Az online bankolás nem meglepő módon a fiatalabb korosztály körében a legnépszerűbb, a 25 és 34 év közöttiek 68 százaléka használja, míg a teljes lakosságra vetítve csak 51 százalék.

Az sem annyira váratlan eredmény, hogy a képzettség növekedésével nő a netbankolók aránya is. Az alacsony végzettséggel rendelkezők 24, míg a felsőfokú végzettségűek 77 százaléka használja.

Kapcsolódó

Amennyiben az összesített adatokat nézzük, úgy azt látjuk, hogy Dánia vezeti az uniós rangsort, miután az északi országban a 16 és 74 év közöttiek 90 százaléka használja banki ügyei elintézésére is az internetet. Nem sokkal, egészen pontosan egy százalékponttal vannak lemaradva a hollandok, de a finnek (87 százalék) és a svédek (86 százalék) is büszkék lehetnek a teljesítményükre.

Azt, hogy mekkora különbségek vannak az EU-tagállamok fejlettsége között, a mostani statisztika is jól mutatja. A lista végén található Bulgária és Románia ugyanis csak 5, illetve 7 százalékot tud felmutatni, de 30 százalék alatti arányt láthatunk Görögországban és Cipruson is. (Nagy változás jön a fizetésnél - sokan örülni fognak.)

Magyarország ennél valamivel jobb eredményt ért el, de a 38 százalékra nagyon büszkék nem lehetünk, ezzel sereghajtók elején, vagy valamivel szebben fogalmazva a középmezőny végén vagyunk.

Az Eurostat adatainak köszönhetően meg lehet azt is nézni, hogy az elmúlt 10 évben hogyan változtak a trendek. Az EU egészét nézve összességében 25 százalékos a növekedés és kivétel nélkül minden tagállamban emelkedést mért a statisztikai hivatal.

Magyarországon például 2007-ben még csak 11 (!) százalék netbankolt, ezt nőtt ugye 38 százalékra 2027-ig. A bolgár és román adat sem annyira meglepő, ha tudjuk, hogy 10 éve mindkét országban csak 2 százalék intézte banki ügyeit online, míg például a hollandoknál már 2007-ben is 65 százalék feletti eredményt mértek, ami majdnem a duplája a tavalyi magyar adatnak.

Fotó forrása: Shutterstock