A nyugdíjasok harmadának az év eleji nyugdíjemeléssel 15 ezer forintnál is kevesebb plusz összeg került a bankszámlájára vagy a pénztárcájába, az idősek 38 százalékának a havi járandósága pedig 15 ezer és 25 ezer forint közötti összeggel emelkedett – derül ki abból a közvélemény-kutatásból, amelyet a Napi.hu megbízásából készített a Pulzus.
A nyugdíjasok elmondták: az emeléssel kapott összeget majdnem teljes egészségben el is viszi a rezsiárak emelkedése és a boltokban tapasztalható élelmiszer-drágulás.
Pénteken jelent meg a friss inflációs adat, eszerint 27 éves rekord dőlt meg, januárban a fogyasztói árak 25,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Nem véletlen, hogy az idősek a Pulzus kutatásában is azt állítják, hogy a januári 15 százalékos nyugdíjemeléssel sem marad több pénz a tárcájukban.
A Központ Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022-ben 164 102 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj. Tavaly nyugdíjszerű ellátásban 2 millió 465 ezer magyar részesült, közülük majdnem 2 millióan öregségi nyugdíjra voltak jogosultak.
A Pulzus kutatása szerint csupán a válaszadók hat százaléka mondta, hogy 30 ezer forintnál is többet utalt neki a Magyar Államkincstár januárban. A válaszolók tizede pedig vagy nem akart válaszolni a nyugdíját érintő kérdésre, vagy fogalma sem volt arról, hogy mennyivel több pénzt vitt neki a postás vagy utal el az államkincstár.
Több férfi kapott 30 ezer forint körüli emelést
Ha a nemek szerint vizsgáljuk meg a nyugdíjemelés összegét, akkor a válaszokból az látszik, hogy a férfiak vannak többen azok között, akik 15 ezer forintnál alacsonyabb emelést kaptak. 15 ezer és 25 ezer forint közötti emelést pedig kétszer annyi hölgy kapott, mint férfi. Akiknek ennél magasabb összeggel, vagyis 25-30 ezer forint között emelkedett a járandóságuk, ők is férfiak voltak – derül ki a Pulzus friss adataiból.
A diplomás nyugdíjasok jobban jártak
A közvélemény-kutató végzettség szerinti összehasonlítása szerint az alapfokú végzettséggel rendelkezők 38 százaléka kapott 15 ezer forint alatti nyugdíjkorrekciót, a középfokú végzettséggel rendelkezők majdnem fele 15 ezer és 25 ezer forint közötti összeget kapott, a diplomával rendelkező nyugdíjasok 36 százalékának pedig 30 ezer forint feletti nyugdíjemelést folyósítottak.
A községben élők majdnem 60 százalékának 15 ezer és 25 ezer forinttal utaltak többet januárban, a fővárosiaknak viszont csak a harmada kapott ekkora nyugdíjemelést. A budapestiek 36 százaléka év elején 15 ezer forintnál kevesebb összegű nyugdíjemelésre volt jogosult. A megyeszékhelyen élők harmada pedig havi 25 ezer és 30 ezer forintnál több pénzből gazdálkodhat január óta.
Mintha nem is kaptak volna semmit
Minden ötödik nyugdíjasnak a rezsidíjak emelkedése el is viszi a nyugdíjemelés teljes összegét. Az idősek nagy része (70 százalék) pedig az élelmiszerárak emelkedése miatti a boltok kasszáiban hagyja a nyugdíjemeléssel járó többletet.
A megyeszékhelyen élők még többen vannak, akik valójában meg sem érzik a nyugdíjemelést, 85 százalék válaszolta, hogy az üzletekben tapasztalt drágulás el is viszi a nyugdíjemelését. Van egyébként, aki a többlet jövedelméből az unokáinak is ad, csekély 3 százalék mondta ezt a Pulzusnak.