A kkv-k exportképességének javítását célozza az a november 26-án elindított "Exportra fel!" elnevezésű fórumsorozat, amelyet a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) és az Eximbank szervez, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-vel, a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel és a vidéki önkormányzatokkal együttműködésben. Az, hogy a kkv-k exportképesség-javítására szükség van és erre állami program áll rendelkezésre képzésekkel, tájékoztatókkal, finanszírozási lehetőségekkel, nem újdonság, hiszen a korábbi kereskedelem- és befektetés-ösztönzési szervezetek - vagyis a megszüntetett ITDH-ban és a félig-meddig jogutód, immár szintén nem létező HITA-ban is voltak ilyen projektek. Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes (a Teva Magyarország Zrt. volt vezérigazgatója) szerint azért lesz jobb a most felálló rendszer, mert a szaktárcán belül egy helyen érhető el az összes olyan szervezet, amely exporttámogatással és -finanszírozással foglalkozik, így kihasználhatók a szinergiák, egyszerűbben segíthetők a vállalkozások.
Az új külgazdasági stratégia fókusza, hogy a külképviseletek Magyarország gazdaságát is képviseljék, ne csak a politikáját. A nagykövetekkel szemben ezért elvárás, hogy megismerjék a helyi üzleti lehetőségeket, milyen magyar termékekre lehetnek vevők, illetve milyen befektetők számára lehet célterület Magyarország.
Sok diplomatának van üzleti vénája, de volt, ahol személycserét kellett végrehajtani - mondta Szabó. A nagykövetek, diplomaták munkájának eredményességét mérő mutatórendszer meghatározása folyamatban van, 3-5 fókuszterületet kell kiválasztaniuk, ezek összesítésével, vagyis a számszerűsített külgazdasági célokkal 2015 első negyedében rukkol majd elő a szaktárca. Azt így még nem tudni, hogy mi lesz majd az átalakított külgazdasági tevékenység sikerességének mérőszáma az export puszta növekedésén kívül.
Az is újdonság a külképviseleti rendszerben, hogy az ott dolgozók - köztük a külgazdasági szakdiplomaták, attasék - főnöke már egyértelműen a nagykövet. Korábban voltak ugyanis súrlódások a tisztán külügyes diplomaták és a külgazdasági szakemberek között a feladatok megosztásában, delegálásában.
A külgazdasági munka egyik pillérének számító kereskedőházakból az év végére 25 működhet, a jövő év végére 42-50-re nőhet a számuk. Ezek jutalékért dolgoznak, a miniszterhelyettes szerint három éven belül - a kezdeti állami segítség után - önfenntartóvá válhatnak.