Az utóbbi hónapokban az élelmiszerek inflációja teljesen elszakadt az átlagos áremelkedés ütemétől, amely önmagában is évtizedes rekordokat dönt. Az első kilenc hónap átlagos, éves bázisú inflációja 11,8 százalék volt, ezzel szemben az élelmiszerboltokban 20,4 százalékkal kellett többet fizetni.

Az ütem egyre gyorsult, az élelmiszerek júliusban még 27, augusztusban már 31, szeptemberben pedig 35 százalékkal kerültek többe mint 2021 hasonló időszakában.

Lapunk – a Pulzus Kutató segítségével – arra kérdezett rá, hogy mennyivel emelkedett az elmúlt hónapokban az egy főre eső havi élelmiszer-kiadás. A számokból pedig az derül ki, hogy ez sok négytagú családnál a 100 ezer forintot közelítheti, amely a magyar bérviszonyok mellett nehezen kigazdálkodható többletterhet jelent.

Emellett sok vásárló már nem a korábban megszokott minőséghez és márkához ragaszkodik, hanem megindult az úgynevezett lefelé vásárlás, amikor előtérbe kerülnek a sajátmárkás termékek és jobban keresik az akciókat.

A mostani felmérésbe a válaszadók relatív többsége, 35 százaléka azt mondta, hogy egy év alatt fejenként 10-20 ezer forint között nőttek az élelmiszer-kiadásai, ez egy négytagú család esetében 40-80 ezer forintot jelent.

További 21-21 százalék mondta azt, hogy 5-10 ezer forint között, illetve 20-25 ezer forint között nőtt ez az összeg fejenként. Azok aránya, akik ennél is nagyobb növekményt érzékeltek, 15 százalék és mindössze 8 százalék nyilatkozott úgy, hogy ez az összeg kevesebb 5 ezer forintnál.

Hogy érinti ez az időseket?

A nyugdíjasinfláció, amelyet a KSH az idősek jellemző fogyasztói kosarából számít ki az utóbbi hónapokban magasabb volt mint az országos átlag. Most szeptemberben az év/év érték 21,9 százalékra ugrott. Az idősek anyagi mozgástere már csak azért is szűkös, mert az elmúlt években a nyugdíjak és a bérek között óriásira nyílt az olló, jelenleg az átlagos nyugdíj 160-170 ezer forint.

A 60 év feletti korosztályban 11 százaléknyian mondták azt, hogy 25 ezer forintnál is többet hagynak most az élelmiszerüzletekben, mint egy évvel korábban, vélhetően azért mert ez már olyan jelentős emelkedés, amit az átlagnyugdíjból élők nem tudnak kigazdálkodni. A nyugdíjasok többsége 10-20 ezer forinttal költ többet havonta élelmiszerre, mint tavaly ősszel. 

Vidéken jobban fáj

Bár a lakóhely szerinti bontás nem mutat nagy különbségeket, a községben élők nagyobb arányban mondták, hogy 20-25 ezer forinttal nőttek a kiadásaik fejenként, míg a 10-20 ezer forintos kategóriában a budapestiekkel vannak egy szinten. Utóbbiak pedig az átlagnál nagyobb arányban mondták, hogy 25 ezer forintnál is nagyobb a növekmény.

A kutatásból az is kiderül, hogy a diplomások általánosságban nagyobb mértékű drágulást érzékeltek, de ez összefüggésben lehet a magasabb fizetésükkel vagy azzal, hogy nehezebben "engedik el" a megszokott márkájú/minőségű élelmiszereket.

Látszik, hogy romlott a helyzet

Lapunk ugyanezt a kérdést az év elején is feltette, akkor is az éves bázisú élelmiszerköltés-növekményre voltunk kíváncsiak. Akkor a legtöbben – 45 százalék – azt mondták, fejenként 5-10 ezer forinttal emelkedtek a költéseik.

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét."Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"