Jelenleg egy hagyományos, azaz nyílt égésterű vagy turbós gázkazán kondenzációsra történő lecserélése egymillió forintba is kerülhet - mondta a Napi.hu kérdésére Veresegyházi Béla, a Víz Gáz Fűtéstechnika szaklap szerkesztője. Azon túl ugyanis, hogy egy kondenzációs kazán nagyjából kétszer annyiba kerül, mint egy hagyományos készülék, számolni kell a füstgázelvezetési rendszer - azaz kémény(bélés) - cseréjével is. (Az esetek többségében az oldalfali füstgázkivezetés nem járható út.) Hiába lett korábban súlyos pénzekért kibélelve a kémény a gázfűtés miatt, a kondenzációs berendezés üzemeltetéséhez az nem jó, speciális, műanyagból készült füstgázelvezetőre van szükség, amiben nem tesz kárt a működés során keletkező savas kondenzátum. Nem árt, ha a rendszert a jobb hatékonyság érdekében külső, időjárásfüggő szabályozóval és modern termosztáttal is kiegészítik - ez is pár tízezres tételt jelent. Szintén pénzbe - és időbe - kerül, ha gáztervre van szükség a berendezés cseréjéhez.

A sima készülékcseréhez mérhető több százezer forintos felár ráadásul belátható időn belül nem is térül meg, sőt, ahhoz is kell szerencse, hogy a kazán várható élettartama alatt behozza a pluszköltséget. Lássunk egy példát: egy sima kazáncsere 200 ezer forintból megúszható, míg a kondenzációs készülékre a járulékos tételekkel együtt egymilliót kell költenünk. Ezzel a 800 ezer forintos plusszal szemben áll a 10-30 százalékkal alacsonyabb gázfogyasztás jelentette nyereség. (Ez a megtakarítás sok mindentől függ: a régi és az új rendszer karbantartottságától, a régi készülék hatásfokától, a szabályozás milyenségétől.) Egy évi 250 ezer forintos gázszámlánál a megtakarítás tehát 25-75 ezer forint, vagyis - igen leegyszerűsített matematikát használva - 10-30 év közötti megtérülési idő várható.

A kondenzációs kazánra váltás során lehetővé kell tenni azt is, hogy az égési levegő a zárt égésterű készülékhez jusson, ezt vagy a kéménykürtőn (cső a csőben), vagy külön csőrendszeren keresztül lehet kivitelezni - hívta fel a figyelmet Illés Péter, a Schiedel Kéménygyár Kft. szaktanácsadója. Hozzátette: Magyarországon mintegy négymillió kémény van, amelyből legalább másfél millió felújításra vagy cserére szorul vagy azért, mert már annyira elöregedett, vagy azért, mert erre a viharkárok, illetve a fűtőberendezésekkel kapcsolatos hatósági előírások miatt van szükség.

A szakember szerint a kondenzációs kazán beszerelésekor következő tételekkel lehet számolni:
1. tervezés és engedélyeztetés költségei;
2. a kazán megvásárlása, kb. 275-300 ezer forint;
3. új béléscső, kb. 10 000 forint/méter;
4. a fűtési- és melegvíz hálózat és a kazán közötti csatlakozási pontok átalakításának tárgyi költségei (legtöbbször ez is szükségessé válik, mert eltérőek a csonkok);
5. munkadíj;
6. hatósági átvétel díjai.

Olcsóbb készülékek, állami támogatás

Ha minden jól megy, talán nem kell sokat várnunk arra, hogy megjelenjenek az olcsóbb készülékek. Veresegyházi Béla szerint egyrészt a magasabb gyártási volumen miatt megindulhat lefelé a kondenzációs kazánok ára, másrészt hamarosan piacra dobhatják a gyártók azokat a termékeiket, amelyek a kondenzációs technológia nélkül tudják hozni az elvárt hatásfokot.

Határidők

A kereskedők az uniós rendeletben megszabott szeptember 26. után is tovább értékesíthetik a hagyományos gázkazánokat a lakosság részére, amelyeket legkésőbb 2016. július elsejéig üzembe kell helyezni. A lakosságon kívüli szférában tartani kell az uniós rendeletben meghatározott határidőt, vagyis szeptember 26. után csak kondenzációs kazánt lehet forgalomba hozni és/vagy üzembe helyezni.

Aki kazáncserére kényszerül, reménykedhet még az állami támogatásban is. Igaz, új kazáncsere pályázatról egyelőre nincs hír: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Napi.hu-t arról tájékoztatta, hogy további pályázati lehetőségek meghirdetését tervezik "a szakmai javaslatok figyelembevételével és a források rendelkezésre állásának függvényében". Hozzátették: a 2014-2020-as támogatási időszakban további lehetőség nyílik a lakáscélú ingatlanok európai uniós forrásból történő energetikai korszerűsítésére is. (A tárca által jövő tavaszra ígért, a régi családi házak korszerűsítését szolgáló programban nem szerepel a fűtésrendszer cseréjének támogatása, de ez persze még változhat.)

Nem lesz forró a radiátor

Az energiatakarékosságot szolgálja, hogy a kondenzációs kazánok tudnak részteljesítményen is üzemelni, vagyis míg a hagyományos kazán vagy fűt vagy nem - ráadásul ez a ki- bekapcsolás a berendezés élettartamának sem tesz jót -, addig a kondenzációs készülék teljesítménye 20-100 százalék között változhat, ami a tavaszi és őszi kisebb fűtési igénynél hasznos.

Fontos, hogy ezek a berendezések - ahogyan arra a nevük is utal - igazán hatékonyan az alacsony hőfokú, kondenzációs üzemben működnek. Ez legfeljebb mintegy 50 fokos fűtővíz előállítását jelenti, ekkor lehet kinyerni a füstgázzal távozó hő egy részét. Ennél magasabb hőmérséklet esetén sima gázkazánként működik a készülék, vagyis akkor már nem beszélhetünk kiemelkedő hatásfokról.

A régi, nagyméretű, túlméretezett radiátorokkal szerelt lakásokban ez az alacsonyabb hőmérsékletű fűtővíz is elegendő komfortot biztosíthat, főleg, ha a hőszigetelés és a nyílászárók cseréje már megtörtént. Fontos, hogy amennyiben a radiátorokat és a csöveket nem cserélik le az új kazán beépítésekor, a rendszert mindenképp át kell mosni, nehogy a lerakódott szennyeződések eltömítsék a berendezés vékony hőcserélő járatait, végleg tönkretéve a berendezést - hívta fel a figyelmet a szakíró.