A gazdasági növekedési prognózisán nem változtatott az Kopint-Tárki a korábbi prognózisához hasonlóan idénre 2,4 százalékos gazdasági növekedést vár a tavalyi 2,9 százalék után. A növekedési mélypontján ezzel túl is jut a magyar gazdaság, 2017-re már 2,9 százalékos növekedést jeleznek előre. Az inflációs prognózist viszont alaposan átírták a kutatók: a decemberi prognózisban még 1,6 százalékos pénzromlást jeleztek 2016-ra, ezt most 0,1 százalékra vágta vissza a cég. Jövőre most 1,8 százalékos inflációt vár a Kopint-Tárki - mondta Palócz Éva, a cég vezérigazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatón.

Az infláció a harmadik éve múlja alul a várakozásokat, ez így lesz idén is; az olajárak változása kiszámíthatatlanul alacsony, ennek következtében minden árucsoport árnövekedése alacsonyabb a vártnál - ezért csökkentette 0,1-0,2 százalékra az inflációs prognózisát a Kopint-Tárki.

Elfogytak az EU-pénzek, visszaesnek a beruházások

Az idei gazdasági növekedést a lakossági fogyasztás húzza, ami 2,9 százalékkal nőhet az idén. A beruházások viszont 2 százalékkal csökkennek; már a 2015-ben is a kormányzati (uniós pénzekből finanszírozott) beruházások nőttek, a céges kiadások csökkentek. Idén viszont kifutott az uniós költekezés - emiatt esnek a beruházások 2 százalékkal. A beruházások visszaesését a magánfogyasztás bővülése részben át tudja venni - ezért vár "csak" fél százalékos mérséklődést a gazdasági növekedés ütemében a Kopint-Tári. A nettó export továbbra is megmarad, bár némileg csökken, az import 6,6, az export 7,2 százalékkal nőhet az idén.

A mezőgazdaság fontos szerepet játszik az előrejelzésben, a kis súlya ellenére, ugyanis egyik évről a másikra jelentősen nőhet a mezőgazdaság teljesítménye. Az ipari termelés a tavalyi 7,5 százalék után az idén lassabban, 5,2 százalékkal nőhet. A termelést korlátozó tényezővé vált a munkaerőkorlát, a szakképzet munkaerő hiánya - ez már megelőzi a kiszámíthatatlan gazdasági környezetet és a kereslethiányt is. Az építőipari termelés még idén is csökkenhet, csok-támogatások hozhatnak élénkülést a szektorban, de ez inkább 2016 után várható.

A súlyos munkaerőgondok a bérek gyorsabb növekedéshez vezetnek a következő években. Idén a nominális keresetek 4,2 százalékkal, 2017-ben további 5 százalékkal emelkedhetnek, miközben a munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,9 százalékról az idén hat 2017-re pedig 5,5 százalékra mérséklődhet.

Cseppfolyós terv a nullás a költségvetés

Az államháztartási folyamatok stabilak, bár a Kopint-Tárki nem veszi készpénznek a kormány, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által megcélzott "nullás költségvetést". (Valójában a kormány sem veszi ezt teljesen komolyan, inkább újfajta mérlegek kitalálásával teszik a következő évben a költségvetés "működési mérlegét" nullszaldóssá. A Kopint-Tárki a tavalyi 1,9 százalék után idénre 2 százalékos eredményszemléletű (ESA) hiányt vár, de 2017-re is 2 százalékos GDP-arányos deficitet jósolnak.

A kormányzat jelentős visszafogást tervez az idén az elfogadott költségvetés szerint, ami komoly feszültséget generálhat. Nemhogy két százalék alá csúszna be idén is a hiány, hanem inkább felfele mutatóak a kockázatok. A nullás költségvetés rendkívül cseppfolyós terv - nem lehet tudni, hogy mi lenne nulla - mondta Palócz Éva. Mindeközben a költségvetés ezer sebből végzik (oktatás, egészségügy), bármilyen nullás költségvetés további jelentős kiadáscsökkentést jelenhet.

Az állampapírpiacon a hozamok további csökkenése várható a laza monetáris politikának köszönhetően, ennek ellenére közép-európai viszonylatban a magyar kamatok még mindig magasak. Miközben a magyar kormány szinte követeli a felminősítést, mindig tesz egy olyan lépést, amely jogosan rendíti meg a minősítők bizalmát a magyar gazdasággal kapcsolatban - mondta Palócz Éva. A bruttó államadósság a GDP 75,3 százalékáról az idén 74,5 százalékra csökkenhet, míg 2017-ben 73,7 százalékra teszi az adósság mérték.

Kína lassul, az eurózóna 1,7 százalékkal növekszik

Vártnál mérsékeltebb világgazdasági növekedési környezeteben kell a magyar gazdaságnak működnie: a kínai, indiai gazdaság növekedése jelentősen lassul, az orosz gazdaság továbbra is recesszióban marad. Az alacsony nyersanyagárak lefele nyomják a fogyasztói árakat, ráadásul a lanyha fogyasztói kereslet sem segíti az árak növekedését, ezért a jegybankok az inflációs nyomás erősítésre koncentrálnak a jövőben. A nyersanyagárak tavaly 35 százalékkal, az energiaárak 45 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Az olajár 38 dollár körül mozog, ám a határidős ügyletek alapján ennek csökkenése várható.

A keresleti oldal nem nem nő, a kínálati oldalon a kitermelés csökkentése várható. Ezzel együtt idénre átlagban 38 dolláros brent-olajárral számol a Kopint-Tárki, ami 2017-re 45 dollárra emelkedhet.

A kutatók azzal számolnak, hogy marad az expanzív monetáris politika: a Fed kivár a kamatemelésekkel, az Európai Központi Bank is monetáris enyhítést folytatja a hitelezés élénkítése érdekében.

Az eurózóna a tavalyi 1,6 százalék után idén 1,7 százalékos gazdasági növekedést produkálhat, 2017-re pedig 1,6 százalékos növekedést várnak a kutatók. Az eurózónában a lakossági fogyasztás élénkül, ám a beruházások rendre stagnálnak - ez a gátja a magasabb dinamikájú gazdasági növekedés beindulásának.