Elképesztő árrobbanás a Malév-csőd után

A banki költségek mellett a repülőjegyárak is az inflációs rekorder címre pályáztak az idei hónapokban. A drágulás igazán májustól vett lendületet, akkor a KSH által számolt átlagár több mint 21 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, de augusztusban már a 30 százalékot közelítette az árindex. Utóbbi azt jelentette, hogy az év nyolcadik hónapjában - az egytized százalékponttal tempósabb drágulást felmutató banki szolgáltatások kivételével - nem volt olyan áru- vagy szolgáltatás az inflációs kosárban, ami a légiközlekedésnél (28,6 százalék) tempósabban drágult volna év/év alapon.

Az biztos, hogy a kerozinárak változása nem indokolja az áremelkedést, sőt. Skáre Balázs, a Solar Capital szakértője arról tájékoztatta ugyanis a Napi.hu-t, hogy a szingapúri spot árak tavaly augusztusban 130 cent/gallon körül jártak, februárban egészen 135 -ig emelkedtek, míg jelenleg 123 alatt mozognak - ezt mutatja a grafikon.

Malév-hatás először...

A jegyárak alapvetően mindig a kereslettől és a kínálattól függenek - értettek egyet a Lufthansa, az Air France - KLM és a WizzAir lapunknak nyilatkozó illetékesei. Az okokat ennél részletesebben elemezve Melles Botond, az Air France-KLM országmenedzsere úgy vélte: egyértelműen a Budapestről induló hagyományos légitársasági kínálat visszaesése okozza az áremelkedést. A Malév kiesése óta az értékesíthető kapacitás számos útvonalon visszaesett, illetve több útvonalon teljes mértékben meg is szűnt, ami a megmaradt kapacitásokon jelentős áremelkedéssel járt. Melles szerint fontos látni, hogy a Malév idejében megismert repülőjegy-átlagárak nem eredményeztek rentábilis üzemelést sem a Malévnak, sem az árversenybe kényszerülő konkurenseinek.

A Malév után kiesett útvonalakat a célállomástól sokszor 60-120 kilométerre fekvő másodlagos repülőterekre közlekedő fapados légitársaságok nem tudták átvenni, ezek a szolgáltatók elsősorban a rekreációs utazási közönséget tudták megszólítani alacsony árfekvésű termékeikkel. Az üzleti utazóközönség a célállomáshoz közel található, központi repülőterekre, napi több járat közül választható, megfelelő menetrenddel kíván eljutni; mindezzel párhuzamosan az árérzékenységük is alacsonyabb.

 

Nagyításhoz kattintson a grafikonra!

Melles Botond szerint legerősebben azokat az útvonalakat érinti a drágulás, ahol a Malév csődje után keletkezett űrben monopolhelyzet alakult ki. Nem maradt versenytársa például a Lufthansának a Budapest-Frankfurt, Budapest-München, Budapest-Hamburg és Budapest-Düsseldorf útvonalon, míg a Turkish Airlines a Budapest-Isztambul vonalon tudott jelentős átlagáremelést megvalósítani. Közvetlen légi összeköttetés hiányában komoly áremelkedés következett be az olyan hosszútávú relációk esetében is, mint például a Budapest-New York vagy Budapest-Peking útvonalon - ezekbe a távoli városokba ráadásul jelenleg csak egy tranzitállomás beiktatasával lehet eljutni Magyarországról.

Malév-hatás másodszor

Ha csak egy légitársaság repül egy útvonalon, ott óhatatlanul emelkednek az árak - értett egyet Mellessel Hardy Mihály, a Budapest Airport Zrt. kommunikációs igazgatója. Hozzátette: a reptérüzemeltető ezért is sürgette például, hogy egy másik légitársaság kapja meg a Tel Aviv, Kijev, Isztambul és Moszkva útvonalakat - a Wizz Air új járatainak megjelenése ezen a négy útvonalon biztos, hogy jótékonyan hatott a többi társaság árképzésére is. Melles hasonlóan látja: ezeken az útvonalakon a WizzAir megjelenése szerinte is átlagárcsökkenést eredményezhet, ha csekély mértékűt is. Egészen csütörtökig nagy kérdés volt a Sólyom Hungarian Airways elindulása, amely szintén komoly befolyásoló tényező lehetett volna a Budapestről induló es oda érkező útvonalakon.

Hardy szerint szintén megjelenhetett az árindexben, méghozzá az alacsony bázis révén az, hogy tavaly a Malév csődje nyomán hihetetlen árverseny alakult ki elsősorban a fapados piacon, a két legnagyobb szereplő között, ami egy-két ezer forintos jegyárakat is eredményezett. Ezt - emeli ki Hardy - sokáig nem lehetett fenntartani, tehát a légitársaságok az idén visszakorrigáltak a fapados piacon is. A Ryanair egy sor desztinációt megszüntetett Budapestről, a Lufthansa a berlini járatot állította le (ezen a piacon csak az airBerlin maradt), a Wizz Air pedig Genfet adta fel, meghagyva ezt a terepet az easyJetnek.

Ofer Kisch, a Lufthansa közép-kelet-európai vezetője arról számolt be, hogy a közelmúltban nőtt a Budapestről induló és az oda érkező, európai desztinációkon közlekedő gépeik helykihasználtsága, így előfordulhat, hogy az utasok néhány alacsonyabb árú foglalási osztállyal nem találkoznak. Kisch szerint ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a a légitársaság növelte volna a jegyárakat. Hozzátette: az interkontinentális járatokon - főleg észak-amerikai és ázsiai desztinációk esetében - a Lufthansa jegyárai alacsonyabbak, mint az elmúlt hat hónapban. (A KSH viszont nem az elmúlt hat hónaphoz, hanem az egy évvel korábbihoz viszonyítva közli az árindexeket. A szerk.)

Milyen árakra számíthatunk?

Akár egyetlen járaton öt-hatféle árú jeggyel utazhatnak az utasok, hiszen például a fapadosoknál kb. három hónappal a járat indulás előtt még nagyon olcsó az első tíz jegy, utána jön egy kicsit drágább másik "jegycsoport", majd egy héttel az utazás előtt már csak nagyon drága jegyeket lehet kapni - fogalmazott Hardy Mihály. Ugyanezt emelte ki Daniel de Carvalho, a Wizz Air szóvivője is, aki szerint akik elsőként foglalják le a jegyüket, lecsaphatnak a legalacsonyabb viteldíjakra, viszont amikor már alig van hely egy adott járatra, magasabb áron értékesíti a Wizz a fennmaradt jegyeket.

Ami az árak várható alakulását illeti, a Budapest Airportnál sem a kereslet ugrásszerű bővülésére, sem drasztikus drágulásra nem számítanak, hiszen a magyar utazók zsebében várhatóan nem lesz több pénz. Az Air France - KLM szakértője hozzátette: a téli hónapok, elsősorban január-február - a rekreációs utazók számának visszaesésével - mindig megnehezítik a repülőgépek megtöltését. A téli szezon (repülős síturizmus hiányában) leginkább a kis európai hálózattal rendelkező légitársaságoknak okoz fejtörést. Az ilyenkor szokásos kapacitáscsökkentések hivatottak az árakat a megfelelően rentábilis üzemeltetési szinten tartani, de Melles véleménye szerint ezúttal sem fognak elmaradni a szezonális árpromóciók.