A decemberi infláció a várakozásokhoz közeli szintre emelkedett, a következő hónapokban döntően bázishatások miatt folytatódhat az infláció enyhe gyorsulása - írta a KSH legfrissebb, tavalyi inflációs adataira reagálva kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.Ez azonban mérsékelt marad, januárban kissé 1 százalék fölé emelkedhet az infláció az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti beszakadásának bázishatása miatt, ugyanakkor a sertéshús áfájának csökkentése kismértékben mérsékli az élelmiszerárak növekedési ütemét.

A KSH mai közlése szerint a fogyasztói árak 2015-ben átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődtek az előző évhez képest; az infláció decemberében 0,9 százalékos volt

Az infláció az év közepéig várhatóan nem éri el a 1,5 százalékot, majd 2016 második felében kúszhat 2,5 százalék közelébe, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2017 közepe előtt, ami tartóssá teheti az alacsony kamatokat - véli Suppan. A tavalyi átlagos infláció -0,1 százalék volt, idén 2 százalék alatt maradhat.

Kapcsolódó

Az idei inflációra szignifikáns lefelé mutató kockázatot jelent az olajárak újabb markáns zuhanása. Amennyiben az olajárak tovább csökkennek, vagy tartósan a jelenlegi szinten maradnak, az idei infláció akár 0,4 százalékponttal lehet alacsonyabb, míg további lefelé mutató kockázatot jelent a háztartási energiaárak esetleges további csökkentése is - írta a Takarékbank elemzője.

2016 első hónapjaiban tovább emelkedhet az éves összevetésű fogyasztói árindex, de várhatóan nem kerül tartósan 1 százalék fölé, és az éves átlag is csak alig haladja meg az 1 százalékot.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. elemzőinek véleménye szerint januárban folytatódhat az inflációs ráta gyorsulása és az idei év egészében átlagosan 1,3 százalék lehet, míg 2017-ben már elérheti a 2,7 százalékot.

A monetáris politikát illetően továbbra is változatlan alapkamatot feltételeznek egészen 2017 első negyedévének végéig. Alternatív forgatókönyvükben egy új kamatcsökkentési ciklust vázolnak, amely során akár 30-40 bázisponttal mérséklődhet az alapkamat. Ha ez a forgatókönyv következne be, akkor akár már márciusban, a friss Inflációs jelentés közzétételével együtt elindulhat egy új, lassú ütemű kamatcsökkentési ciklus. Azonban előfordulhat az is, hogy az MNB vár júniusig, hiszen addigra kiderül, hogy a Fed kamatemelési ciklusa mennyire lesz szigorú, illetve az Európai Központi Banknak (ECB) is lesz lehetősége az eurózóna monetáris kondícióin lazítani. Fontos megjegyezni, hogy egyelőre erre nem tett kamatcsökkentésre utalást az MNB monetáris tanácsa - tették hozzá az Erste elemzői.

Az inflációs adatok megfelelnek a várakozásainknak - értékelte a friss adatsort Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. Az éves átlagos inflációt meghaladó 0,9 százalékos decemberi inflációs érték a bázishatással magyarázható. Még 2014 végén esett az üzemanyagok ára, 2015 decemberében szintén mérséklődött, csak kisebb mértékben" - mondta Németh. Németh Dávid szerint a bázishatás miatt januárban 1 százalék fölé mehet a 12 hónapra visszatekintő infláció, az első félév végéig azonban mérséklődhet. Az év második felében gyorsulhat az infláció, decemberben év/év alapon 2 százalék fölé mehet a mutató. Az infláció alakulását a kilátások alapján a jelenleg csökkenő pályán lévő olaj árának alakulása - részben az üzemanyagokra gyakorolt hatása miatt - nagyban befolyásolhatja. Éves átlagban Németh 1,5 százalék körüli inflációval számol 2016-ban.

Mivel továbbra sem a keresleti tényezők, sokkal inkább a nemzetközi energia- és nyersanyagárak a meghatározóak a hazai infláció szempontjából, friss monetáris politikai reakcióra nem számít Jobbágy Sándor, a CIB Bank Zrt. elemzője. Véleménye szerint a jegybanki alapkamat változatlan maradhat a következő 12 hónapban. (Ebben más, infláción kívüli tényezők is szerepet játszhatnak, elsősorban mennyiségi intézkedések.)

Előrejelzése szerint 2016 első hónapjaiban tovább emelkedhet az év/éves fogyasztói árindex, de várhatóan nem kerül tartósan 1 százalék fölé és várhatóan az éves átlag is csak alig haladja meg az 1 százalékot.

Gyorsultak az inflációs mutatók, de még mindig alacsony az általános áremelkedés - írja kommentárjában a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Ennek magyarázata a rendkívül alacsony olajár volt, amelynek begyűrűzése tapasztalható. A járműüzemanyagok ára éves szinten 8,9 százalékkal zsugorodott ismét, ami így önmagában 0,7 százalékponttal fogta vissza az éves pénzromlás ütemét. Mindemellett csökkent a ruházkodási cikkek és a háztartási energia ára is, bár csak csekély mértékben.

Mindezen folyamatok, valamint a továbbra is alacsony külső infláció, a tartósan 2 százalék alatt ragadó inflációs várakozások, a bürokráciát érintő költségek csökkentése, a különböző áfacsökkentések pedig tartósan alacsony inflációs környezetet vetítenek előre - írják közleményükben. Belekalkulálva azt is, hogy várakozásuk szerint az olajárak a jelenlegi 30 dolláros szint alá is süllyedhetnek, nem elképzelhetetlen, hogy a 2015. évben mért -0,1 százalékos infláció után 2016-ban is a jegybanki céltól messze elmaradó, 1,5 százalékos inflációt tapasztalunk majd.

Mindeközben a maginflációs mutató sem változott érdemben az elmúlt három hónapban, jelenleg 1,4 százalékon áll, szintén elmaradva a jegybank célsávjának aljától is. Amennyiben az ECB további lazítást vet be, valamint a magyar gazdaság a gyengélkedés jeleit mutatná, a jegybank újabb mennyiségi lazítást vezethet be, de szélsőséges esetben nem elképzelhetetlen az újabb kamatvágási ciklus beindítása sem - írja a Századvég.