Július 22-től, azaz most csütörtöktől jobb kenyeret lehet majd kapni a boltokban, pékségekben, ugyanis hatályossá válnak az év elején már megjelent kenyérrendelet szabályai.

Mi az a kenyér?

Kapcsolódó

A kenyérszabályokat a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza, az előírások szerint azt lehet kenyérként árulni, amely döntő részben gabonaőrlemény(ek)ből kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, lazítással, sütéssel majd csomagolással vagy csomagolás nélkül készül.

A csomagolatlan kenyereknek legalább 250 grammosnak kell lenniük, ha ennél nehezebbek, akkor is 250 grammal oszthatónak kell lenniük. Ez az előírás nem változik, de a kenyérrendelet számos kenyérnél magasabb beltartalmat ír elő és új kenyerekre vonatkozó előírásokkal bővíti az eddigi kört.

Mi változik?

A földművelésügyi tárca korábban a Napi.hu szerkesztőségi blogjával, a Bukszával közölte: az "előírás célja a rossz, gyenge minőségű élelmiszerek visszaszorítása". Az új szabályok több mint egy tucat kenyérfajtára ír elő kötelező összetételt, emellett összetevőként a jövőben lehet használni egészségtudatosabb étrendhez tartozó, magas vitamin-, rosttartalmú és gluténmentes - úgynevezett  - álgabonákat, például a hajdinát.

Ludwig Klára, a Jókenyér pékmestere az új szabályozásról azt mondta, hogy az új rendeletnek köszönhetően a vevők azt kapja, amit kifizet, emellett az eddigieknél markánsabb ízű termékek kerülnek majd a forgalomba. A kenyerek sótartalmának csökkentését is előírják, idén minimum 1,5 és maximum 2,8 százalékos lehet egy termék megengedett sótartalma, jövőre pedig 1,3, illetve 2,35 százalék közötti.

A kenyérrendelet sótartalmat is előírja, de a só csökkentésére vonatkozó szabályok csak 2018-tól lépnek kötelezően életbe, ugyanakkor a kenyérgyártók önkéntesen bármikor csökkenthetik a sótartalmat.

  • A rozskenyérnek minimum 60 százalékos rozslisztből kell készülnie, a sima (búza) liszt aránya maximum 40 százalékos lehet. (A rozskenyérnél eddig a minimális rozsliszttartalom csak 40 százalék volt.)
  • A rozsos kenyérnél a rozsliszt arányát minimum 30 százalékra emeli a szabály, szemben a korábbi 15,1 százalékkal.
  • A teljes kiőrlésű kenyér megnevezést csak azokra lehet használni, amelyek minimum 60 százalékban teljes kiőrlésű lisztből (például búza, rozs vagy tönköly) és legfeljebb 40 százalékban egyéb búza-, rozs-, vagy tönkölyőrlemény (jellemzően liszt) felhasználásával készülnek.
  • A tönkölykenyérnél legalább 60 százalékban kell a tönkölybúza-őrleményt tartalmaznia.
  • A kukoricás kenyérnél 100 kiló lisztre vetítve legalább 5,5 kiló extrudált kukoricapehely-lisztet vagy egyéb kukoricaőrleményt kell felhasználni.
  • A Graham-kenyér csak akkor lesz szabályos - tehát csak akkor szabad ezen a néven forgalmazni -, ha a Graham-liszt aránya legalább 90 százalékos.
  • Az új szabályozás a kenyerek mellett a védett elnevezésű termékekre is előírja a receptet, többek között a rongyos és óriás kiflire, a mákos kalácsra és a leveles pogácsára.
  • A zsemlemorzsát is körülírja a jogszabály: a zsemlemorzsa a vizes zsemlének vagy a BL 55-ös liszt, víz, élesztő és só felhasználásával, morzsagyártás céljából előállított félkész terméknek (babajka) a szárítása után aprítással, őrléssel előállított termék.
A kenyérféleségek egy-egy háztartásban átlagosan 3 ezer forintos kiadást jelentenek havonta a KSH tavalyi évre vonatkozó összesítése szerint. Ez az élelmiszerre fordított havi 20 ezer forintnak a 15 százalékát jelenti.