A Belügyminisztérium minden eddiginél több, 230 ezer közmunkás foglalkoztatását tervezi a télen, ám kérdés, hogy lehet-e ennyi embernek munkát adni ebben a formában - írja a Magyar Nemzet. A lap minisztériumi adatokra hivatkozva arról tudósít, hogy idén szeptemberben csak 216 ezer ember vett részt közfoglalkoztatásban, ami 12,3 százalékkal kisebb az augusztusi és 3,5 százalékkal az egy évvel korábbi adatnál.
Augusztusban közel 55 ezer ember hagyta el a közmunkásprogramot, míg júliusban csak hétezer. Szeptemberben 30 ezren léptek ki a szférából, ami a napilap szerint egyértelműen a versenypiaci elhelyezkedési lehetőségek javulásával magyarázható. Tapasztalatok szerint megugrott a fluktuáció, sok a ki- és belépő a közmunkaprogramokban.
Miközben a havi átlagbér több mint hat százalékkal, bruttó 256 ezer forintra nőtt január és szeptember között, a közmunkások keresete 1,2 százalékkal, 79 ezerre csökkent, a nettó pedig 52 ezer forint - idézte a KSH adatait a Világgazdaság. A különbség oka, hogy a kormány idén nem emelte, csupán az inflációval korrigálta a közmunkások bérét.
Idén a legkisebb bér 72 százaléka volt a közfoglalkoztatottak keresete, ám ha a kormány nem emeli az utóbbit, akkor 2017-ben 62 százalékra csökken ez az arány. A Policy Agenda korábbi kutatása szerint a táguló olló szinte kényszeríti a közmunkásokat arra, hogy igyekezzenek elhelyezkedni az egyébként javuló munkaerőpiacon.