Csak szépségtapasz az élelmiszerárak befagyasztása: vallottak kiadásaikról a magyarok

A legfrissebb, decemberi, az elemzői várakozásokat felülmúló, 7,4 százalékos inflációt nagy részben az élelmiszerek drágulása húzta. Ez az összeg megegyezik a novemberi, éves bázisú adattal, de míg a 11. hónapban az élelmiszerek drágulása 6 százalék volt, decemberben már 8. Ezzel szemben kevésbé drágultak a dohányáruk és az üzemanyagok áremelkedésének üteme is csökkent, köszönhetően a hatósági árnak.

Nem kell azonban politikai elemzőnek lenni, hogy tudjuk: az élelmiszerek drágulása fáj leginkább az embereknek és ezzel gyakorlatilag minden korosztály, minden társadalmi csoport találkozik, amikor látja, hogy egységnyi pénzből egyre kevesebb dolog kerül a kosarába.

Nem véletlen, hogy a kormány is különös figyelmet fordít az élelmiszerek inflációjára és mindent megtesz, hogy április 3-ig ne ezen gondolkozzanak az emberek.

Az egyik ilyen intézkedése a Szép-kártya-szabályok átírása volt, aminek köszönhetően az azon lévő pénzt élelmiszerre is el lehet költeni. Ez persze komoly érvágás lesz a járvány után éledező turisztikai szektornak, de azzal ráérnek majd később foglalkozni az éppen hatalmon lévők.

A másik, sokkal komolyabb visszhangot kiváltó döntés 7 alapélelmiszer árának befagyasztása volt. Ez inkább tűnik szimbolikus lépésnek mint valódi segítségnek, hiszen nem valószínű, hogy sok család azért ússza meg a csődöt, mert 22 forinttal olcsóbban jut hozzá egy liter étolajhoz.

Sokakban felmerült a kritika, hogy a hatósági ár helyett az áfacsökkentéssel érhette volna el a kormány, hogy kevesebbet fizessenek az emberek, ez azonban csak részben lett volna járható út. A Niveus szakértője szerint ugyanis a csirke- és sertéshús, a tej már most is 5 százalékos áfakulcs alá esik, amit sem eltörölni, sem tovább csökkenteni nem lehet. Az olaj, a liszt és a cukor áfája viszont minden további nélkül csökkenthető lenne.

Az áfarendszert több mint fél évszázada EU-s szinten szabályozzák és azt, hogy az áfa (általános fogyasztási adó) EU-s hatáskörbe tartozik még az EU-val szemben kritikusabb tagállamok sem kérdőjelezték meg soha – szemben például a társasági adóval, ahol élénk vita folyik a hatáskörökkel kapcsolatban.

Jóval nagyobb mozgástere van viszont a magyar kormánynak abban, hogy egyes alapvető élelmiszerek esetében ne az általános (27 százalékos), hanem alacsonyabb áfakulcs szerint kelljen adózni.

Az irányelv szerint ugyanis egy vagy két kedvezményes adómérték alkalmazható – nálunk kettőt használnak, az 5 százalékos és a 18 százalékos áfakulcsot.

Más nagyságrend

A Pulzus Kutató reprezentatív felmérése szerint az élelmiszer-drágulás egészen más nagyságrendben érinti a családokat, mint amennyivel néhány termék árának tavaly őszi szintre történő visszaállítása jelent. Az emberek saját bevallás szerint több tízezer forinttal is kevesebb maradt egy család kasszájában az elmúlt 12 hónapban pusztán a dráguló élelmiszerek miatt.

A lapunk megbízásából végzett kutatásban az egy főre jutó kiadások változásáról kérdezték az embereket, amelyet a legtöbb válaszadó - 45 százalék - 5 és 10 ezer forint közé tett. Egy négytagú családban ez 20-40 ezer forintot többletet jelent.

Szintén jelentős, 30 százalékos a tábora azoknak, akik 10-20 ezer forinttal növekvő élelmiszer-büdzséről számoltak be. Ez összesen 75 százalék, az emberek háromnegyede.

Mindössze 11 százalék véli úgy, hogy fejenként 5 ezer forintnál nem költ többet.

A másik végletbe tartozik az a 9 százalék, aki 20-25 ezres és az az 5 százalék, aki ennél is nagyobb növekménnyel számol.

Bajban a nyugdíjasok

Szomorú kép rajzolódik ki az életkor szerinti bontásból, ugyanis a 60 év felettiek 53 százaléka nyilatkozott 5-10 ezer forint feletti élelmiszerkiadás-növekedésről és 26 százalékuk 10-20 ezer forinttal fizet többet. Tekintve, hogy az átlagnyugdíj tavaly ilyenkor mintegy 150,5 ezer forint volt, most pedig az 1,2 százalékos novemberi és 5 százalékos januári emeléssel 160 ezer forintra nő, sok idős ember ezt a többletet a bevásárlásnál hagyja ott.

A fiatalabbak nagyobb arányban számoltak 10-20 ezer forint közötti kiadásnövekedésről, de érdekes, hogy a 18-39-es korosztály 15 százaléka szerint nem költ többet fejenként 5 ezer forintnál.

Többet költenek a diplomások

A felsőfokú végzettségűek 23 százaléka költ 20 ezer forintnál is többet fejenként élelmiszerre most mind egy évvel korábban.

Az általános iskolát végzettek 48 százaléka az 5-10 ezres csoportba sorolta magát.

Furcsa eredmény született a lakóhely szerinti bontásnál: az eredmények hozzák az átlagot egy adatot leszámítva. A megyeszékhelyen élők a többieknél sokkal nagyobb arányban mondták, hogy 5 ezer forintnál kisebb mértékben nőttek az élelmiszer-kiadásaik és ezzel szemben kevesebben sorolták magukat a 10-20 ezres kategóriába.