Lavinát indítottak: „hetven afrikai elefánt súlyának megfelelő papírt spóroltunk”

2020 óta van felfutás igazán a pénzügyi szektorban a digitalizációs megoldásokban. Önöknél is ekkortól indult az igazi növekedés, vagy már hamarabb látták, hogy most igazán beindul a szektor?

A stratégiai tanácsadónk már 2011-ben látta, hogy felfutás lesz, sőt valójában alul is becsülte azt. 2016-17 környékén indult be az igazi organikus növekedés, amit mi úgy hívunk házon belül, hogy lavinahatás vagy hógolyó-effektus, amikor az egyre növekvő ügyfélbázis már vonzza be a többieket., A 2018-as NAV-os jogszabályváltozás hozta el nálunk az első óriási bummot, amikor a számlákat már be kellett küldeni valós időben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) a számlákat.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

De valóban jól látja, hogy 2020 júliusában volt ugyanennek a jogszabályváltozásnak a második fázisa, az akkor egy felfoghatatlanul nagy mértékű növekedés volt, ott egy picit meg is ijedtünk, hogy utol tudjuk-e érni kapacitásokkal IT szinten és munkatársszámmal az ügyfélszám növekedését.

Milyen az ügyfélkör? Kkv-szektor elsősorban vagy a nagyvállalatok is használják a Számlázz.hu rendszerét?

A 2018-2020 közötti nagy növekedés előtt a kisvállalatok, mikrovállalkozások voltak zömében az ügyfeleink, akik mi úgy gondoljuk, hogy a digitálisan érettebb vagy korai elfogadó kategóriába sorolhatók. Ők voltak azok, akik szívesen használtak felhőalapú szolgáltatásokat már abban az időben, amikor ez nem volt annyira nyilvánvaló.

Mára teljesen pontosan leképezzük a teljes magyar vállalkozói kört, vannak kifejezetten nagyvállalati ügyfeleink is. Nyilván a legnagyobbakból (például OTP, Mol) nem, de meglepően nagy cégek is vannak nálunk. Amit látsz a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiban, hogy hány százalék az egyéni vállalkozó, hány százalék a mikrovállalkozás, hány százalék a közép- és a nagyvállalat, nálunk szinte pontosan ugyanabban az arányban vannak jelen az ügyfélkörünkben.

Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Korosztályi megoszlásban kik vannak többségben az egyéni vállalkozó ügyfelek között? Vannak különbségek?

Már nem. A 2020-as növekedés és jogszabályi kötelezőség ezt is megváltoztatta. Előtte pontosan emiatt a digitálisan érettebb, korai elfogadó csoport miatt a fiatalabb vállalkozók voltak túlsúlyban. Ma pontosan ugyanolyan mértékben leképezzük a statisztikai átlagot, amit az ország egészében lehet látni, tehát a 18-19 éves fiatal vállalkozóktól kezdve a 80 feletti nyugdíj mellett vállalkozóig vannak felhasználóink.

Nem csak számlázással foglalkoznak már egy jó ideje. Mikor indultak el kiterjedtebb szolgáltatási körrel? A fiatalok azok, akik mindent kérnek, hogy intézzétek el helyettük, vagy már mindenféle ügyfélkörből van igény?

Nagyjából 2021-2022 környékén kezdtük el kiterjeszteni a szolgáltatások körét a szűkebben értelmezett számlázás, vagy a számlázáshoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások mellé. Itt sem tudnám feltétlenül sem korcsoporthoz, sem tevékenységi körhöz, sem végzettséghez kötni azt, hogy ki-melyik szolgáltatásunkat használja, vagy mennyire intenzíven veszi igénybe például a számlázáson túli szolgáltatásokat.

Kapcsolódó

2028-tól kötelező az e-számla befogadása

Tavaly előtt készíttettünk egy fiatal magyar startuppal egy nagyon érdekes viselkedéselemzést pontosan ebből az okból, hogy vajon mi lehet a közös egy huszonéves budapesti vállalkozóban és egy Szabolcs megyei nyugdíjas tanárban, ami miatt ők egyébként ugyanúgy viselkednek a Számlázz.hu használatakor. De valójában nem jöttünk rá, hogy egészen pontosan mi motiválja az ügyfeleinket.

Én, hogyha fogadnom kellene, akkor inkább arra tippelnék, hogy nagyon nagy mértékben múlik azon, hogy mennyi ideje van egy vállalkozónak, vagy mennyire dolgozik nyomás alatt. Hogyha nyomás alatt dolgozik, nagyon kevés ideje van az adminisztrációra, nagyobb valószínűséggel kezdi el használni a prémium szolgáltatásokat. Hogyha az idejébe jobban belefér, akkor valószínűleg maga végzi az adminisztrációt.

Ebből a szempontból hosszú éveken keresztül elég komoly influencernek tekintettük a könyvelőket, mert a könyvelők nagyon pontosan megmondják a vállalkozóknak, hogy szerintük merre kellene menni. Ebben most látok egy trendfordulót: a vállalkozók talán egy kicsit kevésbé bízzák rá magukat a könyvelőre, és maguk választják meg, hogy milyen alkalmazásokat használnak.

A könyvelő látja a rendszert?

Természetesen. A covid alatt jelentősen könnyítettünk ezen, korábban csak fizetős csomagokban volt elérhető a könyvelői jogosultság, amivel a könyvelő hozzáfér ügyfele fiókjához, de a járvány alatt azt mondtuk, hogy ne járkáljanak a felhasználóink a könyvelőhöz, nehogy megfertőzzék egymást, ezért kinyitottuk az ingyenesen csomagban lévők számára is ezt a lehetőséget.

A fiókból pedig ki sem kell nyomtatnia a számlákat, hanem exportálhatja vagy automatikusan online átadhatja a saját könyvelő-szoftverébe, igaz?

Igen.

Tapasztalnak még ellenállást az elektronikus számlázással szemben?

Talán nem is az ellenállás erre a jó szó, hanem inkább egy kicsit keveredik a fejekben, hogy mi számít jogszabály szempontjából elektronikus vagy papíralapú számlának. Például egy általunk, vagy a jogszabály által papírszámlának tekintett számlát ha kinyomtatok, vagy pdf-ben elküldök egy e-mailen, az most vajon elektronikus számla vagy papírszámla, ebben keveredik kicsit a megértés. De egyre kevésbé látok ellenállást az elektronikus számlázással szemben.

Egyébként arányaiban azt lehet mondani, hogy 40 százalék fölött van már az elektronikus számlák aránya az összes kibocsátott számlához képest.

Tisztázzuk is akkor, mi számít elektronikus számlának? Csak az, amit egyáltalán nem is nyomtatnak ki?

Érdekes a magyar szabályozás ebből a szempontból. Nagyon leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy elektronikus számla az, amit elektronikusan bocsátanak ki, elektronikusan továbbítanak, elektronikusan fogadnak be, és elektronikusan archiválnak.

És itt az archiváláson van egy nagyon nagy hangsúly, mert a Számlázz.hu-val csak elektronikusan tudod kibocsátani, továbbítani is így lehet tulajdonképpen egy pdf e-mailben történő elküldésével. Ha azt valaki befogadja, elolvassa az e-mailt, letölti, az egy elektronikus befogadás.

Az archiválásnál már vetődnek fel kérdések, hogy mit archiválhatok elektronikusan, illetve minek számít az, amikor egyébként egy elektronikusan e-mailben megkapott pdf formátumú számlát kinyomtatok és lefűzök. Itt egy kicsit keveredik a megértés az ügyfeleknél.

Van bármi rálátásuk arra, hogy milyen arányú a nyomtatás vagy az e-mailezés miatt ezt lehetetlen követni?

Erre mi nem látunk rá, hogy az ügyfél konkrétan mit csinál vele. Én a bébifókák nevében őszintén remélem, hogy minél kevesebben nyomtatják ma már ki a számlát, és inkább elektronikusan küldik.

A Számlázz.hu rendszerében lehetőség van arra, hogy magából a rendszerből, a mi segítségünkkel küldd el e-mailben a számlát, illetve lehetőség van arra, hogy te letöltsd a saját gépedre, és a saját levelezőrendszeredből küldd el.

2028-tól kötelező lesz az e-számla befogadása az Európai Unión belül. Ez még nagyobb felfutást hozhat a kiállított elektronikus számlák számában vagy már nem lesz nagy nyoma ennek a számokban?

Én erre nem számítok. Az egész 2028-as változási tervezet mögött sokkal inkább van az úgynevezett crossborder tranzakciók, tehát az Európai Unión belül, de a különböző országok gazdasági szereplői közötti tranzakciók esetén az áfaelkerülésnek a visszaszorítása. E tekintetben egyébként a magyar szabályozás nagyon-nagyon úttörő, évekkel jár az európai gyakorlat előtt. Tehát a magyar szereplőkre szerintem jelentős változást nem fog hozni.

Sokkal inkább abban bízok, ez az én személyes és a Számlázz.hu ambíciója is, hogy azért fog elterjedni inkább az elektronikus számlázás és az elektronikus számlakezelés, mert környezetvédelmi okokból a vállalkozók rájönnek, hogy kinyomtatni, lefűzni, tárolni, papírt vásárolni teljesen felesleges környezetterhelés. Ha ezt meg lehet oldani elektronikusan, különösebb erőfeszítés nélkül, miért tennének máshogy? Nagyon bízom benne, hogy el fog mozdulni a számlakibocsátások száma az elektronikus számlák felé, és nyilván ez nekünk is egy törekvésünk, hogy ezt valamennyire előremozdítsuk, de önmagában ettől a szabályozástól nagy földrengést magyar viszonylatban nem várok.

19 év alatt 500 millió számla, mennyi papírt spóroltak ezzel a cégeknek? Milyen közvetlen/közvetett környezeti hatások vannak még?

Óriási rajongója vagyok a szórakoztató, de tökéletesen értelmetlen statisztikáknak, úgyhogy erre pontosan tudok válaszolni.

Mintegy 70 afrikai hím elefánt súlyának megfelelő papírt spóroltunk az elmúlt években.
14 darab Leopard 2-es tank súlyának megfelelő papírt spóroltunk.
Ennél szerintem sokkal fontosabb, hogy 7,5-szer lehetne az Egyenlítőt körbetekerni annyi papírral, amennyit megspóroltunk 19 év alatt, vagy úgy is mondhatnánk, hogy mintegy 800-szor ért volna fel a Nemzetközi Űrállomásig.

Ez egy jelentős mennyiségű papír. Évekkel korábban készítettem egy vizsgálatot, hogy mennyi vizet spórolunk – a papírgyártás ugyanis egy nagyon vízigényes iparág –, és, amikor ezt csináltam, még jóval kevesebb számla volt, de az volt a várakozásunk, hogy egy hónap alatt az e-számlákkal annyit spórolunk, mint egy Szeged méretű város teljes vízfogyasztása. Rengeteget.

Hogyan alakulhat a következő néhány év vagy a következő húsz év darabszámban?

Érdekes módon egyébként az ügyfélszám növekedésénél nagyobb mértékben nő a kibocsátott számlák darabszáma. Jelenleg havi szinten körülbelül 10 millió számlát bocsátanak ki az ügyfeleink. Úgyhogy én itt mindenképpen milliárdos darabszámban gondolkodnék, akár már csak néhány évre előre is, de annyira meg nem vagyok naiv, hogy a magyar piac mérete eléggé korlátozott, tehát ez a növekedés előbb-utóbb lassulni fog, de az teljesen biztos, hogy a következő években éves szinten százmilliós nagyságrendről beszélhetünk.

Hogyan alakult az eredmény az elmúlt pár évben? Mik a tervek?

Várakozáson felül alakultak az eredmények. A Számlázz.hu nagyjából 2015 óta működik nyereségesen. Minden évben több mint 20 százalékkal, vagy körülbelül 20 százalékkal növeljük az árbevételt is és a nyereségünket is. Egyébként 2005. augusztusában bocsátottuk ki az első számlát, az első tíz év a befektetés vagy épp a nullszaldós működés időszaka volt.

A szoftveripar, amiben mi dolgozunk, egy nagyon jól skálázható iparág. Ha egyszer lefejlesztetted a szoftvert, az alapfeltételeket biztosítottad, utána kis túlzással mindegy, hogy hárman vagy háromszázan vagy harmincezren használják a szoftvert.

Nagyon-nagyon hatékonyan működünk, és itt külön ki kell emelnem az ügyfélszolgálatunkat. A körülbelül 750 ezer ügyfelünket jelen pillanatban 10 ügyfélszolgálatos munkatársunk szolgálja ki az év minden napján reggel 8 és este 8 óra között úgy, hogy egyébként az e-mailes megkeresésekre körülbelül hatvanegynéhány perc az átlagos válaszadási időnk. A chaten történő megkeresésekre pedig kevesebb mint fél perc, ez nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő.

Chatbotot használnak az ügyfélszolgálatnál, vagy tervezik esetleg?

Nagyon visszafogott mértékben, de használunk. A hatékony működéshez hozzátartozik, hogy egy nagyon-nagyon kiforrott tudástárat alakítottunk ki. Magát a szoftvert is úgy fejlesztjük, hogy ha három ügyfél megkérdezi ugyanazt, akkor valamit nem jól csináltunk, mert akkor nem értik az ügyfelek a szoftver működését. Nekünk nem az a célunk, hogy az ügyfélszolgálathoz sokan forduljanak, hanem az, hogy elég egyszerű, érthető, jól használható legyen a szoftver ahhoz, hogy ne is kelljen megkeresni az ügyfélszolgálatot.

Azt tapasztaljuk, hogy az ügyfeleink egyébként szeretik az önkiszolgáló megoldásokat, ugyanúgy, ahogy szívesen fizetünk egy szupermarketben az önkiszolgáló pénztárnál, holott mi dolgozunk az áruház helyett. Ugyanezt a hatást látjuk a fogyasztóinknál, jobban szeretik megtalálni a kérdéseikre a választ, mint beszélgetni az ügyfélszolgálattal, amivel egyébként tökéletesen egyetértek, mert nem az a dolguk, hogy a kollégáimmal beszélgessenek, hanem az a dolguk, hogy értéket teremtsenek a saját vállalkozásukban, és mi ehhez kínálunk egy gyors megoldást.

Mindenesetre a tapasztalatunk az, hogy a chatbot egyébként jó az általános kérdések megválaszolására. Mi azonban ezeket már korábban megválaszoljuk, még azelőtt, mielőtt megkérdeznék, vagy fel sem merülnek, mert annyira magától értetődő a szoftver használata. Tehát amikor az ügyfeleink már az ügyfélszolgálathoz fordulnak, azok már annyira konkrét kérdések az esetek többségében, amire már egy chatbot egyébként nem is feltétlenül tud jól válaszolni.

Tehát akkor szinte mindent tudnak vagy megtalálnak hamar.

Kis túlzással, igen.

A fintech-cégeknél látszik egy tendencia, hogy egyre inkább kiszélesítik a termékkört. Önöknél jelenleg is vannak extra, a számlázáshoz közvetlen nem kapcsolódó szolgáltatások. Ezeken kívül terveznek bármi ilyesmit, amire nagy igény lenne az ügyfelek részéről?

Abszolút. Rengeteg tervünk van, ezzel évek óta küzdünk, hogy több jó ötletünk van, mint amennyi időnk annak a megvalósítására. Azt látjuk, hogy nagyon szívesen vennék az ügyfelek, ha egy helyen tudnák elintézni a számla kibocsátáshoz, befogadáshoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységeket, ideértve a kifizetést, vagy az adott számla kifizettetését, a követeléskezelést, a könyvelővel való kapcsolattartást, bizonyos egyszerű adózási módok esetén akár az adóbevallás kezelését is.

Tisztában vagyunk azzal, hogy vannak olyan tevékenységek, amelyek már messze-messze meghaladják a mi hozzáértésünket, kompetenciánkat, vagy szándékunkat, de sok olyan szolgáltatás van, ami annyira közel áll a számlakibocsátáshoz és számlabefogadáshoz, hogy indokoltnak tartjuk, hogy foglalkozzunk vele.

Mi a helyzet a kibercsalásokkal? Vannak olyan ügyfelek, akik érintettek? Rengeteg szenzitív személyes és pénzügyi adatot kezelnek, akár a fizetési szolgáltatásokon keresztül. Hogyan tudják biztosítani a védelmet?

Inkább múlt időben fogalmaznék. Volt egy időszak, amikor azt láttuk, hogy sok próbálkozás volt erre vonatkozóan. Szinte minden olyan adat, amit mi tárolunk, nyilvánosan hozzáférhető, tehát igazából annak sok értelme nincs, hogy valaki hozzánk betörjön és adatokat lopjon. Hozzáteszem, hogy ez ellen is nagyon komolyan védekezünk.

Inkább azzal próbáltak visszaélni, hogy a Számlázz.hu-val kibocsátottnak látszó számlával próbáltak gyanútlan ügyfelektől pénzt kérni. Ebben nagyon sokat segített az, hogy ma már minden számlát be kell küldeni valós időben a NAV-nak, hiszen, ha ma kibocsátanál akár a Számlázz.hu-val egy olyan számlát, amivel visszaélési szándékod van, arról a NAV másodperceken belül tudomást szerezne.

Ez kicsit olyan, mint ha egy betörő elmenne a bankba, belenézne a kamerába, leírná a nevét, meg a lakcímét, hogy akkor kérem, itt keressen a kedves rendőrség. Erre 2018 előtt láttunk próbálkozásokat.

A NAV-os összefuttatás mennyire volt nehéz feladat ’18 körül?

Én mindenkinek ugyanennyire könnyű feladatot kívánok. Műszakilag nekünk sokkal kisebb kihívás volt, mint egy átlagos telepítős számlázó szoftvernek, hiszen nálunk nincsen az ügyfeleknél telepített példány, amit minden esetben frissíteni kellene ennek megfelelően. Nálunk egy példány fut a saját szervereinken, ezért mi nagyon-nagyon hamar felkészültünk technikailag erre az összekötésre, és sokkal több időnk maradt arra, hogy az ügyfeleknek elmondjuk, hogy mi fog történni, illetve marketingre fordítsuk az időnket, meg a pénzünket. Minden vállalkozótársunknak ennyire kevésbé fájdalmas és ennyire jövedelmező problémát kívánok.

Említette, hogy az adatokat nyilvános adatbázisokból kérik le. Ezeknek a frissítése folyamatos?

Természetesen, ez egy nagyon fontos feladatunk, hiszen nem felelne meg a mindenkori jogszabályoknak, ha pontatlan adat szerepelne egy számlán. Az adatokat rendszeresen frissítjük a különböző céginformációs adatbázisokból.