A magyar újautó-piac tavaly részben a járvány, részben a chiphiány és a szállítási nehézségek miatt 4,8 százalékkal csökkent, így kevesebb mint 122 ezer új személyautót helyeztek forgalomba. A csökkenés ugyanakkor csak a hagyományos benzines és dízel meghajtású autókat érintette, a tisztán elektromos, a tölthető hibrid és a hibrid autók piacát nem.
- Tisztán elektromos autóból több mint 4300 darabot helyeztek forgalomba, amely 41 százalékos növekedés.
- A tölthető hibridekből szintén 41 százalékkal fogyott több, ez 4200 autót jelent.
- A hibridekből 45 ezret helyeztek forgalomba, amely több mint 50 százalékos növekedés.
A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) szerint is figyelemreméltó, hogy hazai autópark zöldítésében élen járó mild és full hibrid autók volumene a piac teljes méretéhez képes milyen gyorsan nő: az újonnan eladott autók között a piaci részesedésük 2021-ben megközelítette a 37 százalékot. Emellett az elektromos és plug-in hibridek 3,5-3,5 százalékot hasítanak ki a piacból.
Ez utóbbi nem tűnik soknak, de ha onnan nézzük, hogy 2020-ban még csak 2,5-2,5 százalékos arányt tudtak magukénak és az MGE egy évvel ezelőtti prognózisa a piac mintegy 30 százalékos bővülését és 3-3 százalékos piaci részt jelzett előre, nem rossz teljesítmény.
Még durvább a növekedés az unióban
Az európai autópiacon a környezetbarát járművek eladásának növekedése még szembetűnőbb. Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) tavalyi jelentés alapján
- tisztán elektromos autóból több mint 1,2 milliót adtak el, amely 63,4 százalékkal több az előző évi 746 ezernek. (Ebben az EU országai, Izland, Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság adata tartozik bele).
- A plug-in hibridek piaca 1 millió 45 ezerre nőtt a tavalyi 620 ezerről, ez több mint 68 százalékos növekedés
- Sima hibridből forgalomba helyeztek 2,4 millió darabot, amely 58 százalékkal több, mint a 2020-as 1,52 millió.
Eközben a benzines autók eladása 17,4 százalékkal 4,76 millióra csökkent, a dízeleké pedig 33,1 százalékkal 2,08 millióra.
A teljes autópiac 2021-ben 2,4 százalékkal 9,7 millió darabra csökkent annak ellenére, hogy már a 2020-as bázis sem volt túl magas. A nem túl kedvező adat mögött nagy részben a chiphiány áll.
Nem csak az autóipar éli meg a technológiaváltást
Hasonló technológiaváltás figyelhető meg a dohányiparban is, ahol a hagyományos dohánytermékeket felváltják az égés és füst nélkül működő füstmentes alternatívák.
Akik tenni akarnak a maguk és környezetük egészsége érdekében, azok számára a legjobb megoldás a megelőzés, azaz ha rá sem szoknak a dohányzásra. Dohányzás esetén pedig kizárólag a leszokással szüntethetők meg teljes mértékben a dohányzás ártalmai, ezért aki elhatározza, hogy leszokik, azt ebben minden eszközzel támogatni kell.
Akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem teszik le a cigarettát, ma már tájékozódhatnak az ártalomcsökkentés lehetőségeiről.
Léteznek ugyanis olyan technológiák, melyek égés és füst nélkül működnek, és használatuk a hagyományos dohánytermékekkel összehasonlítva lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel jár.
Ilyen például az elektromos cigaretta, a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, vagy a dohányhevítéses technológia. Előbbi egy nikotintartalmú folyadék hevítésével állít elő nikotinpárát, a nikotinpárna kémiai reakció útján, a szájon át szabadítja fel a nikotint, míg a dohányhevítéses technológia esetén az égésnél alacsonyabb hőmérsékleten keletkezik dohány- és nikotinpára.
Bár a füstmentes alternatívákkal csökkenthetők az egyéni és környezeti ártalmak, ugyanakkor ezek a technológiák sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, ami amellett, hogy addiktív, megemeli például a vérnyomást és a szívfrekvenciát. A károsanyag-kibocsátás csökkenésének mértéke, valamint a megbetegedések kockázatának csökkenése közötti arányt pedig jelenleg is kutatják.
Fontos tudni, hogy bár a nikotin jut az emberek eszébe először, ha a dohányzás ártalmairól kérdezik őket, és valóban a nikotin felelős a függőség kialakulásáért, azonban a dohányzással kapcsolatban kialakuló legtöbb egészségügyi problémáért elsősorban az égés felel. A füstben keletkező közel hétezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, azaz az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
A teljes környezeti ártalomcsökkentés csak és kizárólag úgy lenne elérhető, ha egyáltalán nem közlekednénk autóval – ami a jelen élethelyzeteinkben nehezen megvalósítható. Ugyanakkor a dohányzás esetén megtehetjük, hogy egyáltalán nem dohányzunk, vagyis teljes mértékben tartózkodunk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától. Az biztos, hogy ezzel tesszük a legjobbat saját magunknak és a környezetünknek is.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.