A kamatdöntés nem okozott meglepetést a piaci szereplők számára, de az elmúlt hetek piaci fejleményei miatt kiemelkedően fontos volt, különösen a többéves rekordszintre emelkedett euró/forint árfolyam miatt - kommentálta az MNB mai bejelentését Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője,
A közlemény a májusihoz hasonlóan visszafogottan és tömören értékelte a piaci helyzetet, de a múlt havihoz képest több olyan utalással, ami az óvatos megközelítést emeli ki. A monetáris iránymutatás "laza monetáris kondíciók" fenntartására utalt, szemben a május (és korábbi) "tartósan laza", megfogalmazással. Ugyanakkor számos megfogalmazás az eddig kamatvárakozásaink (változatlan alapkamat és betéti kamat idén és még legalább 2019 első félévében) tarthatóságát támasztja alá több utalás is - tette hozzá Jobbágy.
A laza monetáris politika folytatására továbbra is lehetőséget nyújt, hogy az Európai Központi Bank (ECB) monetáris politikája vélhetően még egy jó ideig támogató marad - fogalmazott Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője.
Mivel az ECB múlt csütörtöki ülése után azt az üzenetet közvetítette, hogy a következő 12 hónapban nem emeli a kamatokat, ez azt sugallja, hogy a hazai monetáris politika is még mintegy egy évig szándékozik lazán tartani a monetáris kondíciókat. Ezzel viszont azt is jelezte a magyar jegybank, hogy a laza monetáris kondíciók nem a teljes 5-8 negyedéves időhorizonton, hanem rövidebb ideig lesznek fenntartva - amit az óvatosság irányába tett fontos lépésként lehet értékelni. hetünk. Ezt később a hírügynökségeknek meg is erősítette az MNB.
A jelek szerint Matolcsyék továbbra sem tartanak komolyabb inflációs veszélytől, ugyanakkor figyelik a tőkepiaci folyamatokat, és a döntéshozatalnál elsősorban az ECB monetáris politikájára koncentrálnak. Mindez összhangban van azzal a várakozásunkkal, hogy a rövid oldali kamatszintek normalizálódása a jövő év második felétől indulhat meg - mondta Nyeste.
Részben a feltörekvő piacokról indult tőkekiáramlás, részben a széttartó monetáris politikák miatt az euró-forint árfolyama szignifikánsan átlépte a 318-as ellenállási szintet, mely a korábbi években rendre visszafordította a forintgyengülési hullámokat. Meg kell barátkozni a 318-325-ös sávval, a hosszabb távú technikai kép alapján egyelőre nem várható, hogy tartósan vissza tudna térni a jegyzés a korábbi kereskedési tartományokba - véli Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője. A közlemény megjelenését követően a jegyzés átlépte a 325-ös szintet is, de később visszatért alá. Nem zárható ki, hogy a következő időszakban a szint fölé gyengül a forint, ez esetben akár a 330-as magasság is elérhető lehet.
A következő hónapokban az MT "átnézhet"az infláción, így nem szükséges szigorítani a monetáris kondíciókon - írta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Mivel a hazai piacok legutóbbi mozgásai fundamentálisan nem támaszthatóak alá, a devizahitelek pedig már nem okoznak kockázatokat, miközben az állam devizaadóssága is csökkent, az MNB-nek egyelőre nem adhat okot aggodalomra a feltehetően átmeneti gyengülés. A forint gyengülése párhuzamosan az olajárak emelkedésével ugyanakkor támogathatja a jegybankot az inflációs cél elérésében. A határidős kamatlábak a kamatok emelkedését, a nem hagyományos monetáris eszközök fokozatos kivezetését árazzák, de feltehetően előbb-utóbb lefelé korrigálnak.
Az elemző a monetáris kondíciók szigorítására 2019 közepéig nem számít, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2020 közepéig változatlan maradhat.