Az agrárium az éghajlatváltozásnak leginkább kitett ágazat, ezért az Agrárminisztérium (AM) igyekszik felkészülten reagálni a klímaváltozás negatív hatásaira - mondta az agrárminiszter az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában. Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy a szélsőséges időjárási jelenségeket, a minőségi problémákat és új növény-egészségügyi kockázatok megjelenését már közvetlenül tapasztalni is lehet, ehhez társulnak közvetetten az ingadozó világpiaci árak és gazdálkodói jövedelmek.

Rémisztő az éghajlatváltozás, amely azonban lehetőség is, amellyel élni kell - fogalmazott a tárcavezető az ágazat modernizációját és technológiai fejlesztésének fontosságát hangsúlyozva. Az agrárminiszter a Magyarország előtt álló főbb feladatokként a termőtalajok minőségének megóvását, az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, a levegőszennyezés és az élelmiszerpazarlás csökkentését, a digitalizáció erősítését a mezőgazdasági termelésben, az ágazat korszerűsítésének és a megújuló energiaforrások alkalmazásának pályázati támogatását, valamint az erdőtelepítési program folytatását jelölte meg.

Kapcsolódó

Nagy István jelezte, az agrárium egyedül nem tud megoldást találni a kihívásokra, szükséges az együttműködés a pénzügyi szektorral, hogy növekedjen az agrárszektor technológiai fejlettsége és versenyképessége, illetve csökkenjen a klímaváltozás hatása. A miniszter szerint a magyar agráriumban 60 százalékos fejlődési potenciál rejtőzik, és látszik, hogy van igény az élelmiszergazdaság és a mezőgazdaság által előállított termékekre.

Nagy István a "klímaharc" legnagyobb kihívásának a termőtalaj minőségének megóvását nevezte, utalva arra, hogy az elmúlt ötven évben kilencven százalékkal csökkent a talajok tápanyagtartalma és termőképessége. Mint elmondta, nagy hangsúlyt kell fektetni a növénytermesztésben-talajművelésben a technológia helyes megválasztására, a tápanyag-utánpótlásra és a biomassza alapú gazdaság fejlesztésére. A kabinet tíz éven keresztül évi 10 milliárd forintot biztosít öntözési célú infrastruktúra támogatására. Kitűzött cél további 100 ezer hektár öntözhetővé tétele 2024-ig, ami évi 20 milliárd forint többlettermelési értéket hozhat a mezőgazdaságnak - mondta.

A levegőminőség javítását illetően leszögezte: a mezőgazdaság - azon belül az állattenyésztés és a trágyakezelés - a teljes ammónia-kibocsátás 90 százalékáért felel, cél, hogy az uniós irányelv szerint ez az érték 2020-ig 10 százalékkal, 2030-ig pedig 32 százalékkal csökkenjen. A miniszter szavai szerint ezért az agrártárca 2020 után elsősorban olyan előírásokat, illetve támogatásokat tervez, amelyek segítik az állattartási technológiák, a takarmányozás, a trágyatárolás fejlesztését, hozzájárulnak a szerves trágya környezettudatosabb hasznosításához.

Hogyan hat a klímaváltozás az egyes növényfajtákra?

Az ökológiai és piaci kihívásokat elemezték a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének tanácskozásán is, figyelemmel a kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés kockázataira. A térség gazdálkodói az ökológiai tényezők hatásait nemcsak elméletben, a gyakorlatban is megismerhették. A kukorica-, napraforgó- és szójakísérletek, valamint a növényvédő partnerekkel közösen alkalmazott új növényvédelmi technológiák részleteit ugyanis - az előadások mellett - gyakorlati bemutatón is megtekinthették a gazdálkodók az egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén.

A kukoricával és napraforgóval végzett egyedülálló tartamkísérletek az egyetem látóképi kísérleti telepén 30-35 éves múltra nyúlnak vissza, a szója-kísérletek pedig 5 évvel ezelőtt indultak - mondta Bánáti Diána, a kar dékánja. Mint kiemelte, 600-650 ezer hektár a napraforgó vetésterülete az országban, a hektáronkénti átlagtermés pedig 3 tonna körül mozog, ami elmarad a növény genetikai potenciáljától. A kukoricánál a termésingadozás a legjelentősebb kockázati tényező hazánkban: hektáronkénti 4,2-től egészen 8,6 tonnáig változik az évek során.

A világ és hazánk kukoricatermesztésének adatait a Szent István Egyetem Tessedik Campusának dékánja, Futó Zoltán elemezte. Mint kifejtette, globálisan összességében 200 millió hektár a kukorica vetésterülete, a termés mennyisége pedig meghaladja az 1 milliárd tonnát. Magyarországon a rendkívül nagymértékű termésátlag-ingadozást ökológiai hatások (például a klímaváltozás, az aszály, az öntözés hiánya), a talajtulajdonságok romlása és a kevésbe tudatos fajtaválasztás, valamint a nem kellő agrotechnika okozza. Kitért többek között hazánk aszályindexére is. Az utóbbi 120 évben 10 katasztrofális aszályt jegyeztek fel, melyekből négy 2002 után történt. Emiatt óriási lehetőséget rejt az öntözés. Az adatok azt mutatják, hogy a hazai szántóterületnek mindössze 2 százalékát öntözik, miközben az öntözés terméstöbblete akár 8-9 tonna is lehet hektáronként - hívta fel a figyelmet.

A klímaváltozás hatásai mellett a napraforgó esetében is a biológiai alapok és az agrotechnikai beavatkozások jelentőségét hangsúlyozta Pepó Péter professzor, a Növénytudományi Intézet igazgatója. Mint kifejtette, látóképi kísérleteik bizonyítják, hogy a legnagyobb hibákat az agrotechnikai elemekkel követhetjük el. Ha intenzív technológiával és megfelelő hibridekkel termesztünk, a technológiai optimumokat is tartani kell - hangsúlyozta a professzor.

A tanácskozás 22 éves történetében most először került a témakörök közé a szójatermesztés. A 2017 óta végzett látóképi fajta- és öntözési kísérletek eredményeiről Ábrahám Éva Babett, a Növénytudományi Intézet adjunktusa számolt be. Mint elmondta, a szója a legjobb minőségű talajokat kedveli, magas a csapadék- és a relatív páratartalom igénye, ennek megfelelően leginkább az ország nyugati, dél-nyugati területein és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében termesztik. Hajdú-Bihar megyében ezer hektár alatt van a termőterület, a termésátlag itt is megközelíti az országost. Kísérleteikben a 2018-as év volt a legkedvezőbb, akkor több fajtánál hektáronként 5 tonnát is meghaladó eredményt értek el - emelte ki Ábrahám Éva Babett.