Magyarország GDP-arányos egészségügyi kiadásai a harmadik legalacsonyabbak az Európai Unióban, mindössze a bruttó hazai termék 6,4 százalékát költjük egészségügyre, 2010-ben 7,5 százalékot fordítottunk erre a szektorra - ez áll a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi jelentésében. Egészségügyre a többi visegrádi ország a GDP-je 7,1 százalékát költi, az uniós átlagköltés pedig 9,9 százalékon áll.

Az egészségügyi kiadások GDP-arányos átlagos szintje 2010 óta nem változott számottevően az Európai Unióban és a régióban sem, azonban Magyarország esetében enyhén csökkenő trend figyelhető meg. Magyarországon az egészségügyi kiadások 68 százaléka származik állami forrásból, ami 12 százalékponttal alacsonyabb az Európai Unió és 10 százalékponttal a többi visegrádi ország átlagánál.

Rekordon a saját zsebből költés, sok szakember hiányzik

A hazai egészségügyi rendszer egyik problémája, hogy az egészségügyi magánkiadásokat nem intézményesült formákban, például egészségpénztárakon vagy kiegészítő magán egészségbiztosításokon keresztül költi el a lakosság, hanem saját zsebből. A háztartások közvetlen egészségügyi kiadásai a GDP 1,8 százalékát teszik ki, ami magasabb a régiós 1,2 százaléknál és az uniós átlagnál, ami 1,5 százalékot tesz ki.

Magyarország átlagon alulinak tekinthető az Európai Unión belül az egészségügyi ágazat humánerőforrás ellátottsága, ami egyébként minden fejlett országot kihívások elé állít. A praktizáló orvosok és főként az egészségügyi szakdolgozók lakosságarányos száma alacsonyabb az uniós és a régiós átlagoknál.

Hazánkban 2 szakdolgozó (ápoló és szülésznő) jut egy orvosra, ami nagyságrendileg megfelel a régiós (2,3) és az uniós (2,3) átlagnak, ám az igazán fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban ez az arány ennek a közel duplája.

Magyarországon a 100 ezer lakosra jutó frissdiplomás orvosok száma megegyezik az európai uniós országok átlagával és kissé magasabb a többi visegrádi ország átlagánál, miközben a frissdiplomás szakdolgozók lakosságarányos száma jelentősen meghaladja az uniós és a régiós átlagot.

A rendszer kórházközpontú, de gyógyszert gyógyszerre szedünk

Egy átlagos kórházi tartózkodás hazánkban két nappal hosszabb az uniós átlagnál, ami főként a szociális és az egészségügyi ellátórendszer közötti nem megfelelő együttműködés eredménye. Az igen gyakori szürkehályog-műtétek 69 százalékát végezték egynapos ellátás keretében Magyarországon 2020-ban, ami az elmúlt tíz évben legjobb adata, de továbbra is alacsonyabb az 88 százalékos uniós átlagnál.

Magyarországon a harmadik legmagasabb a vény nélkül kapható gyógyszerek népszerűsége, GDP arányosan az unióban dobogós helyen vagyunk gyógyszerköltésben. Az összes egészségügyi kiadáson belül Magyarország 27 százalékot szánt gyógyszerek vásárlására, miközben ez csupán 14 százalék átlagosan az unióban. Az eltérést főként a háztartások közvetlen hozzájárulásaiból vásárolt gyógyszerek jelentik, amelyek a GDP 0,8 százalékát tették ki 2019-ben, ami duplája az uniós átlagnak (0,4 százalék).

Ebbe a kategóriába tartoznak a vény nélkül kapható gyógyszerek, illetve a vény alapján kiváltott gyógyszerek lakossági térítési díja egyaránt. A lakosság nem megfelelő egészségi állapota és alacsony együttműködési hajlandósága, az ellátórendszer strukturális problémái, az orvoslátogatók enyhe szabályozása és a gyógyszerreklámok elterjedtsége egyaránt hozzájárul a magas gyógyszerkiadásokhoz Magyarországon.

Többlethalálozásban bekerültünk a középmezőnybe

A Covid19-járvány kitörése óta bekövetkezett többlethalálozások száma alapján Magyarország az európai uniós középmezőnyben van. A magyar oltási program az egyik leggyorsabbnak tekinthető az EU-ban, hiszen Magyarország az uniós országok többségénél hamarabb tudta beoltani a lakosait, az átoltottság ugyanakkor elmarad az uniós átlagtól. Az összes magyar halálozás közel fele visszavezethető valamilyen viselkedési kockázatra, ebben a mutatóban hazánk a második leggyengébben teljesített az Európai Unióban. A megfelelő prevenciós programokkal megelőzhető és a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozások száma szintén a második legmagasabb volt Magyarországon az unióban.

A rosszindulatú daganatok standardizált halálozási aránya hazánkban a legmagasabb az uniós országai közül mind a teljes lakosság, mind pedig a munkaképes korú lakosság körében. A kedvezőtlen magyar halálozási statisztikákban jelentős szerepet játszik, hogy a kialakuló betegségek számottevő része csak késői stádiumban kerül diagnosztizálásra, ami megnöveli a kezelések költségeit és csökkenti azok eredményességét.

Minden negyedikünk kövér, de nem járunk szűrésre

Az Európai Unióban a 18 évnél idősebbek 17 százaléka számított elhízottnak 2019-ben, miközben a visegrádi országok átlaga ennél enyhén magasabb volt minden ötödik ember volt kövér. Magyarországon a felnőtt lakosság 25 százaléka, minden negyedik ember elhízott, ami a 3. legmagasabb érték az Unióban Málta (29 százalék) és Írország (26 százalék) után.

2014-ben még csak a magyar lakosság 21 százaléka számított elhízottnak, így a mutató értéke 5 év alatt 4 százalékponttal emelkedett.

2010-hez képest 2 százalékponttal csökkent hazánkban a viselkedési kockázatokhoz kapcsolódó halálozások aránya, ugyanakkor a csökkenés döntő része inkább az évtized első felére tehető, az elmúlt 5 évben nem sikerült számottevő változást elérni a mutatóban.

Nem sikerült a táplálkozással, a dohányzással, az alkoholfogyasztással és az alacsony mértékű testmozgással kapcsolatos kockázatokat, mérsékelni jelentősen Magyarország a leggyengébben teljesítő uniós országok közé sorolható szinte minden tényezőben.

Magyarországon 2019-ben a második legmagasabb volt az idő előtti halálozások standardizált halálozási rátája az Európai Unióban (489 fő/százezer lakos), ami egy hellyel kedvezőtlenebb az előző éves helyezésnél. A hazai halálozási arány 73 százalékkal magasabb az uniós átlagnál és 38 százalékkal magasabb többi visegrádi ország átlagánál. 

Hiába csökkent a rákhalál, még mindig elsők vagyunk

Magyarországon továbbra is a legmagasabb a rosszindulatú daganatok standardizált halálozási aránya az Európai Unióban. 2019-ben hazánkban 100 ezer lakosra 328 halálozás jutott a teljes lakosságban, míg 119 halálozás a 65 év alatti korosztályban. Mindkét érték érdemben meghaladja a régiós és az uniós országok átlagát is. Mindemellett Európában és azon belül Magyarországon is csökkenő trend figyelhető meg a rosszindulatú daganatok halálozásában.

2011 és 2019 között 20 százalékkal csökkent a rosszindulatú daganatokhoz kapcsolódó halálozási arány a 65 év alattiak esetében (149-ről 119-re), ugyanakkor e csökkenés sem volt elég arra, hogy kikerüljünk a sereghajtó helyről az uniós országok körében.