A rezidensek éppen ezért a sajtóhírekkel szemben, nem is vesznek részt ilyen tárgyaláson, és továbbra is az életpályamodell megalkotásához ragaszkodnak. Az NGM tájékoztatását kérik abban a kérdésben, hogy lehetséges-e a hatályos jogszabályok alapján "egészségügyi ágazati kollektív szerződés" megkötése.
A közlemény szerint a tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, Cseresnyés Péter ugyanis korábban, a szociális ágazatban folyó "ágazati" kollektív szerződésekkel kapcsolatban feltett szakszervezeti kérdésre adott válaszában úgy fogalmazott: a Munka törvénykönyve (Mt). és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) viszonyában a Kjt. hatálya alatti munkáltatók az Mt.-ben szabályozott feltételek tiszteletben tartásával köthetnek kollektív szerződést, munkáltatói szinten, helyben, figyelembe véve azt is, hogy nincs speciális ágazati jogszabály, amely az idézett rendelkezésektől a szociális ágazatban eltérne.
Így a szociális ágazatban működő munkáltatók például köthetnek együtt kollektív szerződést (több munkáltató által kötött kollektív szerződés), de annak "ágazati" kollektív szerződéssé minősítésére az Mt. rendszerében nincs lehetőség, mert az Mt. azt nem szabályozza.
Az MRSZ szerint a jelenlegi jogszabályi környezet az egészségügyben sem teszi lehetővé az ágazati kollektív szerződés megkötését. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény (ÁPBtv.). (amely a kérdést szabályozza) kifejezetten a Munka Törvénykönyve hatálya alatt állókra terjed ki.
A közszférás szabályozás gyakorlatilag hiányzik
A közalkalmazottaknál is az Mt. általános szabályai alapján köthető kollektív szerződés. Külön kérdés, hogy ki tekinthető az ágazati kollektív szerződés esetében munkáltatói oldalnak? A közszférában (vagy akár a civil, egyházi fenntartású intézményeknél), így ha lehetne is ágazati kollektív szerződést kötni, azt kivel teszik a reprezentatív érdekképviseletek? A kormány, a fenntartó nem lehet partner a kollektív szerződés megkötésénél, munkáltatói szövetségek pedig gyakorlatilag hiányoznak, illetve nem jelentősek.
Az MRSz ugyanakkor kívánatosnak tartaná, hogy az egészségügyben is egyre nagyobb lefedettsége legyen a kollektív szerződéseknek. Ezek lehetnek akár többmunkáltatós, akár egymunkáltatós kollektív szerződések is a hatályos jogszabályok alapján. Viszont ehhez szükséges a megfelelő jogszabályi háttér és munkaügyi kapcsolati rendszer kialakítása.
Azt azonban külön problémának tartják, ha az ágazati kollektív szerződésre történő hivatkozással akadnak meg a tárgyalások egyes kórházakban a helyi kollektív szerződésekkel kapcsolatban. Jelenleg azt is elfogadhatónak tartják, ha az egészségügyi kormányzat egy megállapodást köt az érdekképviseletekkel, amelyben államilag garantált minimum standardokat rögzítenek.
A Kórházszövetség törekvéseit támogatják
A rezidensek ugyanakkor továbbra is ragaszkodnak az életpályamodellhez a közalkalmazottak körében, ebben a Magyar Kórházszövetség törekvéseit támogatják. A közszféra számos területén eredményesnek tartják az életpályamodelleket, ebből szerintük az egészségügy sem maradhat ki.