Az oltásellenesek bizonyultak a leghangosabbnak a Magyar Orvosi Kamara Agora rendezvényén, ahol a szűrésekről tervezett párbeszéd felpaprikázott hangulatú személyeskedésbe torkollt, legalábbis az egyik fél részéről, írja a MedicalOnline a beszámolójában. 

Magyarországon 15 percenként meghal egy beteg rákban, mondta Bodoky György onkológus, centrumvezető főorvos. A rendkívül riasztó hazai rákstatisztikákat ismertetve beszélt arról, hogy Magyarországon évente 62 ezer embernél diagnosztizálnak daganatos megbetegedést, ami a Puskás-stadion teljes nézőközönsége. Rákbetegség miatt egy évben 50 ezer főt veszít a magyar társadalom, azaz Mosonmagyaróvár teljes lakosságát.

Nem lehet a hazánkban folyó népegészségügyi célú szűrővizsgálatokat ebbe a körbe sorolni, ugyanis a WHO definíciója szerint ez csak 60 százalékos részvételi arány mellett valósul meg

– folytatta a professzor, hozzátéve, emlőszűrésre az érintettek 35 százaléka megy el, a vastag- és végbéldaganat (CRC) szűrésnél 8,  méhnyakszűrésnél pedig 9 százalékos a részvételi arány. 

Kapcsolódó

Igaz, utóbbi esetében csalóka az adat, hiszen a magánorvosnál elvégzett citológia eredménye nem kerül be az EESZT-be, csak az orvosi vizsgálaton való megjelenés tényét jelentik kötelezően a szolgáltatók.

Ösztönzőkre lenne szükség

A kolonoszkóppal végzett CRC-szűrés esetén a megelőzhető halálozás 90, míg a székletvér-szűréssel 47 százalékkal csökkenthető – mondta Bodoky György, aki szerint nem a legoptimálisabb vizsgálatot alkalmazzuk idehaza, miközben a vastag- és végbélrák a második leggyakrabban előforduló daganatos betegség és a leggyakoribb daganatos halálok idehaza. A professzor szerint a legtöbb életévnyereséget a megfelelő CRC-szűréssel lehetne elérni, amiben az aranystandard a kolonoszkópia.

Pártolom a szűrések kötelezővé tételét, de nem büntető, hanem jutalmazó ösztönzőkkel – tette hozzá az onkológus, aki szerint a szűrővizsgálat a leghatékonyabb gyógyító eszköz az onkológiában, aminek a jelenleginél sokkal nagyobb teret kellene adni. Megjegyezte azt is, hogy onkológusként látja a  Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) ez irányú erőfeszítéseit, azonban annak eredményeit nem:

Volt már olyan projekt, amelynek keretében beszereztek kolonoszkópokat, amiket aztán soha nem használtak. A pilotok eredményesek, a kivitelezésnél azonban valami mindig elbicsaklik. Elkeseredve látom, hogy amióta küzdünk a CRC-szűrés (vastagbélrákszűrés) bevezetéséért, 80 ezer embert veszítettünk el – mondta a professzor. 

Nem fenyegetéssel és büntetéssel kell ösztönözni a lakosságot a szűréseken való részvételre, hanem egy olyan komplex szűrési csomag ajánlásával, amely a gyermekkori, iskolai szűrésektől kezdve folyamatosan hozzászoktatja a polgárokat a vizsgálatokon való részvételre.

Ugyanakkor faluról, tanyáról csak 2-3 átszállással lehet eljutni a szűrőhelyekre, amire az érintetteknek se pénze se energiája, se ideje nincs, ráadásul ezek nyitva tartása sem kedvező, a munkáltatók pedig nem engedik el szűrésre munkaidőben a dolgozókat – hívta fel a figyelmet Kereszty Éva,  a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának elnöke  aki szerint folyamatos társadalmi célú kampánnyal kell eljutni a lakossághoz, a szűrések elvégzésébe pedig be kell vonni a rezidenseket és a medikusokat is.

Komplex szűrési csomag készült a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központban (NNGYK) amely arra vár, hogy a gyakorlatban is megvalósulhasson – mondta Surján Orsolya helyettes tisztifőorvos, emlékeztetve arra a 2023. márciusi bejelentésre, amelyben új népegészségügyi célú szűrések bevezetését ígérték. A papíralapú meghívók helyét digitálisak veszik át azoknál, akik rendelkeznek EgészségAblak applikációval, és a patikusok is látni fogják a náluk vásároló páciens meghívóját CRC-szűrésre. Ugyanakkor azt elismerte, vannak háziorvosok, akikhez még nem jutottak el a székletvérvizsgálathoz szükséges kitek.

Széttrollkodták az oltásellenesek a kamara rendezvényét

A MOK Agora rendezvényei a szakemberek és a társadalom közötti párbeszéd elmélyítését tűzik ki célul, így a „hivatalos” felszólalók után a közönség következhetett.

A szűrések kötelezővé tétele helyett a vendégek egy részét egyáltalán nem a daganatos megbetegedések megelőzése érdekelte; hanem a kötelező gyermekkori védőoltások. 

Miért nem vizsgálja az NNGYK az oltások összetételét, megfelelőségét és biztonságosságát? – kiabálta fennhangon egy résztvevő, aki azt követelte az NNGYK-tól, hogy ha kötelezik arra, hogy beoltassa a gyermekét, vállalja annak következményeiért is a felelősséget.

Kitiltották a kamara rendezvényéről Tamasi Józsefet! – érkezett kiabálta az egyik résztvevőtől. Tamasi József egyébként belgyógyász szakorvos, és úgy véli, hogy a kötelező gyermekkori oltások mellékhatásaként idegrendszeri problémák (pl. ADHD) jelentkezhetnek, amelyek mérséklésére gyógynövénykezeléseket és homeopátiás készítményeket ajánl.

A Tamasi Józseffel szembeni eljárást panaszló felszólalónak Álmos Péter, a MOK elnöke válaszolt. Kiderült, hogy az oltásellenesek felkent orvosszakértője álnéven regisztrált a rendezvényre, és ugyanezen álnéven írta alá belépéskor a jelenléti ívet. Miután a szervezők közül többen felismerték őt, a MOK elnöke – az etikátlan viselkedés okán – megkérte, hogy távozzon.