Bár eggyel csökkent az adófajták száma Magyarországon, jelenleg 59 adónemből kell a kormányzatnak a költségvetés bevételeit megtermelni. A változás dinamizmusa ugyan nem, iránya viszont biztatónak tűnik - állapította meg Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
Tavaly óta megszűnt ugyanis az alapvetően a kamattámogatott hitelekhez kapcsolódó hitelintézeti járadék és ugyancsak kivezették a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulását. Az Európai Bizottság ugyanis uniós jogba ütközőnek minősítette, a magyar kormány pedig jobbnak látta teljesen megszüntetni azt. Ebben tehát nem várhatók további csörték Brüsszellel.
Nem úgy az újonnan bevezetett turizmusfejlesztési hozzájárulásnál. Ez a már kihirdetett adónem 2018. január 1-jén lép majd hatályba - éppen azon a napon, amikor az idén még 18 százalékos áfamérték alá tartozó éttermi szolgáltatások áfamértéke 5 százalékra csökken. Az új adónem pont ugyanebből a szolgáltatáskörből származó (nettó) bevételre lesz fizetendő, 4 százalékos mértékkel. Ez az új adónem azonban több szempontból is sértheti az EU áfa-irányelvét, ezért ahhoz várhatóan az Európai Bizottságnak is lesz néhány megjegyzése.
Ezen kívül az idei adószerkezet lényegi eltérést nem mutat a tavalyihoz képest, és ezen a rekord alacsonnyá, 9 százalékossá vált társasági adómérték sem változtat. Továbbra is élnek a szinte kimutathatatlan bevételt produkáló adónemek, így például a háztartási alkalmazottak után fizetendő adó, amely 2016-ban sem hozott 32 millió forintnál több bevételt az államkasszának.
Az adóbevételek túlnyomó többségét továbbra is az áfa produkálja (2016-ben 3300 milliárd forint), ezt követi a szociális hozzájárulási adó és a személyi jövedelemadó (szja).
Összehasonlításképpen: Ausztráliában 125, az a vagy épp az USA-ban pedig 97 adónem van.
A szakértő a magyarországi adófajták racionalizálása, egyes adók kivezetése nagyban hozzájárulhatna a vállalkozások adminisztrációs terhei csökkentéséhez és ezáltal a gazdaság fejlődéséhez; miközben az államháztartás szinte meg sem érezné elvesztésüket.
Megnevezés |
A forgalmazó és a befektetési alap különadója |
A magánszemély egyes jövedelmeinek különadója |
Általános forgalmi adó |
Baleseti adó |
Bányajáradék |
Biztosítási adó |
Cégautó-adó |
Ebrendészeti hozzájárulás |
Egészségügyi hozzájárulás |
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás |
Egyszerűsített vállalkozói adó |
Élelmiszerlánc-felügyeleti díj |
Energiaadó |
Energiaellátók jövedelemadója |
Építményadó |
Erdővédelmi járulék |
Földvédelmi járulék |
Gépjárműadó |
Gyógyszerforgalmazók különadói |
Háztartási munka regisztrációs díja |
Helyi iparűzési adó |
Hitelintézetek különadója |
Hulladéklerakási járulék |
Idegenforgalmi adó |
Illeték |
Innovációs járulék |
Játékadó |
Jövedéki adó |
Kamarai hozzájárulás |
Kisadózó vállalkozások tételes adója |
Kisvállalati adó |
Környezetterhelési díj |
Környezetvédelmi termékdíj |
Közművezetékek adója |
Kulturális adó |
Magánszemélyek kommunális adója |
Munkaerő-piaci járulék |
Népegészségügyi termékadó |
Nukleáris hozzájárulás |
Nyugdíjjárulék |
Pénzbeni egészségbiztosítási járulék |
Pénzügyi szervezetek különadója |
Pénzügyi tranzakciós illeték |
Regisztrációs adó |
Rehabilitációs hozzájárulás |
Reklámadó |
Szakképzési hozzájárulás |
Személyi jövedelemadó |
Szerencsejáték-felügyeleti díj |
Szociális hozzájárulási adó |
Táppénz-hozzájárulás |
Társasági adó |
Távközlési adó |
Telekadó |
Települési adó |
Természetbeni egészségbiztosítási járulék |
Turizmusfejlesztési hozzájárulás |
Vám |
Vízkészlet-járulék |
Forrás: Jalsovszky Ügyvédi Iroda |