A Napi Gazdaság elemezői konszenzusához hasonló mértékben zsugorodott a hazai GDP a második negyedévben, miközben az infláció a várt stabilizációval szemben tovább emelkedett - emelte ki lapunknak Trippon Mariann, a CIB Bank makroelemzője. Kiigazított adatok alapján negyedéves szinten 0,2 százalékkal esett vissza a GDP, míg a nyers éves adatok éves szinten 1,2 százalékos, a kiigazított és a naptári hatással szűrt adatok egy százalékos csökkenést jeleznek. Így az év első felében 1 százalékos gazdasági visszaesés következett be. Részletes adatok még nem állnak rendelkezésre, a havi adatközlések azonban azt sugallják, hogy a gazdaság szinte összes területe recesszióba került - mondta a szakember.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője némileg kedvezőnek tartja, hogy az első negyedévben a GDP 1 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó negyedévhez képest a korábban közölt -1,2 százalék helyett. A termelési oldalon az információ, telekommunikáció és vendéglátás kivételével szinte minden ágazatban csökkenés, illetve stagnálás volt. A legnagyobb visszaesés továbbra is az építőipart jellemzi, míg a mezőgazdaság termelése a súlyos aszály miatt csökkent jelentősebb mértékben. Az ipari termelés gyakorlatilag stagnált. A felhasználási oldalon a fogyasztás visszaesése felgyorsult, amit a kiskereskedelmi adatok is tükröznek, míg a beruházások feltehetően továbbra is visszaesést mutatnak, bár némileg csökkenő mértékűt - emelkte ki a Takarékbank elemzője.

Trippon ugyanakkor arra mutatott rá elemzésében, hogy az ipari szegmenst a gyenge belső és külső kereslet tarja nyomás alatt, a szolgálgató szektorra szintén a belső kereslet visszaesése hat negatívan, a mezőgazdaság pedig nem tudta megismételni tavalyi erős teljesítményét. A felhasználás oldalon a beruházások esetében pozitív fordulat továbbra sem körvonalazódik. A háztartások fogyasztására a magas munkanélküliség, a gyenge bizalom, a reáljövedelmek csökkenése és a szegmens erőteljes mérlegalkalmazkodása hat negatívan - tette hozzá.

Kétséges a Mercedes ellensúlya

Az előző időszakban a nettó export volt az egyetlen terület, amely kis támaszt tudott nyújtani a növekedésnek (a második negyedévben is pozitív lehetett a hozzájárulása a GDP-hez), a kilátások azonban e téren is romlanak - véli a CIB Bank elemzője - mivel a fő export piacokon egyértelmű a lassulás, az euró övezet recessziója ráadásul a harmadik negyedévben tovább mélyülhet. Trippon szerint a Mercedes felfutó termelése kétséges, hogy milyen mértékben tud majd a későbbiekben ellensúlyozni.

Az adatok megerősítik, hogy a gazdaság recesszióba süllyedt, és az év egészében is 1 százalék körüli visszaesést vár a CIB Bank elemzője. Trippon szerint a kormány jelenlegi növekedési prognózisai túlzottan optimisták (0,2 százalék 2012-re és 1,6 százalék 2013-ra), kérdésessé téve a költségvetési célok teljesítését, másrészt pedig nehezítheti az IMF-tárgyalásokat is. A szakértő szerint már az augusztus eleji megbeszélések után is kiderült, hogy a kormány és a hitelezők képviselői között nincs egyetértés a következő év várható makropályájával kapcsolatban, ami megakaszthatja, vagy jelentősen lassíthatja a folyamatot.

Az export húzóerejét Suppan is kiemelte, ugyanakkor megjegyezte, hogy mindez annak ellenére történik, hogy a külső kereslet az európai adósságválság hatására romlott. A Takarékbank elemzői egyébként a következő negyedévekben lassú javulásra számítanak, amit szerintük nagyrészt a Mercedes termelésének fokozatos felfutása segíthet (a kecskeméti üzemben júliusban vezették be a második műszakot), míg az utolsó negyedévben termelésbe lép a GM motorgyártó üzeme is.

Amennyiben a forint árfolyama a jelenlegi szinteken stabilizálódni tud, a fogyasztás visszaesése feltehetően nem mélyül tovább - véli Suppan, aki ugyanakkor idei GDP előrejelzését 0,7 százalékos visszaesésre módosította, de a jövő évre továbbra is 1,5 százalékos növekedésre számít, részben bázishatások, részben az Audi üzem termelésbe állása miatt.

A régión belül is leszakadóban van a magyar gazdaság

Suppan elemzésében megjegyezte, hogy a régióban a cseh gazdaság szintén 0,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez, míg 1,2 százalékkal esett az egy évvel ezelőttihez képest. A szlovák gazdaság viszont továbbra is dinamikusan, 0,7 százalékkal nőtt az első negyedévhez, míg 2,7 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest. A román gazdaság 0,5 százalékkal nőtt az első negyedévhez, míg 1,2 százalékkal az egy évvel ezelőttihez képest.

Az NGM nem lepődött meg

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az adatok nem számítanak meglepőnek, "hiszen a kormány is az előző évinél jelentősen rosszabb tendenciákkal számolt az idei évben". Ennek elsősorban oka a korábban rendkívül erős ipari szektor átmeneti lendületvesztése, amely a külgazdasági lassulás következtében jelentkezik - magyarázza a tárca közleménye az adatokat. További negatív tényező lehet a mezőgazdaság előző évhez viszonyított gyengébb teljesítménye. E mögött a tavalyi, több éves viszonylatban is kiemelkedő növekedés mellett a szektor számára kedvezőtlen időjárási körülmények is szerepet játszottak - állapítja meg az NGM. A szaktárca szerint a jövő évtől azonban folyamatos javulásra lehet számítani: több nagy ipari beruházás is megkezdi működését, illetve eléri kibocsátásának tervezett szintjét, amely mind a termelésben, mind az exportban jelentkezni fog.
Az NGM az adatokat kommentálva most is kiemeli: "hazánkban az egyik legnagyobb mértékben csökkent az államadósság az utóbbi két évet figyelembe véve, amelyet az egyre kiegyensúlyozottabb és így európai szemmel nézve is stabil költségvetési politika alapoz meg a jövőre tekintettel is." A foglalkoztatás területén is rendkívül fontos jogszabályi változások történtek, amellyel érzékelhetően rugalmasabbá vált a munkaerőpiacunk - hangsúlyozza az NGM. A tárca szerint ennek hatásai már látszódnak a frissen publikált magyarországi adatokon, ugyanis a foglalkoztatottak száma 2012. április és június között "az utóbbi évek legmagasabb értékét" mutatja. Emellett a tárca közleményében megjegyzi: fontos változások történtek továbbá az oktatás és az innovációs politika területén is, amely változások az NGM szerint megalapozzák, hogy "Magyarország a jövőben felfutó európai konjunktúra egyik nyertese legyen, kiegészülve a keleti országok irányába történő nyitással".

 

A lazításra egyelőre várni kell

Az inflációs adatok a felfelé mutató kockázatokat támasztják alá Trippon szerint. Júliusban elsősorban a szezonális élelmiszerek tavalyinál kisebb mértékű árcsökkenése, illetve a dohánytermékek jövedéki adójának emelése miatti drágulása húzta fel az indexet - vélekedett az elemző. Az üzemanyagárak kedvezően hatottak a havi árindexre, a többi termékcsoportban pedig a várt tendenciák mutatkoztak.

Bár komoly kereslet oldali inflációs nyomás nincs a gazdaságban, a fogyasztói árindex a jegybank előrejelzési horizontján várhatóan a célérték felett alakul, csak jövő év végére mérséklődhet 3 százalék közelébe. Ez, illetve a felfelé mutató inflációs kockázatok mindenképpen óvatos kamatpolitikát indokolnak, csakúgy, mint az IMF-tárgyalások körüli bizonytalanság - mondta Trippon, hozzátéve: bár a gyenge növekedés mindenképpen komoly érv lehetne a monetáris lazítás mellett, de az inflációs és pénzügyi stabilitási kockázatok egyelőre megakadályozzák, hogy a kamatcsökkentést szorgalmazó tagok többségbe kerüljenek a monetáris tanácsban. A szakember az első kamatcsökkentés legkorábbi időpontját a negyedik negyedévre teszi, a pontos időzítés pedig hangsúlyozottan az IMF- tárgyalások fejleményeitől függ.

Magasabb inflációs pályával kell számolni

Suppan az inflációs adathoz fűzött kommentárjában megállapítja, hogy a várakozásoknál nagyobb mértékben, 5,8 százalékra gyorsult az infláció júliusban az előző havi 5,6 százalékról, míg az árak 0,1 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest. A meglepetést szerinte elsősorban a 6,1 százalékra gyorsuló élemiszerár növekedés okozta, mivel az idényáras élelmiszereknél a szokásosnál kisebb mértékű árcsökkenés következett be.

Suppan úgy látja, hogy a búza és a kukorica árának robbanása miatt az élelmiszerárak növekedése számottevően meghaladhatja a korábbi várakozásokat, ezért a forint erősödése és az igen gyenge belső kereslet ellenére magasabb inflációs pályára kell számítani. A szakértő szerint a következő hónapokban 6 százalék fölé emelkedhet az infláció, majd novembertől 5,5 százalékra mérséklődhet a tavalyi jövedéki adó emelések kiesése miatt, így az éves átlagos infláció 5,7 százalék lehet. Bázishatások miatt (januári áfaemelés) jövő év elején tovább mérséklődhet az infláció, ezt azonban tompíthatja a tranzakciós adó bevezetése, ami a szolgáltatások árait növeli. Így a jövő év közepéig fokozatosan 4 százalék alá csökkenhet a pénzromlás üteme - prognosztizálja a Takarékbank elemzője.

A jövő évi átlagos infláció 3,8 százalék lehet, azaz továbbra Suppan szerint sem teljesül a 3 százalékos inflációs cél elérése, amire legkorábban 2014 elején lát lehetőséget a szakember. Az elmúlt időszakban jelentősen enyhültek a stabilitási kockázatok, ami az IMF tárgyalások remélhetőleg sikeres lezárásával növelhetik a kamatcsökkentés esélyét, azonban az inflációs kockázatok növekedése akadályozhatja a kamatok jelentősebb mérséklését. Az év végére 6,50-6,75 százalékos alapkamatra, míg jövő év végére 6 százalékra számít Suppan.