Minden hatodik magyar háztartásnak volt valamilyen banki vagy más pénzintézeti tartozása tavaly ősszel, főként szabad felhasználású jelzáloghitelek, személyi hitelek és különböző ingatlanvásárlási hitelek nyomták az emberek vállát - derül ki a Tárki Háztartás Monitor 2014. című jelentéséből. A háztartások eladósodottságát is vizsgáló tanulmány szerint ezek közül a tartozástípusok közül legalább egyet a háztartások nagyjából négy-négy-négy százaléka törlesztett.
Más rendszeres törlesztést igénylő tartozása a megkérdezett háztartások hat százalékának volt, a leggyakrabban valamelyik közszolgáltatónak kellett fizetni. Az összes megkérdezett háztartás négy százalékának volt ilyen elmaradása (például a víz- vagy az áramszámla befizetésével késtek). Családi, illetve önkormányzati adóssága a háztartások alig 1-1 százalékának volt, munkahelyének vagy más magánszemélynek kevesebb mint 1-1 százalékuk tartozott.
Adósságspirál
Élelmiszer vs. hiteltörlesztés
A Tárki felmérsében a tartozások havi törlesztőrészletére érdemben válaszolók nagyjából fele ugyanannyit fordított havonta törlesztésre, mint élelmiszerre. Minden ötödik hitellel rendelkező háztartás esetében dupla akkora súllyal szerepel a hiteltörlesztés, mint az élelmiszerre fordított kiadás. A törlesztés és a jövedelem viszonyát vizsgálva az adódott, hogy a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozó háztartások esetében található kiemelkedő arány: ezeknél - az átlagos 1,7 szeres aránnyal szemben - csaknem háromszor annyit fordítanak havi törlesztésük kifizetésére, mint élelmiszerre.A rendszeres havi törlesztést igénylő hitellel rendelkező és állításuk szerint nélkülözések között élők négyszer annyit fordítanak törlesztőrészleteik fedezésére, mint élelmiszerre. Ezzel szemben, akik saját megítélésük szerint megfelelő beosztással jól kijönnek jövedelmükből, lényegében ugyanakkora arányban költenek hiteltörlesztésre és élelmiszerre. Az élelmiszer-kiadásokhoz képest az 50 éves korcsoportba tartozó háztartásfők háztartásai fordítanak a legtöbbet hiteltörlesztésére: körükben ez az arány háromszoros, szemben a 30-40-es háztartásfőjű háztartások 1,3-as, illetve 1,4-es szorzójával.
A magyar háztartások hét százalékának volt legalább egy lejárt - 60 napon túli - tartozása valamelyik közműszolgáltatóval szemben. Az átlag nagy eltéréseket fed: a rendszeres törlesztést fizető háztartások 19 százaléknak volt lejárt közműtartozása, míg az ilyet nem fizetőknél három százalék volt ez az arány. Ráadásul a rendszeres törlesztéssel küszködő háztartások kilenc százalékának legalább kétfajta közüzemidíj-hátraléka volt. Ez a csoport egyszerre többfelé tartozik és hitelei egy részét már nem tudja fizetni, azaz egy olyan adósságspirálba került vagy kerülhet, amelyből önerőből rendkívül nehéz kijutni. A legalacsonyabb jövedelmű háztartások közül minden tizediknek van 60 napon túli tartozása, szemben a közepes és magasabb jövedelmű háztartásokkal, amelyek esetén néhány százalék ez az arány.
Ennyi az átlagos havi törlesztő
A Tárki felmérései szerint lényegében minden ötödik háztartás (22 százalék) rendelkezik valamilyen hitellel vagy hátralékkal bank, pénzintézet, közszolgáltató, önkormányzat vagy egyéb intézmény felé. A többféle adósságot törlesztő háztartások havi jövedelmük átlagosan bő negyedét fordítják erre. Ez az élelmiszerre költött havi teljes összeg átlag 1,2-szerese, összesen 55 ezer forint. A hitellel vagy egyéb tartozással rendelkező háztartások négy százaléka havonta legfeljebb 20 ezer forintot, 10 százalékuk 20 és 60 ezer közötti, további öt százalékuk pedig 60 ezer forint feletti összeget költ törlesztésre.
A Tárki szerint leginkább a középgenerációhoz tartozó (30-50-es éveiben járó), közepesen iskolázott, ezen belül is inkább a szakmunkás végzettségű háztartásfők háztartásai terheltek hitellel. Az ilyen háztartások 22-28 százalékának van valamilyen törleszteni valója és ebben a körben átlagon felül találunk olyan háztartásokat, amelyek közepesen magas, 20-60 ezer forint közötti havi összeget fordítanak erre. A roma háztartásfők háztartásai is kiemelkedően érintettek, 37 százalékuk fizet valamilyen tartozást.
A gyermekes háztartások sokkal nagyobb arányban vannak eladósodva, mint a gyermeket nem nevelők. Közülük a párok és gyerme(ke)k alkotta háztartások bő harmadának (35 százalék) van valamilyen hitele vagy egyéb tartozása. Az egyszülős gyermekes háztartásoknak a negyede, a más típusú gyermekes háztartásoknak pedig 29 százaléka törleszt hitelt, mégpedig havi 20 és 60 ezer forintos vagy 60 ezer forint feletti részlettel.
Sérülékenység
Az adósságok elburjánzásának leginkább a szegényebb háztartásokat sújtja. A legsúlyosabb gond a lejárt közműtartozás, az ebből fakadó fokozott kiszolgáltatottság és sérülékenység, ami a magyar háztartások hét százalékára jellemző. A törlesztés jövedelemhez és élelmiszerkiadásokhoz viszonyított arányai alapján az alacsony iskolázottságú, 50-es éveiben járó háztartásfőjű, gazdaságilag (majdnem) inaktív háztartások a legsérülékenyebbek, amelyek jellemzően a legszegényebb jövedelmi ötödbe tartoznak és önmagukat nélkülözések között élőkként jellemzik.