Évi akár 160 milliárd forinttal is növekedhet az agrárium jövedelme 2026-2027-től a most indult vidékfejlesztési pályázatok keretében megvalósuló beruházások révén, ami több mint 10 százalékos jövedelembővülést jelentene az ágazat számára.

A fejlesztési kedv erősödött az év eleje óta, a hitelintézet friss felmérése szerint a 300 millió forintnál nagyobb árbevételű ügyfelek mintegy 70 százaléka tervez beruházást 2024-2025-ben. A bank mindehhez kapcsolódóan bejelentette, hogy a finanszírozás mellett a pályázatmenedzsmentben is teljes körű segítséget nyújt az agrárvállalkozásoknak fejlesztéseik sikeres megvalósításához, valamint ellenálló- és versenyképességük növeléséhez.

A közös agrárpolitika 2027-ig tartó jelenlegi időszakában a maximális 80 százalékos hazai társfinanszírozásnak köszönhetően rekordot jelentő 1500 milliárd forint fejlesztési forrás és új elemként kamattámogatás áll a magyar agrár- és élelmiszeripar rendelkezésére. Ez az ágazat 10-11 ezer milliárd forintos éves kibocsátásának 15 százalékát, illetve 1-1,5 évnyi jövedelmét teszi ki. 

„Ez a beruházási csomag és a hozzá társuló banki finanszírozás fordulatot hozhat az ágazatban, és kiváló pénzügyi lehetőséget biztosít élelmiszer-gazdaságunk számára, hogy végre tudja hajtani a szerkezetátalakítást, amelyre ellenállóképessége és hatékonysága növelésének érdekében szüksége van. Az elmúlt évek kihívásai bizonyították, hogy az élelmiszer-gazdaság stratégiai ágazat. Mindannyiunk érdeke, hogy erős legyen a hazai gazdálkodói kör és feldolgozóipar, és ne csak kiváló mezőgazdasági alapanyagokat tudjunk termelni, hanem képesek legyünk ezeket hatékonyan feldolgozni, és magas hozzáadott értékű élelmiszeripari termékeket előállítva piacosítani” – mondta Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese a hitelintézet sajtótájékoztatóján.

Bejelentette: a megújult MBH Forrást Zrt. pénzügyi tanácsadó és vállalkozásfejlesztési cég révén a bankcsoport a pályázati folyamat egészét felölelő szolgáltatásokkal bővítette kínálatát.

Garamvölgyi Balázs, az MBH Forrás vezérigazgatója elmondta: a pályázatok figyelésétől, elkészítésén és menedzsmentjén át a projektek zárásáig szakértő segítséget kínál az agrárvállalkozásoknak. A cél, hogy még gördülékenyebbé váljon a megvalósítás folyamata, és egyablakos rendszerben, minél hatékonyabban tudjuk elősegíteni ügyfeleink sikeres gazdálkodását – tette hozzá.

150-160 milliárdos jövedelembővülés és export

Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői szerint a fejlesztési támogatások 2-2,5 ezer milliárd forint értékű beruházást generálhatnak a 2027-ig tartó időszakban.

„Ez az árbevétel és a profit várható növekedését pályázatonként számba véve mostani árakon évi 150-160 milliárd forint többletjövedelmet eredményezhet, ami mintegy 10-15 százalékos növekedést jelentene az ágazat jövedelmében. A beruházások emellett csökkenthetik az ágazat olyan külső függőségeit, mint az árfolyamingadozás vagy az időjárási tényezők” – hangsúlyozta Hollósi Dávid, az üzletág ügyvezető igazgatója.

Leginkább az élelmiszeripar fejlesztésére van szükség, Magyarországon ugyanis jelenleg egy hektárra vetítve 474, egy lakosra vetítve 247 euró hozzáadott értéket termel, ami elmarad a versenytársaktól. Ez főként annak tudható be, hogy Magyarországon még nincs elég exportképes középvállalat.

Az elkövetkező években meg kell erősíteni ezt a réteget, és magasabb átlagár, valamint hozzáadott érték mellett meg kell szilárdítani az exportot. Utóbbival kapcsolatban kiemelte az Európai Unión kívüli országokat, ahová jelenleg a kivitel 19 százaléka irányul, középtávon azonban 25-30 százalék lenne a cél.

„Bízunk abban, hogy a pályázók maradéktalanul felszívják a vidékfejlesztési forrásokat. Ebben kulcsfontosságú lesz a kamat- és garanciatámogatási keret, ami könnyebben kitermelhetővé teheti a beruházási hitelek kamatköltségeit” – tette hozzá.

Nőtt a pályázati kedv

Az MBH Bank friss felmérésének előzetes eredményei szerint nőtt a fejlesztési kedv az év eleje óta,

  • jelenleg a 300 millió forintnál nagyobb árbevételű ügyfelek 68 százaléka tervez beruházást 2024-2025-ben,
  • ennek 48 százaléka biztosra jelezte pályázati szándékát,
  • és 38 százalék mondta azt, hogy nagy valószínűséggel pályázni fog, akár több jogcímre is.

A beruházási támogatások mellé szükséges önerőhöz a válaszadók több mint 80 százaléka venne igénybe részben vagy teljes egészében banki finanszírozást, és csaknem 90 százalék élne a kamat- és kezességvállalási díjtámogatás várható lehetőségével.

Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványnak (AVHGA) ügyvezető igazgatója kiemelte: a beruházások megvalósításához több típusú hiteltermékre lehet szükség.