Összesen 4 millió kiló élelmiszert mentett meg és osztott szét 211 ezer rászoruló között 2022 első felében a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amely Magyarország egyik legnagyobb hatású jótékonysági szervezete.

Az elmúlt 17 évben közel 100 millió kilogramm feleslegessé vált, kereskedelmi forgalomba már nem hozható, de fogyasztásra még tökéletesen alkalmas élelmiszert mentettek meg az enyészettől, hogy azok ne a kukában végezzék, hanem nehéz sorsú emberek asztalára kerüljenek. A szervezet több mint 500 karitatív szervezetből álló országos hálózatot épített fel, az itt közreműködő partnerek segítségével naponta átlagosan 22-23 ezer kilónyi élelmiszert tud összegyűjteni, valamint rászorulókhoz juttatni. Mindezt nonprofit alapon, a rászorulók számára térítésmentesen, túlnyomórészt önkéntesmunkára támaszkodva.

Már 576 áruházból mentik naponta a feleslegeket

Az Élelmiszerbank mindent elkövet, hogy lépést tudjon tartani az inflációval és az azzal párhuzamosan emelkedő rászorulói igényekkel, ezért az elmúlt hónapokban gyakorlatilag naponta csatolt be újabb és újabb kereskedelmi egységeket a mentési hálózatába - közölte a szervezet. 

A Tesco, az Aldi, a Metro, az Auchan és a KFC mellett idén a Lidl és a Penny is a jelentős átadóvá vált. Év eleje óta 170 áruházzal gyarapodott a rendszer, ez több mint 40 százalékos bővülés. Így már az ország 576 pontján gyűjtik össze minden nap a megmaradt zöldség-gyümölcsöt, pékárut és egyéb, forgalomba már nem hozható, de fogyasztásra még tökéletesen alkalmas termékeket.

Az áruházi mentésen túl 400 ezer kilónyi áru érkezett az Élelmiszerbank raktárába közvetlenül gyártóktól és forgalmazóktól, ezek egy részét kifejezetten az ukrajnai háború elől menekülők támogatására ajánlották fel a cégek. A többi adomány innen is gyermekotthonokba, családsegítő szolgálatokhoz, fogyatékkal élőket segítő szervezetekhez, hajléktalanellátó központokba, az idősgondozásban, nagycsaládos egyesületekhez és az ország elmaradott térségeiben lévő településekre került.

További támogatásokra van szükség

Az elmúlt hónapok extrém áremelkedései minden háztartásban az étkezési kiadásokon érzékelhetők leginkább. A leggyorsabban dráguló termékek tízes listáján kilenc helyet már tavasszal is olyan alapvető élelmiszerek foglaltak el, mint a zsemle, a margarin vagy a kenyér. Jól mutatja a helyzet súlyosságát, hogy van olyan vidéki város, ahol az elmúlt hetekben kétszer annyi nagycsaládos szülő kért segítséget az élelmiszerbankos osztásokon, mint korábban bármikor.

A rászorulói igények folyamatos emelkedése miatt az Élelmiszerbank az év második felében is tovább bővíti étel- és életmentő hálózatát, a logisztikai költségek fedezéséhez azonban pénzügyi adományokra is szükségük lesz. Ezenkívül önkéntes sofőrök és irodai adatrögzítők jelentkezését is várják, valamint raktárosi pozíciókat is meghirdettek.

„Az elmúlt években, évtizedekben általános jelenség volt, hogy a fiatalok már kevésbé becsülték meg az élelmiszert, mint a szüleik, nagyszüleik generációja. Azok, akik már éltek a huszadik század nagy háborúiban, egy kenyérhéjat sem dobnának ki a kukába. Ezzel szemben a későbbi jólétben felnövekvő korosztályok, már nemigen akartak 1-2 kilónyi élelmiszer megmentésével vesződni, és ezzel 1-2 ezer forintot spórolni. Ez a hozzáállás most jelentősen változik, hiszen még a tehetősebb rétegeknek is változtatniuk kell a vásárlási és fogyasztási szokásaikon”

– mondta Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatója. Hozzátette: „A mostani élelmiszerhiányos időszak és a vele járó drágulás mindenkit emlékeztet rá, hogy az élelmiszer igenis érték. Becsülni kell az alapanyagot és készételt is, és el kell kerülni, hogy a kukában kössenek ki.”

A drágulás következtében várhatóan csökkenni fog a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége, ami a Nébih felmérései szerint az elmúlt években 65 kiló körül mozgott fejenként. Tervezettebb bevásárlásokkal, az ételek körültekintő tárolásával, tudatosabb főzési szokásokkal és a maradékok elkerülésével most minden háztartás rengeteget spórolhat. A pazarlás csökkentéséhez, a feleslegek elkerüléséhez nyújt tanácsokat az Élelmiszerbank nemrég indított edukációs honlapja, az „Esélyt az ételnek” (eselytazetelnek.hu).

A szociális élelmiszermentés, amit az Élelmiszerbank végez, a nélkülözés enyhítése mellett egyúttal környezetvédelmi célokat is szolgál. Kevesen tudják, hogy milyen súlyos környezetromboló hatása van az élelmiszerpazarlásnak. Az ENSZ kutatása szerint a világon az összes üvegházhatású gáz 10 százaléka a kidobott, rothadó élelmiszerekhez és az előállításukhoz, feldolgozásukhoz, szállításukhoz feleslegesen felhasznált természeti erőforrásokhoz köthető. Az Egyesület által az év első felében megmentett 4 millió kilónyi áru előállításának és lebomlásának 9500 tonna lett volna a szén-dioxid-lábnyoma. Egy ekkora kibocsátás megkötéséhez egy 46 hektáros erdő lett volna elegendő, ami a fővárosi Gellért-hegy méretével vetekszik.