Tovább bővült az elektronikus pénzforgalom itthon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss pénzforgalmi adatai szerint. A második negyedéves adatokból kiderült, hogy a kártyás vásárlások és az átutalási forgalom értéke is inflációt meghaladó mértékben bővült 24,4, illetve 39,1 százalékkal, míg a készpénz felvételek száma 0,9 százalékkal visszaesett.

A kártyás elfogadóhelyek számánál csak mérsékelt volt a növekedés,

  • a fizikai elfogadóhelyeké 1,8 százalékkal,
  • míg az interneteseké 5,2 százalékkal emelkedett.

Az ATM-ek száma országos szinten 1,2 százalékkal növekedett a második negyedévben, a vármegyeszékhelyen lévő automaták száma azonban 2,7 százalékkal visszaesett. A bankok tehát törekednek arra, hogy a kistelepüléseken élők számára is elérhetőek legyenek az ATM-ek. Nem véletlenül, a jegybank ugyanis január óta előírja a bankoknak, hogy a kártyák darabszámától függően

  • a fővárosi kerületekben átlagosan legalább 2,5-12,
  • a vármegyeszékhelyeken 2,5-15,
  • a kisebb településeken pedig 3,5-60 automatát működtessenek.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) összehasonlításában nem állunk túl jól, adataik szerint százezer felnőtt lakosra 56,8 ATM jut itthon, ami 7 százalékos csökkenést jelent 2017-hez képest. Csak összehasonlításként, Horvátországban például több mint kétszer annyi bankautomata jut 100 ezer lakosra.

A jelenleg működő bankfiókokat és automatákat térképen is megtekintheti ITT.

Hasít az elektronikus fizetés

A forgalomban lévő fizetési kártyák 71 százalékát használták vásárlásra. Összesen 448 millió tranzakciót bonyolítottak le az ügyfelek csak a második negyedévben, ez éves szinten 13 százalékos növekedést jelent darabszámban, értékben pedig közel negyedével nőttek a tranzakciók.

A mobiltárca is egyre népszerűbb: 116 ezren regisztráltak új kártyát a szolgáltatók alkalmazásaiba, így pedig a kártyák 20 százaléka volt regisztrálva valamilyen alkalmazásba. A mobiltárcás tranzakciók pedig dinamikusan nőnek, az előző év azonos időszakához képest számuk 53,3 százalékkal nőtt és elérte a 96 milliót, értékük pedig 70,4 százalékos növekedéssel elérte a 666 milliárd forintot. Az Apple és a Google Play szolgáltatás szinte az összes nagybankál működik itthon, de a Garmin és Xiaomi Pay alkalmazások a K&H mellett nemrég az OTP és Erste bankoknál is elérhetővé váltak.

Az átutalások értéke 39,1 százalékkal növekedett ebben az időszakban. A legtöbb utalást mobiltelefonról indítják az ügyfelek, számuk egy év alatt 27 százalékkal nőtt.

Az értékbeli megugrás oka természetesen többek között az Európa-rekorder magyar infláció.

A készpénzes tranzakciók adatai is a digitális megoldások egyre nagyobb térnyerését mutatják. A készpénzfelvételek száma majdnem 1 százalékkal csökkent, míg a befizetéseké 10 százalékkal emelkedett. Utóbbi valószínűleg az egyre több ATM-en elérhető egyszerű készpénzbefizetési lehetőségnek köszönhető, amely ösztönzi a banki ügyfeleket a kisebb értékű befizetések lebonyolítására.

Biztonság, védelem, elővigyázatosság

Egyre népszerűbbek az elektronikus fizetési megoldások, a készpénzállomány és -használat csökkentése ráadásul minden gazdasági szereplő érdeke, éves szinten ugyanis 450 milliárd forint úszik el az egyébként is hiányos hazai költségvetésből emiatt.

A World Cash Report adataiból azonban kiderült, hogy továbbra is a kápé a legelterjedtebb fizetőeszköz az összes kontinensen. Valószínűleg félnek az emberek a digitális megoldásoktól, úgy érzik, így könnyeben eltűnhet a pénzük.

Patai Mihály, az MNB alelnöke szerint a magyar pénzforgalmi rendszer a legbiztonságosabbak közé tartozik, mégis rengeteg csalás történik hazánkban. Csak az idei első negyedévben több mint négyezerszer jártak sikerrel a banki csalással foglalkozó bűnözők, akik a bankszámla- és bankkártya-tulajdonosoknak ezzel több mint 3 milliárd forintos kárt okoztak, amelynek döntő részét az ügyfelek viselték. Néhány évvel ezelőtt a károk többségét még a pénzintézetek viselték, az idei első negyedévre azonban 17 százalékra csökkent a bankok által visszafizetett lopások aránya.

A legmeghatározóbb módszer az adathalászat és a pszichológiai manipuláció, az ügyféltudatosság növelésével és megfelelő edukációval csökkenhetne a támadások száma. A második negyedévben lebonyolított tranzakciók értékének közel 60 százaléka kétlépcsős azonosítással történt, ami nagy előrelépés. A legtöbb fizetésnél már értékhatártól függetlenül kéri a kártyaadatokon túl az sms-es, vagy mobilapplikációs hitelesítést.

Csökkenő terhek

A második negyedévben is tovább nőtt a pénzforgalmi szolgáltatók bevétele, egy év alatt közel 16 százalékkal. Az már azonban pozitív hír, hogy csökkent a kisforgalmú kereskedőktől bankkártya elfogadásáért beszedett díjak értéke. Ez azért pozitív, mert sok kisvállalkozó azért nem fogadja el a kártyás fizetést, mert túl drága, nem éri meg neki.

Magyarországon egyébként 2021 óta kötelező az elektronikus fizetés biztosítása a kereskedők, szolgáltatók számára. A hazai helyzetről, és arról, hogy mennyibe kerül a kártyás fizetés a kereskedőknek ITT írtunk részletesen.

A fizetési rendszerek forgalmában kismértékű csökkenés érzékelhető. A pénzforgalmi likviditás a második negyedévben tovább emelkedett, annak szintje változatlanul bőséges.

  • A VIBER-forgalom az előző negyedévi magas bázishoz képest 5 százalékkal csökkent, éves összehasonlításban azonban közel 70 százalékkal növekedett.
  • A Bankközi Klíring Rendszer (GIRO) forgalma 13 százalékkal, tételszáma pedig 1 százalékkal emelkedett. Összesen 96 millió darab tranzakciót számoltak el 57 ezer milliárd forintos értékben. Az azonnali elszámolás aránya 40 millió tranzakcióval közel 42 százalékot tett ki (7 ezer milliárd forint értékben) az összes tranzakción belül. A rendszertagok megfelelő likviditást biztosítottak az azonnali átutalási tranzakciók zavartalan teljesítéséhez – hangsúlyozta a jegybank.