Magyarország nem hagyományos típusú földgáz- és kőolajvagyona lényegesen nagyobb, mint a hagyományos, mégsem érdemes amerikai jellegű palagáz-forradalomban reménykedni - derül ki abból az ismertetőből, ami a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján olvasható. E szerint Magyarországon a gáz geológiai értelemben túl fiatal, vizes üledékekben található, valamint a nagy mélység és nyomás miatt drága csúcstechnológiát kellene használni a kitermeléséhez, a technológia jelenlegi határait feszegető módon.

A hagyományos gázvagyon 186,9 milliárd köbméternyi, amelyből 71,8 milliárdot minősít kitermelhetőnek a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal. Ezzel szemben a nem hagyományos gázvagyon 4324,4 milliárd köbméter, amelyből 2386,55 milliárd a kitermelhető - elvben. A palagázbizniszben érdekelt egyik cég, a TXM Kft. eddig kutatásai alapján csak a Makói-árokban ezer milliárd köbméter palagáz lehet, ami Magyarország nagyjából 100 évi gázfogyasztásával egyenértékű, ráadásul Magyarországon további öt-hat hasonló terület található még. (Összehasonlításul: az elmúlt közel 80 évben hazánkban összesen körülbelül 210 milliárd köbméter földgázt hoztak a felszínre.)

A nem hagyományos előfordulások esetén a lerakódott szerves anyagokból keletkezett szénhidrogének "bennragadnak" az alacsony áteresztőképességű kőzetben, és technológiai szempontból rétegrepesztés nélkül nem termelhetők ki. A jelenlegi ismeretek szerint a nagy mélységben elhelyezkedő telepek termeltetése nehéz és jelentős fejlesztéseket igényel.

Magyarországon alapvetően az alföldi területeken lehet jelentősebb nem hagyományos földgáz-előfordulásokra számítani. Az új technológiákkal kinyerhető gáz után Berettyóújfalu, Hódmezővásárhely, Balaszállás, Makó, Mindszent és Szabadkígyós környékén folytak kutatások, de tömött homokkőzetekben fekvő gázra a Derecskei-árokban és Zalában is lehet számítani - erről az MTA Környezeti Elnöki Bizottságának legutóbbi ülésén beszélt Fancsik Tamás, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) elnöke. A szakértő szerint a természeti adottságok alapján még további mennyiségek feltárására is van remény.

Gáz van, infrastruktúra nincs

Ha a nyilvántartásokban szereplő kitermelhető vagyonnak csak néhány százaléknyi részét minősítik gazdaságosan kitermelhetőnek, akkor is 5000-9000 milliárd forintos értékről van szó - mutatott rá Fancsik Tamás. A vagyon hasznosításának előfeltétele fejlett bányászati technológia alkalmazása, és a kitermelési eljárások, megoldások költséghatékonyabbá tétele.

Pápay József mérnök, akadémikus szerint Magyarországon az a fő probléma, hogy a nem konvencionális művelési eljárások terén kevés a saját tapasztalat. Az eddigi mintavételi szám, körülbelül 10-12 nem konvencionális kút összehasonlíthatatlanul kevesebb, mint amennyit az Amerikai Egyesült Államokban mélyítettek az utóbbi 30-35 évben. (A geológiai viszonyok is eltérőek: itthon jóval mélyebben, ezért sokkal forróbb környezetben találhatóak a készletek, ezért nem használhatók egy az egyben az USA-ban bevált eszközök, módszerek. A szerk.)

Egy friss összesítés szerint az Egyesült Államokban jelenleg 4,5 millió olaj- és gázfúrólyuk van, ebből körülbelül 100 ezer a nem konvencionális felhalmozódásokra fúrt kút. Az akadékikus szerint a kutatások pénzigényesek, a jelenlegi ismeretek alapján a nem hagyományos szénhidrogének kitermelése Magyarországon egyelőre csak a jövő lehetősége - áll az MTA honlapján.

Elvben segítene a kormány, a zöldek kiakadtak

A kormány nemrégiben döntött arról, hogy új intézkedéssel ösztönözné a palagázkitermelést, ám kizárólag ettől - ahogy arra korábbi cikkünkben rámutattunk - nem várható, hogy lendületet kapnának a kutatások.

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Levegő Munkacsoport (LMCS) ennek ellenére elfogadhatatlannak tartja, hogy bármiféle hatástanulmány vagy szakértői, társadalmi egyeztetés nélkül, salátatörvényben akarja a magyar kormányzat drasztikusan csökkenteni a palagáz bányajáradékát, 12 százalékról 2 százalékra. Úgy látják, Magyarország vakon szembemegy a trendekkel: még nagyobb nyomás alá helyezik a zöldhatóságokat és a helyi önkormányzatokat, hogy ne álljanak a palagáz-fejlesztések útjába, miközben a kockázatok jobb kezelését célzó EU-s ajánlásokat az ország egyelőre csak részben teljesítette. A tiltakozás mellett ők is elismerik, hogy ma nem gazdaságos, nem reális a palagáz kitermelése sem Magyarországon, sem Európa más országaiban, ahhoz a jelenleginél jóval magasabb földgázár kellene.

"Ha a palagáz olyan jó gazdasági lehetőség lenne Magyarországnak, mint ahogyan a kormányzat és egyes fosszilis lobbisták állítják, akkor miért van szükség a belőle származó állami bevételek lenullázására? A makói gázkészlet feltárásába a sokadik multicég, köztük az orosz Gazprom-hátterű NIS is belebukott. (Erről a projektről részletesen itt írtunk.) Ezeket a fejlesztéseket a bányajáradék csökkentése sem fogja gazdaságossá tenni" - mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője. (Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy ha egyszer nincs és gazdasági okok miatt egyhamar nem is várható palagázkitermelés, akkor nincs sok értelme az állami bevételek lenullázásáról beszélni, hiszen a palagázból eddig sem folyt be egy fillér bányajáradék sem.)

Veszélyes vagy sem?

Lukács András,  a Levegő Munkacsoport elnöke szerint kármennyi palagázt rejt is a Föld mélye, az sohasem lesz olyan áron és mennyiségben kitermelhető, hogy növelhetné hazánk energiabiztonságát, viszont töménytelen mennyiségű ivóvizet tehetnek vele tönkre az ezzel kísérletező vállalkozások.

Az ehhez hasonló érvekre korábban Szabó György, a hazai palagázkutatásban érdekelt, a kanadai Falcon tulajdonában lévő, TXM korábbi ügyvezetője azzal válaszolt, hogy Magyarországon az elmúlt hatvan évben több ezer hidraulikus rétegrepesztés történt hatósági felügyelet és adminisztráció mellett, ezek soha semmilyen környezetszennyezést nem okoztak. (Ohióban viszont nemrégiben egy földrengésért a rétegrepesztést tették felelőssé.) Szabó szerint ráadásul Európában itt történt a legtöbb ilyen művelet és a TXM is több tucat rétegrepesztést hajtott végre, amelyek folyamán kezdettől fogva mérték a szeizmicitást is. A TXM esetében a hidraulikus rétegrepesztést megtiltó Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség azzal érvelt a Népszabadság korábbi kérdésére, hogy a besajtolt víz két százalékban mérgező, allergén, mutagén, rákkeltő, környezetet károsító - például biocid - anyagokat tartalmaz. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal szerint ugyanakkor korábban a víz más vegyi anyagokat is tartalmazott, de a jelenlegi víz-homok összetétel nem jelent veszélyt a föld alatti vízrendszerekre.