Egyre látványosabb az ország kettészakadása: amíg a nyugati és középső részén (a három legjobb helyzetű régióban) a természetes ráta alatt jár munkanélküliség, az ország többi részén nem ez a helyzet.

Idén növekedési hullámvölgy jöhet: a GDP várhatóan csak 2-2,5 százalékkal nő, jövő azonban újra elérhető a 3 százalék. Ebben az MNB programjai, a kormány igyekezete az uniós források előrehozott és gyors felhasználására, valamint a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) egyaránt segít.

A Raiffeisen két forgatókönyvet készített a csokra: még a konzervatív verzió (négy év alatt 40 ezer lakásos többlettel számolva) szerint is évi 0,3 százalékkal gyorsíthatja a GDP-t a csok, míg minderre az állam 3-4 év alatt 200-250 milliárd forintot fizet ki, ám ezt jórészt a pótlólagos többletbevételek ellensúlyozzák (a hiány csupán a GDP 0,1 százaléka). A használt lakások piacán is 40 ezer lakásnyi pótlólagos forgalommal kalkulálnak. (A felpörgő lakásépítések 5-10 ezer embert szívhatnak fel a közmunkások közül.)

Az "agresszívabb" verzió pedig mindezek duplájával számol (évi átlagban plusz 20 ezer új lakás építése), így ennek megvalósulása nyomán a GDP-hatás 0,5 százalék lehet - mondta lapunk kérdésére az elemző.

A nagy kérdés azonban az, ha ez a három "mankó" kikerül a magyar gazdaság alól, mi lesz a növekedéssel 2018 után - tette fel a költői kérdést Török.

A magyar gazdaság infláció nélkül működik: idén aligha lesz meg a kétszázalékos átlagos pénzromlási ütem, a Raiffeisen jelenleg másfél százalékra számít, de ennél kisebb értéket is elképzelhetőnek tart. A jelenlegi alacsony olajár mellett tartósan maradhat az egyszázalékos infláció - mondta a vezető elemző.

Török szerint hosszabb távon három tényező segíthet abban, hogy a magyar gazdaság 2017-2018-ban közelítse a 3 százalékos inflációt: az emelkedő olajár, az El Nino nyomán világszerte emelkedő mezőgazdasági termelői árak, valamint a belső fogyasztás erősödése.

Jöhetnek a felminősítések

Idén az első félévben jöhetnek a felminősítések, a régióhoz képest a magyar gazdaság helyzete javul, így aztán a forint az euróhoz képest az idei első negyedév végére a 310-es szintre erősödhet vissza. Az MNB-nek sok indoka lesz a kamatvágásra, az év közepére elérhető az egyszázalékos ráta - tette hozzá Török. Véleménye szerint a felminősítéseknek lesz pozitív, a szimbolikuson túli hatása a növekedésre.

Az Európai Központi Bank ultra laza monetáris politikája és az alacsony olajárak várhatóan támogatják a reáljövedelmek emelkedést az eurózónában. Az infláció kissé gyorsul, idén 1,5 százalék lehet, ám csak 2018 elején érhető el a kétszázalékos inflációs cél. Várakozása szerint az euró a dollárral szemben tovább gyengülhet, 2016 első felében az 1,05-ös, a második félévben pedig az 1,01-es szintig - véli Pálffy Gergely, a bank elemzője.

Az olajkitermelő országok egyetlen reménye, hogy valamelyik nagy fejlődő országban beindul a növekedés és így talán elindul felfelé az ár. Ezzel együtt még újabb árcsökkenés jöhet, mielőtt újra drágulna az olaj - fogalmazott Blahó Levente, a bank elemzője.