Utoljára 2011-ben jelentkeztek annyian egyetemre, mint az idei felvételi időszakban. Több mint 126 ezren pályáztak meg helyet valamilyen felsőoktatási intézménybe. Közülük sokan pedig már tervezgetik, hogy milyen lakhatási lehetőségeik lesznek. 

A Diákhitel Központ korábbi felmérése szerint a fővárosban továbbtanulók félévente 700 ezer, míg a vidéki egyetemet választók 650 ezer forintos kiadással számolnak. Ez havi szinten 130-140 ezer forintot jelent.

Kiszámoltuk, milyen kiadások jöhetnek szóba az egyetemi élet során.

A legnagyobb kiadás a tandíj lehet azoknak, akiket csak önköltséges helyre vesznek fel. Ez kerülhet párszázezerbe, de vannak olyan egyetemek és szakok, ahol egymillió forint feletti a képzési díj. ITT elolvashatja korábbi összefoglalónkat, amiben összegyűjtöttük, melyek a legdrágább és legolcsóbb képzések.

A magyar egyetemeken jelenleg három finanszírozási forma érhető el, ezek pedig a következők:

  • Államilag finanszírozott (A): a felvételt nyert hallgató a képzés teljes idejére megkapja a finanszírozást, ha teljesít egy minimum átlagot (a legtöbb egyetemen ezt 3-3,5 között határozzák meg)
  • Alapítványi ösztöndíjas (A): a hallgató az első évre kapja meg az ingyen lehetőséget, később az átlag alapján készül egy rangsor, ami alapján meghatározzák, hogy kik tanulhatnak tovább térítésmentesen
  • Önköltséges (K): a hallgatónak minden félévben be kell fizetnie a tandíjat

Tehát, aki a középiskolában és az egyetemen is jól tanul, az viszonylag könnyen bejuthat államira, vagy a megújult alapítványi egyetemeken az ösztöndíjas finanszírozású képzésekre. Utóbbinak a hátránya azonban, hogy folyamatosan készülni kell és tartani kell az átlagot, hiszen nem biztos, hogy meg tudja tartani az ingyenes helyet.

A legdrágább a lakhatás

Az egyetemi képzés finanszírozása után a következő nagy kérdés a lakhatás lesz minden fiatalnak. Itt sem mindegy, hogy milyen egyetemre megy valaki, hiszen a lakhatási költségekben nagy különbségek vannak a városok és országrészek között.

Van, aki kollégiumba költözik, sokan azonban nem szeretnének vagy nem tudnak, ezért inkább albérletet fizetnek barátokkal összeköltözve, akadnak azonban olyanok is, akiknek a szülők lakást vesznek.

1. Kollégium

A kollégium a legolcsóbb megoldás, azonban nem könnyű bekerülni, hiszen a férőhelyek száma véges. A tavalyi adatok szerint a 2022/23-as tanévben az egyetemisták ötöde lakhatott kollégiumban. Hegedűs Imre, a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének elnöke a tavalyi felvételi ponthatárok kihirdetésekor azt mondta, hogy „10 százalékos kapacitásbővítésre lenne szükség”.

A felvételnél

  • a szociális helyzetet,
  • tanulmányi eredményeket (elsőéveseknél középiskolai átlag vagy érettségi eredmény),
  • illetve a lakhelyet veszi figyelembe az egyetem.

Érdemes már most tájékozódni erről a kiszemelt egyetem(ek) honlapján, hiszen lehet, hogy valahol az előbbieken túl egyéb tényezőket is figyelembe vesznek az elbíráláskor.

Ha valaki bejut állami finanszírozású kollégiumi helyre, akkor maximum a kormányrendeletben meghatározott összeget kérhetik el tőle. A legmagasabb komfortfokozatú szobáért jelenleg maximum 17 475 forintot kell fizetniük az állami ösztöndíjasoknak. Az önköltséges hallgatóknál azonban nincs felső limit. A fővárosban jelenleg 10 ezer alatti szobát is találtunk, vannak azonban olyanok, ahol több mint 50 ezret kell fizetni havonta. Vidéken a kollégiumi árak 30-40 ezernél megállnak.

Egyre népszerűbbek közben a magánkollégiumok is, amely egy átmenetet jelenhet a kollégium és az albérlet között. Ezek elsősorban Budapesten népszerűek. Áraik pedig attól függően, hogy egyedül vagy másokkal laknak a diákok 60 és 180 ezer forint között mozognak.

2. Albérlet

Aki pedig nem tud, vagy épp nem akar kollégiumban lakni, annak marad az albérlet. Továbbra is ez a legnépszerűbb lakhatási forma.

Mivel a kereslet is az évnek ebben az időszakában a legélénkebb, ez a bérleti díjakat is feljebb tornázhatja néhány ezer forinttal

– mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a Napi.hu-nak.

Jelenleg Budapesten 225 ezer forint az átlagos bérleti díj, ami akár 230 ezer forintra is elmelkedhet július-augusztusra.

Kép: Ingatlan.com

Az egyetemek közelében mindig magasabbak a bérleti díjak. Kerestünk albérletet a népszerű budapesti egyetemek (Corvinus, ELTE, BME, PPK, BGE) közelében. 200 és 250 ezer forint között találtunk két szobás lakásokat, amiben maximum 2-3 ember tud kényelmesen elférni. Ez azt jelenti, hogy 60-80 ezer forintba kerül csak az albérlet, ha pedig a rezsit még hozzáadjuk, akkor 80-100 ezer forintot erre biztos ki kell fizetni az egyetemistáknak minden hónapban.

A népszerű és a legjelentősebb kínálattal rendelkező városrészek közé sorolható XI. kerületben 225 ezer, a XIII.-ban pedig 240 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. Míg a legolcsóbb kerületek közé tartozik a XVII., a XXI. és a XXIII., ahol 150-155 ezer forintért kínálják a lakásokat a bérlőknek.

Vidéken ennél kicsit jobb a helyzet, 200 ezer alatt vannak hasonló méretű kiadó lakások, az árak azonban emelkedést mutatnak a tavalyi évhez képest.
„A legfelkapottabb egyetemvárosokban szinte annyiért lehet most bérelni mint tavaly a fővárosban” – húzta alá az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Kép: Ingatlan.com

A nagyobb vidéki egyetemvárosokban a lakások havi bérleti díja az Ingatlan.com adatai szerint 120 és 170 ezer forint között mozog. A tavalyi évhez képest a legtöbb városban 20-30 ezer forintos emelkedés figyelhető meg.

Mivel az elmúlt hetekben és hónapokban már megélénkült a kínálat, ezért Balogh László szerint a ponthatárok kihirdetése (július 26.) utáni bő másfél hónapban két tendencia valószínűsíthető.

  • „Miután kiderül, hogy melyik diák melyik városban folytatja tanulmányait, az természetszerűleg élénkíti a keresletet akár 20-30 százalékkal is. Ráadásul a korábbi évek gólyái is jellemzően ebben az időszakban néznek körül az albérletpiacon, hogy van-e szebb, jobb vagy olcsóbb lakás a kínálatban. Ennek oka, hogy anno ők is egy éves határozott idejű szerződéseket kötöttek, aminek ugyanebben az időszakban lesz a fordulója.”
  • „A tulajdonosok pedig pontosan tudják, hogy ebben az időszakban kell meghirdetni a kiadó lakásokat, mert ilyenkor a legnagyobb a kereslet. Jelenleg majdnem 12 ezer kiadó lakáshirdetésből válogathatnak a bérlők, ami a ponthatárhirdetések idejére akár 15-16 ezerre is bővülhet.”

3. Saját lakás

A saját lakás a leginkább előremutató, főleg, ha a szülők is úgy érzik, hogy jó befektetés lenne az ingatlanvásárlás. Itt is készülni kell azonban, ugyanis az árak folyamatosan emelkednek. Korábbi cikkünkben áttekintettük az ingatlanárakat Magyarország különböző régióiban.

„Két dolgot kell ilyenkor mérlegelni a szülőknek” – mondta Balogh László.

  • Az egyik, hogy vajon hány évig fog az adott városban tanulni vagy dolgozni a gyermeke.
  • A másik pedig, hogy miként alakulhatnak a jövőbeni árak az ingatlanpiacon. Az első kérdésre családonként más és más válasz valószínűsíthető, tehát ez mikroszinten dől el.
Rövidebb távra lehet, hogy jobban megéri kifizetni a bérleti díjat, mert jelenleg még nem látjuk, hogy mikor indulhatnak növekedésnek az ingatlanárak

– tette hozzá, kiemelve, hogy nem mindegy, hogy a gyermek csak a felsőoktatási képzés idejére vagy akár 10-15 évre is az adott városba költözik.

Az a szülő, aki rendelkezik 30-40 millió forinttal, amiből már kijön egy garzonlakás ára a nagyobb egyetemi városokban – ezt azonban csak azoknak érdemes most meglépni, akik hosszú távon terveznek a kiszemelt helyen lakni. Aki rövidebb időre megy, lehet, most jobban jár, ha rövid távon állampapírba teszi a pénzét.

A jelenlegi helyzet azért is érdekes, mert akár a két megközelítés kombinációja is eredményes lehet – magyarázza Balogh László. A garzonlakás árát most állampapírban fialtathatja a szülő, és 1-2 éven belül pedig ingatlant vásárolhat a jelenleginél alacsonyabb árszinteken.

Ez a stratégia viszont azért rizikós, mert nem tudjuk még pontosan mikor csökkenhetnek arra a szintre a kamatok, ami egy újabb ingatlanpiaci fellendülést hozhat

– húzta alá a szakértő.

Enni, inni és utazni is kell

Továbbra is Magyarországon van az EU-ban az egyik legnagyobb infláció, különösen igaz ez az élelmiszerekre, amelyeket a diákoknak is meg kell vásárolniuk nap mint nap.

A napi három étkezés körülbelül 100 ezer forintot jelent havi szinten, de ez az összeg ennél sokkal több is lehet. Ez elsősorban attól függ, hogy valaki maga készíti el, amit eszik vagy készen megveszi, persze előbbi sok időt is elvesz.

A lakásból/kollégiumból az egyetemre eljutni sincs ingyen, bár a lakhatási költségekhez képest elenyészőnek tűnik. A fővárosban 3 450 forintba kerül egy havi BKK bérlet, vidéki nagyvárosokban pedig körülbelül 2-3 ezerért már lehet kapni bérletet a helyi tömegközlekedésre. Ha valaki hétvégente hazajár, akkor még azért is keményen fizethet. A legtöbb egyetemista ilyenkor is a tömegközlekedést választja – ehhez legtöbben a májusban bevezetett országbérletet veszik meg, ami mindössze 1 890 forintba kerül.

Mindezt miből?

A fedezet ezekre a kiadásokra érkezhet a szülőktől, családtól, munkából, vagy épp ösztöndíjból. Utóbbi azonban szinte senkinek nem elég arra, hogy az összes költséget kifizesse belőle.

Megkérdeztünk néhány fővárosi és vidéki egyetemistát, mennyi ösztöndíjat kapnak és hogyan tudják beosztani a pénzüket.

  • Egy szombathelyi gazdálkodási és menedzsment (ELTE) alapszakos hallgató tanulmányi ösztöndíja közepes átlaggal mindössze 18 ezer forint.
  • Egy fővárosi pedagógushallgató (ELTE) 4,2-es átlaggal mindössze 33 ezer forint ösztöndíjat kap.
  • Egy kitűnő átlaggal rendelkező debreceni pedagógushallgató (DE) ezzel szemben 85 ezer forintot kap, ezzel próbálják motiválni a hallgatókat, hogy a tanári pályát válasszák.
  • Egy budapesti kommunikáció- és médiatudomány (Corvinus) szakos hallgató 5,0-s átlaggal 70 ezer forintos tanulmányi ösztöndíjat kap, valamint további 29 ezer forint szociális támogatást, mivel vidékről jár a fővárosi egyetemre. Ő tehát sokkal jobb helyzetben van, mint az eddigi megszólalók bármelyike.

Többségük arról számolt be, hogy nehéz beosztani a havi keretet, nem sok pénz jut szórakozásra, csak akkor, ha elmennek dolgozni. „Szülői segítség nélkül nem tudtam volna továbbtanulni” – mondta egyikük.

Csúcsot döntött a felsőoktatásba jelentkezők száma

126 ezernél is többen jelentkeztek az ősszel induló képzésekre. A legnépszerűbb egyetem az ELTE, a legtöbben (a jelentkezők 21 százaléka) pedig a gazdaságtudományi képzéseket jelölték meg.
→ Részletek