feledkezhetünk meg. A folyamat végigviteléhez már most látni kellene a szűrés teljes folyamatát fenntartó extrafinanszírozást és azokat az elképzeléseket is, amelyek megoldást kínálnak a plusz terheléssel szembesülő területek kisegítésére. Finanszírozási, kapacitásbeli, munkaidő és munkaerőprobléma egyszerre jelentkezhet. Ráadásul a kolonoszkópiák és a szövettani vizsgálatok növekvő száma, a CT/MR iránti növekvő igény, az emelkedő műtéti szám, az emelkedő onkológiai gyógyszerigény területileg teljesen eltérő, előre megjósolhatatlan mértékben fog jelentkezni. Lesz olyan kórház, ahol átmenetileg akár duplájára nő az igény, és lesz, ahol csak 10 százalékos növekedéssel néznek szembe, ráadásul időben is hektikusan változik majd a plusz kapacitásigény.

A növekvő esetszám teljesítésénél megkerülhetetlen problémává válik a nővér-, asszisztens-, és orvoshiány. A szűrés során felmerült speciális plusz feladatokat, műtéteket ráadásul mindenütt be kell majd szorítani az orvoshiányos, költségvetési megszorításokkal küzdő ellátórendszer kórházaiban az intézményenként meghatározott TVK-keretbe.

Már ketyeg az uniós határidő

Talán nem véletlen, hogy 2016 óta már három egészségügyi vezető - Zombor Gábor, Ónodi Szűcs Zoltán és Balog Zoltán - is habozott beindítani a szűrést, noha pilot program is volt, a regionális központok is felálltak, az EU is adott a szűrésre hatmilliárdot. Most, hogy az uniós program határideje vészesen közeledik - 2018. november 30. - megtörtént az újabb bejelentés, startol a program.

A komplett szűrési program végigviteléhez szükséges feltételek biztosításával azonban még mindig adós a szakpolitika.

Fotó: Pixabay