A napokban tárgyalt az  egészségügyi dolgozók munkaszervezési szabályainak módosításáról a Belügyminisztérium (BM) egészségügyi államtitkárságán a Magyar Orvosi Kamara (MOK), a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ), a Magyar Kórházszövetség, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói, valamint a Gyógyszerészi Kamara, az MSZ EDDSZ és a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete.

A megbeszélés témája az a MOK részére eleve normaszövegként megküldött tervezet megvitatása volt. 

Kilátástalan a helyzet

A magyar állami egészségügy évtizedek óta elhanyagolt, mély strukturális problémákkal küzd, a szükségeshez képest feleannyi állami ráfordításból működik.

Az ágazatban dolgozók jövőképét a kilátástalanság jellemzi, sokan elhagyták a közegészségügyet, így nincs elegendő orvos és ápoló.

Az ellátás minősége romlik, a frusztráció a betegek és az orvosok számára is mindennapos tapasztalattá vált. Ezért a lakosság érdeke azt kívánja, hogy az állam olyan munkakörülményeket teremtsen az egészségügyben, amelyek biztosítják a dolgozók megtartását – írta a Magyar Orvosi Kamara. 

A kamara szerint az államtitkárság jelen tervezete nem ilyen, mert növeli az  egészségügyi dolgozók munkaidejét, csökkenti bérüket, lehetővé teszi várandós vagy krónikus beteg orvosok ügyeleti munkára kötelezését, emellett az önként vállalt többletmunka kiüresítésével elveszi annak lehetőségét, hogy az orvosok egyénileg vagy összefogással megvédjék érdekeiket, családi- és magánéletüket.

Az ápolók és az orvosok tömeges felmondása várható


– mondta Svéd Tamás az orvosi kamara főtitkára az Inforádiónak.

Akik eddig bizonytalanok voltak, hogy a közellátásban maradjanak-e, ezeket a változásokat egy komoly pofonnak élnék meg, míg a nyugdíjas korúak közül többen választanák akár a nyugdíjat. És az is fenyeget, hogy tovább csökken az egészségügyi dolgozók létszáma, noha eddig súlyos volt a hiány, tette hozzá a köztestület főtitkára.

Ezért a kamara kötelességének tartja, hogy felmérjük tagjaink szándékát a potenciálisan szükségessé váló közös munkavállalói fellépést illetően is.

Nincs közös konszenzus

Az első egyeztetés eredménye, hogy Takács Péter államtitkár a tervezetet ígérete szerint idén már nem terjeszti be. Ugyanakkor az ágazatvezető azt is rögzítette, hogy a jogszabályok módosításához ragaszkodik, a tervezetet tavasszal benyújtja, ehhez kérte a résztvevők javaslatait. Így jelen pillanatban a fenyegető változások távolabb kerültek, de nem hárultak el.

A szeptember 4-ei egyeztetésen az álláspontok nem közeledtek, mert azon alapkoncepció, amely nem az egészségügyre fordított anyagi és humán erőforrások növelését, hanem a maradék felélését célozza, a MOK és a MOSZ számára nem elfogadható.

Ugyanígy nem tartják elfogadhatónak, hogy az ágazatvezetés az orvos képviseleti szervek észrevételeit, szakmai alapon megfogalmazott kritikáit, ellenvéleményét és javaslatait politikai kontextusba helyezve próbálja érvényteleníteni.    

Az orvosok képviselői igyekeznek minden lehetőséget megragadni, hogy a lakosság egészségügyi ellátási körülményeit és a dolgozók munkafeltételeit javítsák. Ennek egyik útja, hogy a MOK és a MOSZ a tárgyalásokon kizárólag olyan tervezet elfogadását támogatja, amely az érintettek hozzájárulásával készül. 

A Belügyminisztérium azt válaszolta a Magyar Orvosi Kamara elnökének, hogy fejezze be az álhírek, a valótlan információk terjesztését. 

A tárca azt írta a MTI-nek eljuttatott közleményében, hogy az előző időszakban több egészségügyi szakszervezet és egészségügyi szakmai kamara fogalmazta meg az egységes szabályozásra vonatkozó igényét az ügyeleti idő, a túlmunka és a kötelező pihenőidők elszámolása tekintetében.

Sajnálatosnak tartja a BM, hogy a Magyar Orvosi Kamara az orvostársadalom valódi érdekképviselete helyett továbbra is egyfajta közvélemény formáló aktorként, szakmai köntösbe bújtatja politikai töltetű megnyilvánulásait. Rejtett célja az egészségügyi tevékenység felelősség nélküli irányítása.

A döntés-előkészítő anyagról az egészségügyi államtitkárság 2024. szeptember 4-én egyeztetett a szakmai kamarákkal – köztük a Magyar Orvosi Kamarával – és stratégiai partnereivel. A szakmai fórumon egyértelművé tette, hogy a beérkezett konstruktív javaslatok alapján fogja átalakítani a korábban megküldött vitaindító anyagot. Az elkezdődött szakmai egyeztetések folytatódnak, rendszeres szakértői és vezetői szintű egyeztetésekre kerül sor, melynek eredményeként a magyar egészségügyi dolgozók számára olyan jogi környezetet szeretnénk teremteni, melyben biztonságban érzik magukat.

A BM azt közölte: 

  • az ügyeleti óraszámra vonatkozó szabályozást nem módosítják, sem a vállalt, sem az elrendelhető ügyeletek száma nem változik;
  • az önként vállalt többletmunka megállapodással kapcsolatos előírás nem változott;
  • a munkáltató az ügyelet rendes munkaidő terhére történő elrendelésével csak az egészségügyi dolgozó hozzájárulásával élhet, ezt a módosítás kifejezetten a munkavállalók kérték;
  • a hatályos jogszabályi környezetben jelenleg is lehetőség van arra, hogy a munkáltatók az ügyeleti időt átminősítsék normál munkaidőre a teljes munkaidő ledolgozása érdekében. A munkáltatók ugyanakkor többször a munkavállaló terhére, etikátlanul alkalmazzák a vonatkozó jogszabályokat. A munkavállalók érdekeinek védelme érdekében ezen a területen is új, egyértelmű szabályozás kialakítására törekszenek.