A Capital Economics közgazdászai a térség idei növekedési kilátásairól összeállított, szerdán ismertetett prognózisukban közölték: modellszámításaik arra utalnak, hogy a közép-európai EU-térség hazai összterméke (GDP) éves összevetésben 4,5-5 százalékkal bővülhetett 2018 első három hónapjában, annak ellenére is, hogy a régió kulcsfontosságú euróövezeti exportpiacain a legutóbbi aktivitási adatok és felmérések lanyhuló lendületet jeleznek.

A közép-európai EU-gazdaságok feldolgozószektorainak aktivitását mérő beszerzésimenedzser-indexek (BMI) is gyengültek kissé az első negyedévben, és az ipari termelés lendülete is alábbhagyott valamelyest, mindezt azonban ellentételezte a kiskereskedelmi fogyasztás gyorsulása, amelyet a gyors bérnövekedés, az infláció lassulása és a laza monetáris és költségvetési politika hajtott.

Az elemzők szerint azonban valószínűtlen, hogy a fogyasztásra alapuló szektorok jelenlegi növekedési üteme fenntartható lesz, és az elemzőcég ezért szerepelteti előrejelzésében azt, hogy a térségi GDP-növekedés üteme 2018 végén - 2019-re is áthúzódóan - lassulásnak indul.

A növekedési előrejelző modelljük (GDP Tracker) azt valószínűsíti, hogy a magyar gazdaság hozzávetőleg 5 százalékos éves ütemben nőtt az idei első negyedévben. Az elemzők szerint az általuk valószínűsített erőteljes első negyedévi növekedési teljesítmény hajtóereje a választások előtti költségvetési ösztönzés volt.

Becslésük szerint ennek nyomán a GDP-arányos magyar államháztartási hiány az ESA 2010 szabvánnyal számolva 0,8 százalékponttal 2,7 százalékra növekedhetett 2018 első három hónapjában.

Jóllehet a magyarországi infláció jelenleg jóval elmarad a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos központi célszintjétől, a gyors bérnövekedés azonban a következő hónapokban várhatóan már erősödő inflációs nyomást eredményez - vélik a Capital Economics londoni elemzői. Az MNB ebben a helyzetben az idén hozzákezd nem konvencionális enyhítési intézkedéseinek leépítéséhez, és 2019-ben emelheti jelenleg 0,90 százalékos alapkamatát.

Az elemzőcég szerint azonban megvan annak a kockázata is, hogy a magyar monetáris politika "túl hosszú ideig marad túl enyhe", más nagy londoni házak ugyanakkor nem osztják azt a véleményt, hogy az MNB jelenlegi monetáris politikája kockázatokat hordozna.

A Morgan Stanley londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja ugyancsak szerdán bemutatott tanulmányában "talányosnak" nevezte, hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban az erőteljes gazdasági és bérnövekedés környezetében is alacsony az infláció. Ennek fő okai között lehet, hogy a térség legtöbb gazdaságában az egységnyi termékértékre jutó teljes munkaköltség - elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése és a termelékenység javulása miatt - lassabban nőtt, mint a bérkiáramlás, és ez a bérnövekedés inflációs hatásának erőteljes ellensúlyozó tényezője.

Mindent egybevetve azzal számolnak, hogy Magyarországon és Lengyelországban az éves infláció valamikor 2019-ben éri el a jegybankok központi célszintjét.

Az elemzők ugyanakkor még ebben az előrejelzési környezetben sem tapasztalják a kamatpolitika semlegesebb alapokra állításának szándékát a két jegybank részéről, sőt inkább úgy tűnik számukra, hogy a magyar és a lengyel központi bank kész megengedni a jelenleginél is mélyebben negatív reálkamatok kialakulását, és hajlandók elviselni a tűrési sáv felső tartományáig gyorsuló inflációt is. Ennek oka a Morgan Stanley londoni elemzői szerint az, hogy sem a magyar, sem a lengyel jegybank nem tart a gazdaság túlfűtötté válásától, és ebben a helyzetben a gazdasági növekedésre helyezi a hangsúlyt.

A várakozásuk szerint mindezek alapján a kamatnormalizálás - Magyarországon a magasabb BUBOR rátával, Lengyelországban az alapkamat emelésével - legkorábban 2019 második felében válhat esedékessé - írta az MTI.