A rezsicsökkentés az eddig ismert formájában elfedte a valódi világpiaci eseményeket. A társadalom számára ezért sokkoló a most megnövekedő áram és gázát, azonban az Energiaklubé és a MEHI szakemberei szerint mostanra elkerülhetetlenné vált a szembesülés: a fosszilis energiaforrások korlátozottan állnak rendelkezésre – el kell kezdenünk leválni róluk.
A sajtóközlemény elismeri: ez nem egyszerű folyamat se a gazdaság, se a lakosság számára, de hozzáteszik:
A nagy kérdés, hogy mindez hogyan volna megoldható. A két szervezet közös sajtóközleménye szerint kiszámítható, hosszútávú, transzparens energetikai támogatási rendszerre van szükség, amelyből megvalósulhat az energiapazarló, elavult lakóépületek energetikai felújítása. Mint írják: a lakosság nagy része önerőből nem képes ezekre beruházásigényes intézkedésekre, ezért komplex finanszírozási konstrukciókra és szakmai segítségnyújtásra van szükségük.
Magyarországon a legrosszabb állapotú lakóépületek többségében alacsony jövedelmű emberek élnek, akik hiába költik jövedelmük aránytalanul nagy részét rezsiszámláik kifizetésére, nem tudnak komfortos, egészséges lakókörülményeket teremteni maguknak. Ezeknek a háztartásoknak a kiemelt kezelése, számukra külön enyhítések és 90-100 százalékos felújítási támogatások szükségesek.
Ez radikális váltás ahhoz képest, hogy eddig jellemzően a magasabb jövedelműek számára volt elérhető a felújítás. A helyzet kezelésére azonban "be kell építenünk a szociális elemeket, hogy elkerüljük a tömeges energiaszegénységet" - olvasható a közleményben.
Abban, az eddig szintén jellemző gyakorlaton is változtatni kell, hogy izolált, impulzus alapú és alacsony keretösszegű mikro- felújítási pályázatokat finanszíroz az állam. Ezt a korszakot le kell zárni, mert egyrészt rendszerszintű megoldásra van szükség, másrészt viszont az eddigi támogatási struktúra fenntartásával érdemi lakossági megtakarítások nem érhetők el.
Transzparencia és következetesség
A lakosságnak egyszerűen adminisztrálható, hosszútávú felújítási rendszerre van szüksége. Ez szolgálná az ingatlanpiac kiszámítható stabilitását is. Az energetikai felújításokra felhasználható CSOK támogatások összértékét az energiaklub és a MEHI szerint meg kellene duplázni.
Az építőipari kivitelezési árak 3 év alatt kétszeresére emelkedtek. Az alapanyagárak 3 éve még reálisan érdemi mélyfelújításokat (szigetelést, energetikai felújításokat) tettek lehetővé. Az eredeti támogatási összegek ma azonban csak az eredetei tervek 50-60 százalékának megvalósítására elegendők.
A két szervezet úgy látja, hogy mivel az elmúlt 10 évet a kormány átaludta, európai uniós részvétel mellett létre kell hozni egy szervezetet (Nemzeti Energiahatékonysági Alap), amely "egyszerre szolgálja a garanciális és megtakarítási alapelvek érvényesülését és a felújításban résztvevő érintetteket (finanszírozók, felújítók, lakáspiac szereplői)".
A lakosság a rezsiárak mostantól negyedéves megállapításából is fakadó bizonytalanság ellen a két szervezet szerint csak úgy védekezhet, ha a fogyasztását energiahatékonysági beruházásokra építi. Úgy látják, hogy ebbe az irányba mutat az a kormányzati döntés, hogy a tarifarendszer drasztikus átalakítása az egyik, leginkább energiahatékony megoldást, a hőszivattyús technológiához használt B Geo és H árszabást nem "bántotta". Ugyankkor az energiaklub és a MEHI problémásnak tartja, hogy az új árszabás kialakítása a csak villamos energiával fűtő - a földgázt tudatosan kiváltó - lakossági fogyasztókat nem tekinti hasonlóan védendőnek.