Évről évre egyre aktívabbak az egyházak a közbeszerzési piacon, de a nekik jutó költségvetési támogatások mértéke alapján joggal feltételezhető, hogy 2019. az egyházak éve lesz. A kormány nemrég felhívást tett közzé az egyházi közösségi célú programok és beruházások, valamint az egyházi épített örökség védelmének és egyéb beruházások támogatására.
"A Miniszterelnökség célja, hogy a felhívással felmérje azon támogatási igényeket, amelyek a 2019-es költségvetési év során az egyházi jogi személyek hitéleti, illetve közösségi célú, beruházásaihoz, épületfelújításaihoz, valamint közösségi célú programjainak megvalósításához szükségesek" - olvasható a felhívásban.
A bevett egyházaktól november 30-ig várják az igényeket Magyarországról és a határon túli területekről is. Magyarországon jelenleg 32 bevett egyház van, köztük a Magyar Katolikus Egyház és a Hit Gyülekezete, de a listán szerepel a Magyar Iszlám Közösség és a Gyémánt Út Buddhista Közösség is. Forrás pedig bőven lesz a 2019-es büdzsében a beérkező igények kielégítésére: a 2018-asnál közel 10 milliárd forinttal több, mintegy 30 milliárd forint jut. A pénzügyi lebonyolításban kulcsfeladat van a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-nek, amely a Bethlen Gábor Alap pénzeszközeinek kezelésére létrehozott nonprofit gazdasági társaság. Vezérigazgatója Erdélyi Rudolf havi 1,4 millió forintos fizetéssel.
"Öröm számunkra, hogy a támogatások összege az elmúlt évek során folyamatosan emelkedett. Az elmúlt években mintegy ötezer-kétszáz templom, közösségi ház, egyházi intézmény újult meg. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kormányzatnak ezen a területen évtizedes lemaradást kellett pótolnia az utóbbi években" - mondta az egyházi pályázatokról Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára a Magyar Kurír katolikus hírportálnak. Szerinte a templomok, egyházi intézmények és környezetük megújulása, illetve a keresztény közösségi programok támogatása mindenki számára fontos célkitűzés.
Jut mindenre
A 2017-es sikeres pályázatokat átnézve nem volt túl szigorú az elbírálás, mert például a Balatonfőkajári Református Egyházközség egymillió forintot kapott a templomba vezető lépcsők felújítására, míg a Tahitótfalui Református Egyházközség 3,5 millió forintot kapott orgonakorszerűsítésre, de a sárhidaitól a budavári templomig számos közösség kapott 1-20 millió forint közötti összeget külső vagy belső felújításra.
Hogy évről évre javul az egyházak anyagi helyzete, azt jól mutatja, hogy 2015 óta 608 közbeszerzési eljárást írtak ki a magyarországi egyházak 75 milliárd forint összértékben. Ezt az adatot még Balog Zoltán árulta el idén áprilisban a Közbeszerzési Hatóság egyházi közbeszerzésekről szervezett konferenciáján. Az emberi erőforrások egykori minisztere szerint az egy eljárásra jutó keretösszeg növekedése folyamatos: 2015-ben 45 millió, 2016-ban 93 millió, 2017-ben 230 millió forint volt, 2018-ban pedig 250 millió forint.
Mostanában is egymást érik az egyházi közbeszerzések: a siklósi ortodox templomtól a baktalórántházi református templomig sorra hirdetnek eredményt a 10-100 millió forintos projektekben. Csak a Pécsi Egyházmegyében legalább huszonegy római katolikus templom és három plébánia felújítása kezdődött el az idén a bama.hu cikke szerint, az egyik nagyobb beruházás a bogádi templomnál valósul meg, melynek a kivitelezési munkáinak bruttó összköltsége meghaladja a 136 millió forintot.
Van miből költeniük az egyházaknak, hiszen például 2017 év végén a kormány 119 milliárd forintot osztott szét az egyházak között, a legtöbb (85 milliárd forint) a reformátusokhoz került. Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke erről korábban azt mondta: aki a 2017 eleje óta odaítélt összes egyháztámogatást számba veszi, látni fogja, hogy a támogatás nem aránytalan. A pénzből pedig három-négyszáz projekt, templomépítés és -felújítás, parókiák, közösségi terek építése és bővítése valósulhat meg.
A hívők is adnak
Persze nem csak az államtól, hanem az állampolgároktól is kapnak pénzt az egyházak. A tavalyi csökkenés után idén növekedett a jelentősebb egyházaknak felajánlott összeg. Az egyházaknak szánt egyszázalékos adófelajánlások listáját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szeptemberben tette közzé: a katolikusok 2,5 milliárd forintot kaptak mintegy félmillió felajánlótól, a reformátusok közel 1 milliárd forint jutott 210 ezer embertől. Egy új törvény szerit az egyháznak felajánlott egy százalék rögzül, tehát a következő években csak akkor kell nyilatkozni, ha visszavonnánk vagy módosítanánk a korábbi rendelkezést.
Nem biztos, hogy így marad a rendszer, ugyanis Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes májusban arról beszélt, hogy kész újragondolni a személyi jövedelemadó (szja) egyházaknak felajánlható 1 százalékával összefüggő kérdéseket. Szerinte az szja-csökkentés hatással van a támogatási rendszerre is, ezért felvetette, hogy a forrásokat a GDP-hez kellene kötni, mert az előbbi bizonytalanságokat eredményez. Szintén a kereszténydemokrata politikustól tudható, hogy 2010-hez képest megduplázódott az egyházi fenntartású intézmények száma, jelenleg 270 ezer gyermek tanul hittant, az egyházak költségvetési támogatása pedig a 2010-es 24 milliárdról 55 milliárdra bővült.