Hiába teljesít alul a magyar gazdaság és nincs elegendő tér az áremelésekre, mindig van egy külső sokk, amely felfelé téríti el az inflációs pályát. Most ez az áfa- és jövedékiadó-emelés lesz. Mindez azonban csak hónapok múlva jelenik meg az árakban, így az elmúlt havi árindex még békésebb időszakot tükröz vissza. Szeptemberben augusztushoz képest 0,1 százalékkal növekedhettek az árak, a szezonalitást kiküszöbölő éves összehasonlítás alapján ez 3,8 százalékot jelentene − véli a Napi-konszenzus a jövő kedden megjelenő KSH-adatról.

Júliusban már majdnem az inflációs célként megjelölt 3 százaléknál volt az árindex, azonban a bázishatás visszapattintotta a drágulás ütemét és még egy bő évig nem is várható lényegi csökkenés. A dízelolajat érintő jövedékiadó-növekedés már novembertől megjelenik, ráadásul a cigaretta és az alkohol árában is fokozatosan jelennek meg a büdzsé bevételeit javító döntések. A keresleti korlát még fékezi az árazást, kérdés, hogy meddig. A januártól esedékes, európai mértékben ismeretlen magasságokba ugró 27 százalékos áfa a drágítás irányába mutató erőteljes nyomást okoz a kiskereskedelmi vállalatoknak.

A szeptemberi monetáris tanács (mt)-ülésen elhangzott olyan vélemény, hogy a mostani adóváltozásokon már lehet, hogy nem tud átnézni a jegybank. A vállalatok a romló profitabilitásuk miatt egyre kevesebb terhet tudnak lenyelni, és rákényszerülhetnek, hogy minél nagyobb részt terheljenek át a fogyasztókra, ez pedig mérsékelt bérinflációhoz vezethet, amely hosszabb távon gátolhatja az árak lehorgonyzását.

A vélemény forrása ugyan ismeretlen, annyi azonban biztos, hogy egyedül Király Júlia szavazott kamatemelésre, miközben a jegyzőkönyv szerint egy tag érvelt amellett, hogy az inflációs és pénzügyi stabilitási kockázatok jelzésértékű monetáris szigorítást tesznek szükségessé.

A Napi-konszenzus szerint kétségtelen, hogy az inflációs pálya jócskán megugrik és egész évben átlagosan 4,6 százalékra emelkedhet az árindex. Ha nem is hazai viszonylatban − Magyarországon az ideivel együtt négyszer volt alacsonyabb szinten a rendszerváltás óta az ütem −, de az érték magas. Az elemzők szerint azonban az MNB-alelnök félelmei túlzóak. Olyan mértékű megszorítással szembesülnek a háztartások, miközben a kibocsátási rés jócskán a negatív tartományban van, hogy nincs tér bérinflációra − véli Barta György, a CIB Bank közgazdásza.

A kormány által jövőre javasolt csaknem 18 százalékos minimálbér-emelés ugyan megdobja a bérstatisztikát, de lényegi emelkedés inkább csak a bruttó bérekben lehet. A nettó összjövedelem még bérkompenzáció esetén is csak szinten marad, de valószínűbb a csökkenés − vázolja Németh Dávid is, az ING elemzője. Az mt többsége ugyanakkor szintén túlzottnak találta a félelmet.

Az elemzők szerint ha jövőre lesz is olyan hónap, amikor egyedül az áfa önmagában egy százalékponttal tolja feljebb az alappályát, miközben a gyengébb forint akár már októbertől megjelenhet az importtermékekben, a jegybanki horizonton továbbra is elérhető az inflációs cél, azaz egyetértenek a jegybanki előrejelzéssel, amely 2013 elejére teszi ezt az időpontot. Addig pedig a kamatpolitika szempontjából marad a pénzügyi stabilitást szem előtt tartó kivárás és − érdemi változások hiányában − a hatszázalékos alapkamat.