A költségvetés 38 milliárd forintnyi kiadással számol, amellyel szemben a bevételi oldalon 35,8 milliárd forint szerepel. A kettő közti mintegy 2,2 milliárdos különbözetet az önkormányzat az előző évi költségvetési maradvány összegéből (210 millió), kamatozó kincstárjegyből (1 milliárd), valamint a korábbi évek hitelfelvételből még rendelkezésre álló összegből (553 millió) fedezné. Emellett idén is vennének fel 336 millió forintos hitelt.

Szarvas Péter (független) polgármester szerint "egészen biztató" a tervezet, fejlesztésre - európai uniós TOP-forrásból, valamint a Modern Városok Program támogatásából - több mint 24 milliárd forint áll rendelkezésre. Hozzátette, jelenleg is több mint húsz helyen, oktatási intézményekben, ipari parkokban, kerékpárutakon zajlanak a beruházások. Elismerte, az önként vállalat feladatokra a tavalyinál kevesebb forrás jut, de szerinte a csaknem 1,3 milliárd forintos kerettel sportra, kultúrára, oktatásra és ifjúságra így is "komoly forrásokat" tudnak biztosítani.

Kapcsolódó

A költségvetési szervek előirányzataiból egy százalékot központosítanak, amelyet többletbevételek teljesülése esetén adnak vissza - szerepel a tervezetben. A városvezető közölte, a kiadási oldalon előirányoztak 158 millió forintot, amelyet csak abban az esetben aktiválnak, ha a tervezett bevételek teljesülnek. Véleménye szerint a több mint 4 milliárd forintnyi helyi adóbevétel és a több mint 300 millió forintos vagyonértékesítési szándék "reális" - húzta alá.

Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) frakcióvezető szerint a költségvetéssel "megközelítették a falat". Megjegyezte, a 210 millió forintos maradvány nem szabadon felhasználható összeg, hanem tavalyról áthúzódó fizetési kötelezettség. Hozzátette, tavaly mintegy 250 millió forint hiány származott az elmaradt ingatlanértékesítésből, és 242 millióval maradtak el a tervezettől az adóbevételek.

Miklós Attila (MSZP) szerint "attól, hogy a bevételeket a tavalyi szinten tervezték, még nem biztos, hogy idén teljesülni fognak". Hozzátette, az önként vállalat feladatokat 200 millió forinttal vágták vissza; emellett a hitelszolgálatot - amely idén 70 millió forint, de 2020-ra 200 millióra nő - is "ki kell tudni valahogy gazdálkodni". Megjegyezte, "saját erőből Békéscsaba nem tud fejleszteni", csak uniós forrásból, de azok önrészéhez is hitelt kell felvennie, ahogyan az a rendelettervezetben olvasható.

Kaposi László (DK) szerint 38 millió forintot vonnak el a szociális területről, "pedig épp itt kellene többet adni". Megjegyezte, problémásnak látja az ingatlaneladási tételt is, szerinte ugyanis "ingatlant csak piaci áron szabad eladni, különben az olyan Sukoró-gyanús volna".

Vantara Gyula (Fidesz) országgyűlési képviselő hozzászólásában kiemelte, az önként vállalat feladatok esetén párhuzamosságok figyelhetőek meg az államilag finanszírozott feladatokkal, mint például a lakásépítési- vagy a vállalkozók számára nyújtott támogatások köre. Ilyet adhat egy önkormányzat, de akkor annak plusz személyi feltételei és többletköltségei is lesznek, amelyeket az állam nem finanszíroz. Véleménye szerint ezeket érdemes áttekinteni. A költségvetésről szóló előterjesztést 10 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett hagyta jóvá a testület.